Gyermekgyilkosság miatt tüntettek Temesváron

A büntetőjogi felelősség korhatárának csökkentését követelő tizenévesek és szülők rendeztek demonstrációt kedden Temesváron, tiltakozásul az ellen, hogy egy 15 éves áldozat meggyilkolásában részt vevő 13 éves fiú ellen életkora miatt nem indított büntetőeljárást a román igazságszolgáltatás.

A Temes megyei ügyészég egy 15 és egy 13 éves fiút gyanúsít azzal, hogy január 19-én előre kitervelt módon a Temes megyei Csenében fejszeütésekkel és késszúrásokkal megölték a 15 éves Alin Mario Berindét, majd egy később a helyszínre hívott 15 éves bűntársukkal együtt a holttestet felgyújtva, majd elásva próbálták eltűntetni a bűncselekmény nyomait.

A két 15 éves, vizsgálati fogságba helyezett gyanúsított ellen minősített emberölés és holttestgyalázás gyanújával indult eljárás, de 13 éves bűntársuk életkora miatt nem vonható felelősségre, ezért szabadlábon maradt.

Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a temesvári Opera téren összesereglett felnőttek azt hangoztatták: biztonságot követelnek gyermekeik számára az iskolákban, ahol szerintük jelenleg zavartalan a kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem.

A fiatalok azt állították: már hosszú ideje nem érzik magukat biztonságban sem az iskolákban, sem az utcán. Nyilatkozataik szerint gyakori az iskolai erőszak, a kábítószer-használat jelen van, az iskolapszichológusok pedig sok esetben inkább formális, mintsem valódi segítséget nyújtanak.

A demonstráció résztvevői azt követelték, hogy a parlament fogadja el az áldozat neve alapján "Mario-törvénynek" nevezett jogszabálytervezetet, amely a jelenlegi 14-ről 10 évre csökkentené a súlyos bűncselekmények büntethetőségének alsó korhatárát. A "Mario-törvény" egy online petíció révén vált ismertté, amelyet néhány nap alatt csaknem 300 ezren írtak alá.

A törvényjavaslat a büntető törvénykönyvet módosítaná oly módon, hogy az élet elleni, előre megfontolt bűncselekmények elkövetőit akkor is büntetni lehessen, ha kiskorúak, amennyiben az orvostani intézet pszichológiai szakvizsgálata igazolja belátási képességüket.

Az Agerpres felidézte: Bégaszentmihályon vasárnap este mintegy kétszáz helybeli lakos a gyermekeik biztonságára hivatkozva tiltakozott a 13 éves fiú nagyszüleinek háza előtt az ellen, hogy a gyerek szabadlábon van.

A csenei gyermekgyilkosságban érintett kiskorú a hatóságok szerint a "családja által választott lakóhelyen" tartózkodik, a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felügyelete alatt.

Romániában a lakosság 70 százaléka kevéssé, nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem bízik az igazságszolgáltatásban, ugyanakkor 92 százalékuk fontosnak tartja az igazságszolgáltatás függetlenségét - derül ki az INSCOP Research kedden ismertetett felméréséből.

A felmérés szerint Románia lakosságának csupán 25,5 százaléka bízik nagyon vagy elégséges mértékben a román igazságszolgáltatásban. Ezzel szemben 70,5 százalékuk kevéssé, nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem bízik meg benne.

A társadalomkutatók szerint a támogatók a konzervatívabb, nacionalista hangvételű pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szavazói közül kerülnek ki, 18 és 44 év közöttiek, vagy csupán az elemi oktatásban részesültek. A progresszív Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) támogatói, a 60 év fölöttiek és a felsőfokú tanulmányokkal rendelkezők ezzel szemben sokkal szkeptikusabbak - írják.

A felmérés résztvevői hasonló arányban oszlanak meg az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően is: 23,7 százalék véli azt, hogy a román igazságügyi rendszer mentes a politikai befolyásolástól, míg 67,4 százalékuk ennek az ellenkezőjét hiszi. Az igazságszolgáltatás függetlenségét hirdetők a PSD és AUR szavazói közül kerülnek ki, míg az azt megkérdőjelezők főként az USR támogatói.

A megkérdezettek 92,3 százaléka nagyon fontosnak vagy eléggé fontosnak tartja az igazságszolgáltatás függetlenségét.

A felmérés szerint a megkérdezetteknek csupán a 16,6 százaléka vallotta azt, hogy a romániai ügyészek és bírák a törvényt mindenkire egyformán alkalmazzák, 30 százalékuk meglehetősen kis mértékben, 50 százalékuk pedig nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem hiszi ezt. Az egyforma elbírálást megkérdőjelezők aránya 80 százalékra nőtt a 2025 áprilisában mért 68,5 százalékhoz képest.

Remus Ştefureac, az INSCOP Research igazgatója úgy kommentálta az eredményeket, hogy a felmérés szerint mély szakadék tátong a független igazságszolgáltatás eszméje és a polgárok konkrét tapasztalatai között, és épp a legiskolázottabb rétegek a legkritikusabbak.

Az INSCOP Research felmérése 1100 fős, országosan reprezentatív mintán készült január 12-15. között, a hibahatár 3 százalékos.

Romániában decemberben éles közéleti vita bontakozott ki az igazságszolgáltatás funkcionális függetlenségéről, miután a Recorder oknyomozó portál A foglyul ejtett igazságszolgáltatás című dokumentumfilmjében arra jutott, hogy az igazságszolgáltatási rendszer csúcsvezetői adminisztratív módszerekkel akadályozzák a korrupt politikusok és befolyásos üzletemberek büntetőjogi felelősségre vonását. Ennek nyomán több nagyvárosban tüntetéseket is tartottak.