POLITIK
Vajon miért?
Az ukrán parlament megszavazta kedden Denisz Smihal felmentését a védelmi miniszteri tisztségéből - számoltak be ukrán hírügynökségek.
Az Ukrinform állami hírügynökség szerint Smihal leváltását 265 képviselő támogatta, menesztéséhez legalább 225 szavazatra volt szükség.
Smihal kevesebb mint fél évet töltött ebben a pozícióban, amelyre 2025. július 17-én nevezték ki - emelte ki az UNIAN hírügynökség.
A politikus ugyanakkor továbbra is a kormány tagja marad, Volodimir Zelenszkij elnök felajánlotta neki az első miniszterelnök-helyettesi és energetikai miniszteri tisztséget.
Zelenszkij január 3-án a Telegram-csatornáján közölte, hogy a Denisz Smihallal folytatott találkozót követően megköszönte neki a védelmi minisztériumban végzett munkáját, valamint azokat a folyamatokat, amelyeket az ország védelmének biztosítása érdekében sikerült felgyorsítania.
Kiemelte, hogy pontosan ilyen rendszerszintű megközelítésre van most szükség az ukrán energetikában is. Szavai szerint rendkívül fontos, hogy minden egyes orosz csapás után gyorsan helyre lehessen állítani a károkat, és hogy az ukrán energetika fejlődése stabil és az ország igényeihez mérten elegendő legyen.
Smihal 2020. március 4. és 2025. július 15. között Ukrajna miniszterelnöki tisztségét töltötte be.
A törvényhozás 270 támogató szavazattal felmentette Mihajlo Fedorovot első miniszterelnök-helyettesi és digitális fejlesztésért felelős miniszteri tisztségéből. Az UNIAN szerint ő veszi majd át Smihaltól a védelmi tárca vezetését.
A parlament keddi ülésén támogatta Vaszil Maljuk felmentését is az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjének tisztségéből. Maljuk 2023 februárja óta töltötte be ezt a posztot. Menesztését 235 képviselő támogatta.
Tömeges csapást mért az ukrán energetikai infrastruktúra katonai célokra használt létesítményeire és hadiüzemekre az orosz hadsereg szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel és drónokkal – közölte kedden a moszkvai védelmi minisztérium.
A csapás a tárca indoklása szerint válasz volt az orosz polgári célpontok ellen intézett ukrán „terrortámadásokra”. Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak a „kijevi rezsim háborús bűnei” ügyében illetékes nagykövete közölte, hogy
az orosz téli ünnepek alatt, a január 1-től 11-ig tartó időszakban, 45 civil, köztük három gyermek vesztette életét ukrán csapások következtében,
további 107 ember, beleértve nyolc fiatalkorút, pedig megsebesült. A diplomata szerint az ukrán fél a nevezett időszakban 4111 lövedéket lőtt ki orosz polgári célpontokra.
A helyi hatóságok
az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A rosztovi régióban lévő Taganrog Kaszpi-tengeri kikötővárosban helyi szükségállapotot vezettek be, miután a csapások két vállalatban, két lakóépületben és egy oktatási intézményben károkat okoztak.
A tengeren pilóta nélküli repülőszerkezet támadta meg a kazahsztáni Kazmortranszflot társaság által bérelt Matilda tankhajót, a nemzetközi Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium (CPC) olajkikötőjének közelében. A Kazmunaj Gaz vállalat sajtószolgálata szerint a tankert vasárnap tervezték megtölteni kazahsztáni olajjal a CPC terminálján.
A támadás következtében a hajón robbanás történt, de tűz nem keletkezett, a legénység tagjai nem sérültek meg. A Zaporizzsja megyei Berdjanszkban és környékén több órára megszakadt az áramszolgáltatás. A Lipeck megyei Jelcben egy civil megsebesült, és károk keletkeztek a hozzá kiérkezett mentőautóban is. A keddi hadijelentés szerint
az orosz fegyveres erők a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak törni,
és a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1270 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A moszkvai katonai tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel még drón-, lőszer- és anyagi-műszaki raktárakat, két harckocsit és kilenc egyéb páncélozott harcjárművet, 11 irányított légibombát, két HIMARS rakétát, továbbá 207 repülőgép típusú drónt.
Igor Kimakovszkij, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel közölte, hogy Szvjatohirszk keleti peremén, a Sziverszkij–Donyec folyó mentén harcok kezdődtek. A TASZSZ orosz katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy
a háború kezdete óta legkevesebb 750 kolumbiai „zsoldos” vesztette életét az ukrán oldalon.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Mariupolban hazaárulás gyanújával őrizetbe vett egy 17 éves fiatalt, aki az ukrán katonai hírszerzésnek dolgozott. A gyanúsított vallomásában elmondta, hogy a Telegramon szervezték be, és az orosz hadsereg állásairól szolgáltatott ki adatokat.
A legfrissebb információk szerint az orosz hadsereg elfoglalta a zaporizzsjai Huljajpole települést. Takács Márk katonai szakértő szerint a városban tragikus események játszódtak le: a felszínen sokáig úgy tűnt, hogy a védekezés fenntartható, de a krónikus emberhiány miatt összeomlott az ellenállás. A közel ötszörös orosz létszámbeli fölény megtette hatását, a védekező ukrán csapatok pedig a legalapvetőbb biztonsági intézkedéseket is elmulasztották a menekülésük során, így sértetlenül került orosz kézre egy teljes ukrán zászlóalj-parancsnokság- írja a hirado.hu.
A várost védő ukrán egységek már eleve komoly hátrányban voltak. Az oroszok helyenként öt-hatszoros élőerő-fölényben támadtak, miközben az ukrán parancsnokság fő erőit más, politikailag és katonailag fontosabbnak ítélt irányok kötötték le. Papíron volt védelem, a valóságban azonban a városban egyre kevesebb katona maradt.
A német Bild lap külügyi szakértője szerint Huljajpolét december utolsó napjaira már teljes egészében meghódították az oroszok, a harcmező aktuális állását folyamatosan monitorozó online térképek egyelőre csak a városközpont orosz kézre kerülését jelzik.
A fölény nemcsak létszámban mutatkozott meg. Az orosz erők összehangoltan alkalmazták a tüzérséget, a drónfelderítést, az elektronikai zavarást és a lassú, beszivárgó gyalogsági harceljárásokat. Nem rohantak, hanem felőrölték a védőket. A támadások ritmusa kiszámítható volt – és éppen ezért kimerítő.
Az ukrán 102. területvédelmi dandár alegységei közben fokozatosan elfogytak. Egyes zászlóaljak harcértékük nagy részét elvesztették, voltak századok, amelyek gyakorlatilag megszűntek létezni. A front mégsem omlott össze látványosan – egészen december második feléig.
Ahogy arra Takács Márk katonai szakértő részletes elemzésében rámutat, az orosz hadvezetés felismerte: a térségben nincs szükség gyors áttörésre. Elég a súlypont áthelyezése, és az ukrán védelem leggyengébb pontjának módszeres nyomás alá helyezése.
A döntő pillanatban derült ki, mennyire súlyos volt a helyzet. Az orosz gyalogság már a város belsejében mozgott, amikor az ukrán vezetési pont őrsége idegen katonákat vett észre az utcán. Nem egy előretolt járőrbe futottak bele: az ellenség ekkorra már mélyen beágyazódott a városi térbe.
A parancsnoki állás – egy lakóépület pincéjében – gyakorlatilag védtelen volt. Nem azért, mert elfelejtették volna biztosítani, hanem mert nem maradt ember, aki őrizze. Az őrséget, a törzsállományt korábban mind harcba vetették.
Amikor világossá vált, hogy az oroszok körbezárták a környéket, megindult a pánikszerű menekülés.
A katonák kisebb csoportokban próbáltak kijutni a városból, drónok, tűz és folyamatos nyomás alatt. A visszavonulási terv szerint az utolsóknak kellett volna az előkészített gázolaj szétlocsolásával és meggyújtásával megsemmisíteniük saját állásukat, ez azonban elmaradt.
Amikor az orosz katonák elfoglalták az épületet, működő laptopokat, kommunikációs eszközöket, telefonokat és dokumentumokat találtak. A felvételeken jól látszik: a számítógépek bekapcsolva maradtak, az iratok rendezetten hevertek az asztalokon. A parancsnoki állás szinte érintetlenül került az oroszok kezére.
Ez nem egyszerű taktikai hiba volt, hanem egy hosszabb folyamat látványos vége. Az eset mögött vezetési zavarok, késlekedő döntések és egy toxikus parancsnoki kultúra húzódik meg, ahol a rossz hírek nem jutnak el időben, vagy egyáltalán el sem jutnak a felsőbb szintekre.
Ripost hírek
