Jelentősen javult a lakosság gazdasági hangulata

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2026. januári felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása (+3,8 indexpont) jelentősen javult, míg a vállalatok gazdasági közérzete (−0,2 indexpont) jóformán stagnált az előző hónapban mért értékhez képest. Így a −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −6,8-re emelkedett, a vállalati mutató értéke pedig −9,9 indexpontra gyengült. Ennél jobb lakossági konjunktúraindex-értéket legutóbb 2022 márciusában mértek.

A januári felmérésben a háztartásoknál a legnagyobb pozitív elmozdulást a munkahelyek stabilitását illetően mértük. A vállalatoknál pedig a Magyarország gazdasági helyzetének jövőbeni alakulását illető várakozás jelentette a legmarkánsabb pozitív irányú módosulást.

A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások nagyfokú javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2-4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az európai konjunktúra erősödni tud, illetve az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki.

A lakossági konjunktúraindexnek mind a négy alindexe erősödött januárban, az előző havi értékhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi −0,4-ről 3,3-re nőtt. A gazdasági környezet érzékelése januárban az előző havi −17,2-ről −13,6-re, az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex −50,1-ről −46,3-re javult, továbbá az anyagi helyzet megítélése is kedvezőbbé vált, −7,3-ről −3,3-re.

A lakossági konjunktúrakutatásban 2026 januárjában jelentős (trendszerű) pozitív irányú elmozdulást tapasztaltak a munkahelyek stabilitásának megítélésében.

Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Tart Ön attól, hogy akár Ön, akár valamely családtagja elveszíti a munkáját a következő 6 hónap során?” januárban jócskán kedvezőbb választ adtak a megkérdezettek a decemberihez képest. Az interjúalanyok 47,8 százaléka (az előző havi 44,2 százalékos arány után) egyáltalán nem tart tőle, míg inkább nem tart tőle a megkérdezettek 26,5 százaléka (5,4 százalékpont). Az interjúalanyok 17,8 százaléka (−5,4 százalékpont) inkább tartott tőle, miközben 7,4 százalék (−3,1 százalékpont) nagyon tart tőle.

A lakosság konjunktúraérzetét végzettségek szerint vizsgálva megállapítható, hogy a négy kategóriából háromban erősödést tapasztaltunk. A legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél 0,4 indexpontos csökkenést, a szakiskola vagy szakmunkás érettségivel rendelkezőknél 2,2 indexpontos, a középiskolai érettségizettek körében 6,2 indexpontos, míg a főiskolai vagy egyetemi végzettségűeknél 6,4 indexpontos javulást mértünk. Így a legkedvezőbb a középiskolai érettségizettek konjunktúraérzete (−5,0 indexpont), a legkedvezőtlenebb pedig a szakiskola és szakmunkás érettségivel rendelkezőké (−8,7 indexpont). A további indexértékek a következők voltak: a legfeljebb általános iskolai végzettségnél −7,0, illetve a főiskolai vagy egyetemi végzettségűek körében −7,6, indexpont.

A vállalati felmérésben decemberben három alindex értéke emelkedett, egy alindexé pedig csökkent. Az üzleti környezet mutatója −15,0-ről −13,8-re, az iparági környezet értéke 1,1-ről 1,5-re, továbbá a gazdasági környezet alindex értéke −19,4-ről −18,8-re erősödött. Eközben a termelési környezet alindex −7,1-ről −7,9-re csökkent.

A legnagyobb pozitív változást 2026 januárjában a vállalatoknál a magyar gazdaság helyzetének jövőbeni alakulásával kapcsolatban mérték.

Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Meglátása szerint a következő egy év során hogyan változik az ország gazdasági helyzete?” januárban a vállalatok vezetői összességében jóval (+4,3 indexponttal) kedvezőbb válaszokat adtak a decemberiekhez képest. Magyarország gazdasági helyzetének kismértékű javulására a vállalatok 26,2 százaléka (+3,9 százalékpont), míg jelentősen javuló gazdasági helyzetre 2,7 százalék (−2,2 százalékpont) számít. Ebben a hónapban a vállalatok mindössze 9,0 százaléka válaszolta a decemberi 11,1 százalék után, hogy jelentősen romlik Magyarország gazdasági helyzete a következő egy évben. Kismértékű romlást a megkérdezettek 20,9 százaléka (−4,2 százalékpont) vár, míg változatlan gazdasági helyzettel a megkérdezett vállalatok 28,2 százaléka (+1,9 százalék) számol.

A vállalatok ágazati bontását elemezve megállapítható, hogy két szektorban átlagosan javult, míg háromban csökkent a konjunktúraérzet. Ebben a hónapban az iparban +3,7, a kereskedelemben +0,4 indexpontos erősödést, míg az építőiparban −2,7, a mezőgazdaságban −1,8 indexpontos, továbbá a szolgáltatásoknál −0,3 indexpontos konjunktúraindex-csökkenést mértünk. Januárban így az iparban detektáltuk a legjobb konjunktúraérzetet (−4,5), a leggyengébbet pedig a kereskedelemben (−13,6).

• A konjunktúraindexről

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy −100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.