Von der Leyen: erőteljesen támogatni kell Ukrajnát

Továbbra is erőteljesen és kitartóan támogatni kell Ukrajnát – hangoztatta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön a brüsszeli bizottság tagjainak Cipruson tett látogatásán, amelynek célja az, hogy az uniós végrehajtó testület megvitassa az együttműködést az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ebben a félévben ellátó Ciprussal.

„Az első pontom a biztonság és a védelem. Tavaly európai szinten több előrelépést értünk el a védelem terén, mint az elmúlt évtizedekben. Bemutattuk a fehér könyvet és a 2030-as készenléti ütemtervet. Tavaly lehetővé tettük a tagállamok számára, hogy akár 800 milliárd eurót mozgósítsanak a védelemre” – mondta a bizottsági elnök a találkozó előtt tartott sajtótájékoztatón.

„Biztonsági és védelmi munkánkhoz szorosan kapcsolódik Ukrajna. A béketárgyalások folynak. Ugyanakkor Oroszország folytatja brutális bombázásait. Most van itt az ideje, hogy továbbra is erőteljesen és kitartóan támogassuk Ukrajnát. Így Ukrajna erős pozícióba kerülhet a harctéren és a tárgyalóasztalnál egyaránt” – emelte ki von der Leyen.

A ciprusi elnökségnek kulcsszerepe lesz majd abban, hogy az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament gyorsan megállapodjon a kijevi vezetésnek szánt 90 milliárd eurós hitelről.

A bizottsági elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államokkal és más partnerekkel együtt dolgoznak az ukrajnai rendezést szolgáló jövőbeli megállapodás jóléti pillérén. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozása központi szerepet játszik ebben mondván, hogy az európai integráció tapasztalataik szerint hatalmas lendületet ad a gazdasági növekedésnek. „Tehát a csatlakozás önmagában is kulcsfontosságú biztonsági garancia, de egyben a jövőbeli növekedés és gazdasági virágzás elengedhetetlen motorja is. A jelenlegi szükségletek hatalmasak. De eredményeink is lenyűgözőek” – fejtegette.

Utalt arra, hogy az EU a háború kitörése óta 193 milliárd eurót költött Ukrajnára.

„Második pontom a versenyképesebb Európa érdekében végzett munkánk. Mert csak akkor biztosíthatjuk függetlenségünket, ha gazdaságilag erősek vagyunk” – húzta alá. Kiemelte, hogy az EU nagyban profitál a kereskedelmi egyezményeiből. „Szombaton Paraguayban történelmet fogunk írni. Huszonöt év tárgyalás után aláírjuk az EU-Mercosur partnerségi megállapodást. Ezzel a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete jön létre. De törekvéseink ennél tovább mutatnak. Keményen dolgozunk azon, hogy elnökségük alatt a hónap végén lezárjuk az Indiával folytatott tárgyalásokat. Hasonlóan számos más partnerrel is, így például Ausztráliával, az Egyesült Arab Emírségekkel és Malajziával” – tette hozzá.

„A harmadik pontom a migrációval kapcsolatos közös munkánk. Együtt kell működnünk a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásában. A következő 6 hónap döntő fontosságú lesz. Örülök, hogy számíthatunk Ciprus tapasztalatára” – mondta. Úgy értékelte, hogy az utóbbi években az illegális bevándorlás tekintetében Európa általános helyzete jelentősen javult.

„Ez jól látható Cipruson, ahol az illegális bevándorlók száma tavaly 62 százalékkal csökkent 2024-hez képest. Ez megerősíti az általános tendenciát. Az EU-ban az illegális határátlépések száma 2024-ben 37 százalékkal csökkent. Ehhez még hozzájön a tavalyi 26 százalékos csökkenés. Folytassuk ezt a munkát, és összpontosítsunk a csempészhálózatok felszámolására” – hangoztatta Ursula von der Leyen.

A nemzeti petíció kitöltésére szólított fel Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője is csütörtökön feltöltött Facebook-videójában.

, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón jelentette be, hogy a kormány petíciót indít, amelyben kikérik az emberek véleményét Brüsszel 90 milliárd eurós hiteltervezetéről és 800 milliárd dolláros Ukrajnának szánt támogatásáról szóló terveiről.

A kormány kezdeményezéséről Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője is megosztotta gondolatait a közösségi médiában. A Facebookra feltöltött videóban a politikus kifejtette: a„ kormány asztalán volt egy jelentés, amit a Bóka János miniszter úr tett le, és ami azt tartalmazta, hogy így is 2004 óta az összforrás, ami Brüsszelből az Európai Unióból hazánk felé érkezett, annak a háromszorosát, tehát a teljes európai uniós tagságunk óta kapott források háromszorosát kapta már így is meg Ukrajna az Európai Uniótól az elmúlt években”.

Elmondása szerint „Brüsszel az ukrán háború árát tulajdonképpen velünk akarja kifizettetni, amely ellen a nemzeti petíció kitöltésével kell tiltakozni. És Magyarországon mindenféle adóemelési és megszorítási tervekből akarja bevasalni a háború finanszírozásához szükséges forrást” – fejtette ki, utalva ezzel a Magyar Péter vezette Tisza Párt belső köreiből kiszivárgott megszorítási javaslatcsomagokra, például a háromkulcsos szja-ról szóló javaslatokra, a macska és a kutyaadóról szóló elképzelésekre. A videóhoz írt bejegyzés szövegében Szentkirályi Alexandra azt írta: „Ez a háború egy feneketlen pénznyelő”.

Valamint írta még azt is:

„Mi ezért sem hagyjuk, hogy a magyarok pénze Ukrajnában landoljon”.

A 2026-os országgyűlési választásokkal összefüggésben azt írta, mivel a nemzeti kormány ezt „soha nem fogja megtenni Brüsszel kedvéért”, ezért „kell nekik egy bábkormány”.

„Meg is van a jelöltjük Magyar Péter személyében és a Tiszában”

– húzta alá Szentkirályi Alexandra.

„Közösen kell tiltakozzunk! Töltsük ki a petíciót mindannyian, ne engedjük, hogy velünk fizettessék ki a háború árát!”

– zárta bejegyzését Szentkirályi Alexandra.

A kormány álláspontja egyértelmű: nem kívánjuk finanszírozni Ukrajna háborúját - jelentette ki a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: a megtárgyalták azokat a javaslatokat, amelyeket az Európai Bizottság tett Ukrajna megsegítésére, és úgy döntöttek, hogy ez ügyben kikérik az emberek véleményét is, ezért nemzeti petíciót indítanak, hogy Brüsszel ne zálogosíthassa el Európa és Magyarország jövőjét Ukrajna érdekében.

Gulyás Gergely a döntést úgy indokolta, hogy nem csak egy 90 milliárd eurós hitelről van szó, hanem további 800 milliárd dollárt követel Ukrajna, – és ez nem hitel, hiszen Ursula von der Leyen közölte, hogy csak akkor kell visszafizetni, ha az oroszok háborús jóvátételt adnak az ukránoknak.

Eddig 193 milliárd dollárt adott az unió Ukrajnának, ami a háromszorosa annak, amit Magyarország 2004 óta kapott uniós forrásként.

„Úgy gondoljuk, a magyar emberek véleménye fontos ebben „az európai kalandban”, úgy gondoljuk, Európának a békét kel támogatni, és az, hogy nem is kéri az adott pénzek visszafizetését, a háborúban való részvételt jelenti, és azt, hogy Európa katonailag is szerepet vállalna a háborúban” – mondta Gulyás Gergely, aki szerint ezeknek a kötelezettségeknek a vállalása tönkretenné az EU-t és a tagországokat.

A választásokon eldől, hogy Brüsszel-barát vagy nemzeti kormánya marad Magyarországnak

– tette hozzá mindehhez.

Az ukrán állam rezsijét nem Európának kellene állni, ráadásul ez minden magyar családnak 1,3 millió forintot jelentene – emlékeztetett a miniszter, aki leszögezte: a brüsszeli követeléseket el kell utasítani.

Gulyás Gergely azzal folytatta, hogy a bankszövetség kérésére a kormány megtárgyalta a 13. és a 14. nyugdíjak kifizetését is. A tájékoztatás szerint egy napon nem képesek teljesíteni biztonságosan az utalásokat, a kormány pedig alkalmazkodik a helyzethez, és úgy döntöttek, hogy a kifizetések két egymást követő napon lesznek. Emlékeztetett:

a nyugdíjak vásárlóértéke 48 százalékkal emelkedett 2010 óta, erre készülnek a jövőben is.

Bejelentette, hogy a tegnapi kormányülésen jóváhagyták az otthoni energiatárolási programot: a napelemes támogatás lehetővé teszi, hogy tovább csökkenjenek a családok rezsikiadásai. A kormány két és fél millió forintos támogatást nyújt otthoni energiatároló vásárlására. Ez vissza nem térítendő támogatás, és mindenkit arra buzdítanak, hogy éljen ezzel a lehetőséggel – mondta a tárcavezető.

A kormány megvitatta a szlovák lépéseket a Benes-dekrétumokat illetően, és megállapította, hogy itt nem szavakra, hanem tettekre van szükség – tájékoztatott Gulyás Gergely, majd kifejtette:

„A magyar kormány mindig kiállt a kisebbségek mellett, a kollektív bűnösség elfogadhatatlan. Polgári ügyletekben még alkalmazzák a dekrétumokat, melyek érdemben lehetetlenítenek el egyeseket származás alapján, ez ugyancsak elfogadhatatlan”

– jelentette ki, és kiemelte, hogy a kormány jogi segítséget nyújt minden érintettnek, az anyagi vonzatokat vállalva. Értékelésük szerint a szlovák szigorítás olyan határátlépés, amelyben nemzetközi emberi jogi fórumokra is számíthatunk. A magyar állam pedig azok mellett áll, akik jogsérelmet szenvednek el.

A rendkívüli téli hideg és hóhelyzet kapcsán a miniszter arról számolt be az operatív törzs jelentése alapján, hogy a helyzet megnyugtató, a betegellátás zavartalan, a síkosságmentesítés pedig folyamatosan zajlik,

nincs olyan település, amely ne lenne elérhető.

A vasúti és buszközlekedésben előfordulnak kisebb késések, de nagyobb fennakadások nélkül lehet közlekedni. A vörös kód viszont továbbra is érvényben van, a nagy hideg kockázatot jelent, a szociális ellátó intézményeknek mindenkit be kell fogadniuk.