Orbán Viktor: A Brüsszel-féle út a háború és a vesztesek útja

Közösségi oldalán jelentkezett bejegyzéssel szerda reggel Orbán Viktor miniszterelnök, amelyben az elmúlt időszak geopolitikai eseményeire reagált.

A kormányfő posztja elején kitért az ukrajnai háborúra, a venezuelai krízisre, továbbá a Grönland, Tajvan és Irán körül kialakult helyzetre. Mint megjegyezte: „Így indult 2026. A világ átalakulása itt van a nyakunkon.”

Orbán Viktor arról is írt, hogy a szerdán esedékes kormányülés legfontosabb kérdése, hogy Magyarországot hogyan lehet a békés és stabil fejlődés útján tartani ebben a szerinte minden korábbinál veszélyesebb korszakban.

„Azon az úton, ahol van 14. havi nyugdíj, ahol bővülnek a családtámogatások és a családi adókedvezmények, és ahol minden magyar fiatalt hozzásegítünk az első saját otthonához. Ez a mi utunk. Ez a béke útja. Szavak helyett tettekkel”

– fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor úgy látja, ezzel szemben van az a brüsszeli út, „amelynek része a háborús terv, az Ukrajnának adott és ott módszeresen szétlopott uniós milliárdok, migrációs paktummal.”

„Meg persze az új magyar szatellit párttal, akik mindent megszavaznak, amit Herr Weber kíván. Ez a háború és a vesztesek útja. Kerüljük el messziről!” – zárta bejegyzését a miniszterelnök.

A Tisza Párt politikusai a migrációs paktum oldalán állnak, és támogatják az ukrajnai háborút – mondta a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője az Igazság órája című online műsorban szerdán.

Deutsch Tamás emlékeztetett: az ellenzéki párt európai parlamenti- (EP) képviselői az Európai Unió 2025-ös költségvetéséről szóló szavazáskor 2024-ben, majd a 2026-os költségvetéséről történő szavazáskor, 2025-ben számtalan olyan módosító javaslatot támogattak, amelyek több európai uniós támogatást adtak az ukrajnai háborúra, ezzel pedig – szavai szerint – a háború eszkalációja mellett döntöttek.

„Megszavazták azt a részét ennek az előterjesztésnek, amelyik azt mondja, hogy nem egyszerűen növelni kell az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást, a háború támogatását, az ukrán állam kiadásainak a támogatását, hanem felső korlát nélküli Ukrajna által bejelentett igényeket maximálisan kielégítő mértékű európai támogatásra van szükség” – fogalmazott a kormánypárti politikus.

Rámutatott: az ukrán miniszterelnök épp a napokban már „be is nyújtotta a számlát” erről az uniónak, mert a Tisza által támogatott európai uniós döntésre alapozva jelentette be, hogy szerinte a következő tíz évben 800 milliárd dollárra van szükség Ukrajna működéséhez.

Mindezt akkor, amikor 180 milliárd eurónál nagyobb összeget fordított már eddig az Európai Unió az ukrajnai háború támogatására, és további 90 milliárd eurónyi hadikölcsön nyújtásáról is döntött, erre jön most egy újabb 800 milliárd dolláros igény, aminek a kielégítését a Tisza már előre támogatta – hangoztatta.

Deutsch Tamás a műsorban hangsúlyozta: ugyanez a helyzet a migrációs paktummal is. A 2025-ös uniós költségvetés parlamenti döntésekor olyan módosító javaslatokat támogatott a Tisza, amelyek konkrét plusz európai uniós költségvetési forrásokat rendeltek a migrációs paktum gyorsított bevezetésének finanszírozására.

„Nem egyszerűen csak támogatták, a gyorsított, a 2026 júliusát megelőző bevezetését támogatták a Tisza politikusai az Európai Parlamentben a katasztrofális migrációs paktumnak”

– fogalmazott a Fidesz EP-képviselője, megjegyezve, Magyar Péter ugyanakkor „szemrebbenés nélkül” ennek az ellenkezőjét állítja úgy, hogy ez a tény bárki által megtekinthető az Európai Parlament szavazási nyilvántartásaiban.

Deutsch Tamás arra is utalt: Magyar Péter „aranyérmet” szerzett abban az összesítésben, amely azt mutatta meg, melyik EP-s képviselő hányszor ment be az Európai Parlamentbe. Magyar Péter több mint 180 napja a munkahelye, az Európai Parlament környékére „se teszi be a lábát” – tette hozzá.

„Elfogadhatatlan, ha olyan parlamenti képviselők kapnak több milliós fizetést, akik be se járnak dolgozni”

– jelentette ki Deutsch Tamás. Megjegyezte: Magyar Péter 2025. július 10-én volt utoljára a munkahelyén, azóta egyetlen egy percet nem volt az EP-ben, az erre az időre járó fizetését azonban „gondolkodás nélkül zsebre tette”.

A politikus az orosz-ukrán háború vonatkozásában arról beszélt, „totális, háborús őrültek háza Európa”, ebben pedig még az sem okozott változást, hogy az Egyesült Államokban patrióta elnök lett, aki kiszállt a háború finanszírozásából.

Európa egyedül maradt, és klasszikus politikai gyengeségből nem tudják, nem képesek beismerni a hibájukat, a zsákutcában egyre nagyobb sebességgel és egyre nagyobb intenzitással próbálnak előrehaladni – vélekedett. Hozzátette: a brüsszeli vezetés szerint Európának egy Ukrajna területén megvívott, az európai szereplők és Oroszország közötti háborúra kell felkészülnie, és erre egyre több pénzt fordítanak.

„A Tisza bele fogja vinni Magyarországot ebbe a háborúba, a Fidesz és Orbán Viktor továbbra is kint fogja tartani. Ez ilyen egyszerű, de ugyanakkor húsbavágó fontosságú kérdés”

– fogalmazott a műsorban Deutsch Tamás.

Franciaország, Nagy-Britannia és Ukrajna vezetői kedden Párizsban aláírták a tűzszünet kialakulása után a jövőbeni multinacionális erők telepítésére való bevetéséről Ukrajna biztonsági garanciájaként.

A lengyel TVP World portál beszámolója szerint az ukrán háborús erőfeszítés fenntartására és támogatására létrejött tettrekészek koalíciójának legmagasabb vezetői szintű csúcstalálkozója után Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt, hogy a biztonsági garanciák biztosítják, hogy „Ukrajnát ne kényszerítsék megadásra, és a jövőben semmilyen békemegállapodást nem sértenek meg”.

„Ez egy szándéknyilatkozat azért, hogy békemegállapodás esetén erőket telepítsenek Ukrajnába. (…) Alapvető része annak az acélos elkötelezettségünknek, hogy hosszú távon Ukrajna mellett álljunk ki”

– mondta Keir Starmer brit miniszterelnök a megállapodás aláírása után.

„Ez utat nyitott ahhoz a jogi kerethez, amely keretében a brit, francia és partnererők Ukrajna területén működhetnek, biztosítva Ukrajna égboltját és tengereit, valamint újjáélesztve Ukrajna fegyveres erejét a jövőre” – mondta. A brit miniszterelnök arról is beszélt, Nagy-Britannia „békemegállapodás esetén csapatait fogja Ukrajnába telepíteni”.

Saját katonai központokat hoznának létre Ukrajnában

A „Multinacionális Erő Ukrajnáért” nevű kontingens biztosító erőként fog működni, hogy megerősítse a biztonsági garanciákat és Ukrajna békéhez és stabilitáshoz való visszatérésének képességét Ukrajna saját erőinek újjáélesztésének támogatásával – fogalmazott. A nyilatkozat aláírása megnyitja az utat a francia és brit erők jogi keretének kialakításához, hogy az ukrán földön működjenek, biztosítsák Ukrajna égboltját és tengereit, és felépítsék a jövőre alkalmas fegyveres erőket – fejtette ki.

„A mai megbeszélésen részletesebben foglalkoztunk a szárazföldi erő telepítésének lebonyolításával is”

– tette hozzá.

„Koordinációs sejt terveink mellett a tűzszünet után az Egyesült Királyság és Franciaország katonai központokat is létrehoz Ukrajnában, hogy lehetővé tegyék a fegyverek és katonai felszerelések telepítését és védett létesítményeinek építését Ukrajna védelmi szükségleteinek támogatására ”– mondta el Keir Starmer.

Az Egyesült Államok is véleményt mondott a tervről

A párizsi csúcstalálkozón az Egyesült Királyság és Németország mellett az Egyesült Államok is képviseltette magát Jared Kushner és Steve Witkoff személyében, akik üdvözölték a megbeszélés eredményeit.

„A mai nap egy nagyon fontos mérföldkő volt és szeretnének köszönetet mondani Emmanuel Macronnak, amiért sikerült megszerveznie és mindazt a háttérmunkát, amelyet a jelenlévők belefektettek a találkozó sikeréért” – mondta Kushner.

Szerinte a párizsi csúcstalálkozó közelebb vihet a békéhez, ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a találkozó „nem jelenti azt, hogy békét kötünk, de a béke nem lenne lehetséges a ma itt elért előrelépések nélkül” – idézte a szavait a BBC. „Ha Ukrajna végleges megállapodást köt, tudniuk kell, hogy egy megállapodás után biztonságban vannak, nyilvánvalóan erős elrettentő képességük van, és valódi támogatásuk van annak érdekében, hogy ez ne forduljon elő újra” – tette hozzá.

Az amerikai különleges megbízott, Steve Witkoff a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Donald Trump elnök békét akar Ukrajnában. „Eltökéltek vagyunk az ő nevében, hogy mindent megteszünk, hogy szerezze meg azt a békét”, fogalmazott. Witkoff előrelépéseket említett a korábbi találkozókról, beleértve a berlini találkozót, valamint a Trump floridai birtokán tartott megbeszélést is.

„Úgy gondoljuk, nagyrészt végeztünk a biztonsági protokollokkal”

– szögezte le Steve Witkoff. „De azt is gondoljuk, hogy kritikus fontosságú, nagyon-nagyon közel állunk hozzájuk olyan erős jóléti megállapodást eredményezett, mint bármely ország valaha látott ilyen konfliktusokból kijönni” – tette hozzá.

A német kancellár szerint folytatnák Ukrajnát támogatását

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hasonló véleményt fogalmazott meg a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a mai bejelentés „hatalmas előrelépés”. Azt mondta: „Egy éve még csak nem is tudtunk gondolni erre, most pedig megvan ez a lépés”. Minden nap egy kicsit közelebb van, mondja, de „még mindig nem elég”. „Elég, ha az ukrajnai háború véget ér” – mondta. Zelenszkij nemrég a közösségi médiában azt írta, hogy szeretné megköszönni „minden vezetőnek és államnak, amely valóban szeretne részt venni a békés megoldásban”.

Friedrich Merz német kancellár szerint a tárgyalások arra összpontosítottak, milyen hozzájárulást nyújthatnak Európa és partnerei Ukrajnának a tűzszünet után. A tettrekészek koalíciója – mondta – vállalni akarja felelősségét, és segíteni akar biztosítani, hogy a jövőben erős fegyveres erők legyenek Ukrajnában, amelyek hiteles elrettentő erőt nyújtanak Oroszország számára. Hozzátette:

Németország továbbra is politikailag, anyagilag és katonai támogatást nyújt Ukrajnának, mondja, például azzal, hogy a tűzszünet után jelen lesz egy szomszédos NATO-területen – de nem részletezte, pontosan hogy nézne ki egy ilyen megállapodás.

Azt mondta, fáradhatatlanul dolgoznak a béke érdekében, de kompromisszumokat kell kötniük, és valószínűleg nem fogják tudni elérni a tökéletesen megtervezett béke ideálját.

Az úgynevezett tettrekészek koalíciója országainak képviselői kedden Párizsban vitatták meg a katonai csapatok jelenlétét Ukrajnában és az írásos biztonsági garanciákat. Mint ismert, Volodimir Zelenszkij egy vasárnapi beszámoló szerint egyebek között azt mondta: a brit és francia katonák jelenléte Ukrajnában kötelező, és az ukrán elnök a koalíció létezését is ettől tette függővé.

Szintén kedden Szabad Európa Rádió ukrajnai kiadása a megállapodás előtt már arról írt, akár több tízezer európai katona is érkezhet Ukrajnába egy esetlegesen bekövetkező tűzszünetet követően.