Most a 444-nek ugrott neki Magyar Péter

Miután a Fidesz–KDNP szombaton bejelentette jelöltjeit az áprilisi parlamenti választásra, a 444.hu elemzést közölt a választási esélyekről. A portál a cikkében arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi adatok alapján teljes patthelyzet körvonalazódik, és az egyes körzetek megoszlása hasonló lehet a két politikai oldal között, ami váratlan fordulatnak tekinthető a baloldali közvélemény-kutatók és lapok korábbi esélylatolgatásaihoz képest. A cikk megállapításaira reagált a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter is, aki több számonkérő hozzászólást is írt a 444.hu közösségi oldalán megjelent cikk alá.

Magyar Péter véleménye szerint az elemzés alkalmas lehet arra, hogy bizonytalanságot keltsen a választók körében „a változást akarókban”. Egyik kommentjében azt írta:

„Aki ezt az összeállítást készítette, az semmit nem tud az erőviszonyokról, nem látott egy kutatást se, nem járt vidéken.”

Magyar Péter egy másik hozzászólásában azt is felvetette, hogy a cikk szerinte megrendelésre készült.

A 444 elemzése beleillik az elmúlt időszakban megfigyelhető tendenciába, miszerint több közvélemény-kutatás és politikai elemzés is módosította korábbi előrejelzéseit. Egyes kutatóintézetek és médiumok az utóbbi hetekben kiegyenlítettebb versenyt jeleztek előre, mint korábban. Nemrég a Medián felmérése is azt mutatta, hogy a válaszadók körében többen számítanak a Fidesz győzelmére, mint a Tiszáéra – írja az Origo.

A portál arra is felhívja a figyelmet, hogy ezzel párhuzamosan több politikai megszólalás is megjelent az esetleges választási forgatókönyvekkel kapcsolatban. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő néhány hete arról beszélt, hogy a Fidesz győzelme esetén „utcai megmozdulásokat kell szervezni”.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója egy friss helyzetértékelésében pedig arról írt, hogy Magyar Péter és pártja részéről fokozódó politikai aktivitás figyelhető meg, és értékelése szerint ennek része Bajnai Gordon volt miniszterelnök ismételt megjelenése a politikai térben.

Magyar Péter újévi beszéde, Bajnai Gordon színre lépése, Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatója mellett a világrendszerváltást jelző politikai fejlemények is terítékre kerülnek a Mandiner Mesterterv című műsorának legfrissebb adásában.

Háromhetes szünet után visszatért a Mandiner Mesterterv című műsora, amelyben Kereki Gergő, a Mandiner.hu főszerkesztője két állandó szakértőjével, Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet vezetőjével és G. Fodor Gáborral, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójával beszélget.

A Mandiner felidézte, hogy politikai szempontból az – ünnepek ellenére – mozgalmas volt az év vége. Újévi beszédet mondott a köztársasági elnök és Magyar Péter is, utóbbi emellett egy különös performanszba vonta be Szily Nórát. A szakértők elemzik, mi lehetett ennek a kommunikációs akciónak a célja. Terítékre kerül Magyar Péter újévi beszédének sokat vitatott mondata, és a vendégek arra is keresték a választ, hogy mire készül a Tisza Párt.

A műsorban megvitatták azt az elemzői felvetést is, miszerint

az ellenzék már a vereség forgatókönyvére készül,

és végigvették, mi történne, ha a Fidesz megnyerné az áprilisi választást, ám nem lenne kétharmados többsége az Országgyűlésben.

A beszélgetés során többek között Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatójának visszhangját is mérlegre tették, valamint elemezték a műsor résztvevői az erre az eseményre szervezett Magyar Péter nemzetközi sajtótájékoztatóját is. Szót ejtettek Magyar Péter külpolitikai kérdéseket érintő ellentmondásairól, és a világrendszerváltást jelző politikai fejleményeket is megvitatták.

Az elmúlt év tendenciája alapján a kormányoldal a 2026-os országgyűlési választás fő esélyese, így a Fidesz magabiztosan várhatja a kampányidőszakot - írja a Magyar Nemzet.

Az utóbbi hónapok sikerei után a kormánypártok magabiztosan kezdhetik a 2026-os évet, írja a lap. A Fidesz–KDNP már 2025 tavaszán megkezdte a mozgósítást, először a Harcosok Klubja, majd nyáron a Digitális Polgári Körök (DPK) mozgalom indult el.

A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlésen Szegeden 2025. december 20-án.MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Öt városba látogatott el a digitális polgári körök háborúellenes országjárása. A DPK háborúellenes gyűlései az alábbi helyszíneken zajlottak:

• november 15-én Győrben,
• november 29-én Nyíregyházán,
• december 6-án Kecskeméten,
• december 13-án Mohácson,
• december 20-án pedig Szegeden

találkoztak a résztvevők.

De nem csak a DPK körök szeptemberi első országos találkozója volt sikeres, hanem az október 23-i Békemenet is, ami minden idők legnagyobb ilyen jellegű demonstrációja volt.

A drónnal készült képen a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) Békemenetének résztvevői az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján a Margit hídon 2025. október 23-án. – MTI/Czeglédi Zsolt

A mozgósítás mellett a kormány által bejelentett jóléti intézkedések is növelhetik a Fidesz–KDNP szavazótáborát. Többek között elindult az első lakás megvásárlását segítő Otthon start program. Bevezették a 14. havi nyugdíjat, aminek az első heti részletét februárban kapják kézhez a nyugdíjasok. Emellett bővül az szja-mentességben részesülő édesanyák köre is.

Ezek után nem meglepő, hogy a 2022-es választás eredményét legpontosabban előre jelző Magyar Társadalomkutató friss felmérése szerint magabiztos előnnyel vezet a Fidesz–KDNP a Tisza Párt előtt.

A kormánypártok hónapról hónapra erősödnek, és 2025 végére 13 százalékpontra növelték előnyüket, így kedvező pozícióból kezdhetik a 2026-os évet.

A Tisza Párt (38 százalék) támogatottsága 2025 végére növekedési korlátba ütközött, miközben a Fidesz–KDNP (51 százalék) hónapról hónapra erősödni tudott.

Egy most vasárnap tartott választáson hárompárti parlament alakulna: a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt mellett kizárólag a Mi Hazánk Mozgalom (5 százalék) lépné át az ötszázalékos parlamenti küszöböt.