Grönland ügyében tárgyal az amerikai külügyminiszter

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán közölte: a jövő héten találkozik dán tisztségviselőkkel, hogy Grönlandról tárgyaljanak, miközben azt is elmondta, hogy mit szeretnének elérni Venezuelában.

A Fehér Ház keddi közlése szerint Donald Trump amerikai elnök Grönland megszerzésének lehetőségeit fontolgatja, közéjük értve az amerikai haderő bevetését is. A fenyegető nyilatkozatokra reagálva Grönland és a dán kormány ismét találkozót sürgetett az amerikai külügyminiszterrel.

„A jövő héten találkozom velük, hogy tárgyaljunk” – mondta Rubio újságírók előtt szerdán.  Arra a kérdésre, hogy Trump elnök a sziget megvásárlását tervezi-e, Rubio kijelentette: mindig is ez volt a szándéka.

„Amennyiben a mindenkori elnök az Egyesült Államok nemzetbiztonságát fenyegető veszélyt lát, akkor megvan a lehetősége arra is, hogy azt katonai eszközökkel hárítsa el. Diplomatákként […] azonban inkább más módszerekkel próbáljuk megoldani a problémákat, beleértve Venezuelát is” – mondta.

Karoline Leavitt fehér házi szóvivő szerdán közölte, hogy Trump elnök továbbra is elkötelezett a NATO mellett annak ellenére, hogy nemzetbiztonsági csapatával aktív megbeszéléseket folytat Grönland megvásárlásának lehetőségéről. „Minden lehetőség az asztalon van Trump elnök számára” – húzta alá Leavitt sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy „az elnök első opciója mindig is a diplomácia volt”.

Leavitt rávilágított, hogy Grönland megszerzése az Egyesült Államoknak nagyobb ellenőrzést biztosítana az Északi-sarkvidék felett, valamint bármely agresszió elhárítását ebben a stratégiai jelentőségű régióban.

„Az elnök nagyon nyíltan és egyértelműen elmondta önöknek és az egész világnak, hogy meglátása szerint az Egyesült Államok érdekeit leginkább az szolgálja, ha visszatartja Oroszországot és Kínát az agressziótól az Északi-sarkvidéken, ezért csapata jelenleg arról tanácskozik, hogy milyen formát ölthet az esetleges vétel” –fogalmazott a szóvivő, hozzátéve: nem tud arról, hogy Trump elnököt bármikor megkérdőjelezte volna Dánia fennhatóságát Grönland felett.

Háromlépcsős terv Venezuelában: erre készülnek Rubio szerint az amerikaiak

Az Egyesült Államoknak egy háromlépcsős terve van Venezuela számára: ez az ország stabilizálásával kezdődne Nicolás Maduro elnök múlt hét végi őrizetbe vétele nyomán, majd a helyreállítás következik, biztosítva az amerikai olajtársaságok hozzáférését a latin-amerikai országhoz, azt pedig a demokratikus átmenet felügyelete követne – jelentette ki ugyancsak szerdán Marco Rubio.

„A lényeg az, hogy most már létezik egy olyan folyamat, amelynek keretében hatalmas ellenőrzésünk és befolyásunk van az ideiglenes (venezuelai) hatóságok tevékenységére és cselekvési lehetőségeire ”– mondta Rubio, aki Pete Hegseth hadügyminiszter oldalán nyilatkozott, miután amerikai szenátoroknak tartottak bizalmas tájékoztatást Donald Trump amerikai elnök kormányzatának Venezuelát érintő további terveiről. „Nyilvánvalóan ez az átmenet folyamata lesz. Végtére a venezuelai nép feladata lesz átalakítani országukat” – tette hozzá.

Rubio szerint a szenátoroknak adott tájékoztatás olyan műveleti részleteket is tartalmazott, amelyeket nem lehetett nyilvánosságra hozni.

Az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy miután megakadályozták Venezuela „káoszba süllyedését”, az Egyesült Államok el fogja kezdeni „a helyreállítási” fázist, „biztosítva amerikai, nyugati és más cégek tisztességes hozzáférését a venezuelai piachoz”.

„Ugyanakkor meg kell kezdeni a nemzeti megbékélés folyamatát Venezuelában, hogy az ellenzéki erők amnesztiát kapjanak, kiszabaduljanak a börtönökből, vagy visszatérhessenek az országba, és megkezdődhessen a civil társadalom újjáépítése. A harmadik fázis pedig természetesen az átmenet lesz” – mondta az amerikai külügyminiszter.

A Demokrata párt képviselői kifogásolták, hogy miért nem lehet ezeket terveket nyilvános meghallgatásokon megvitatni. Chris Murphy connecticuti demokrata párti szenátor pedig „őrült tervnek” nevezte az elképzeléseket. „Arról beszélnek, hogy fegyverrel határozatlan ideig ellopják a venezuelai olajat, hogy nyomásgyakorló eszközként használhassák az ország részletekbe menő irányítására. Teljesen megdöbbentő” – mondta Murphy újságíróknak nyilatkozva.

Chris Wright energiaügyi miniszter a Goldman Sachs pénzintézet Miamiban tartott konferenciáján azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak határozatlan ideig kell ellenőriznie Venezuela olajeladásait és az ebből származó bevételeket az általa kívánt változások előmozdításához a latin-amerikai országban. „Szükségünk van erre a befolyásra és az olajértékesítés feletti ellenőrzésre, hogy előmozdítsuk azokat a változásokat, amelyeknek egyszerűen meg kell történniük Venezuelában” – mondta Wright.

Azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok értékesíti a Venezuela által már tárolt olajat, majd értékesítené a folyamatban lévő, de jövőbeni termelést is – mások mellett az amerikai olajfinomítóknak –, és a bevételeket az amerikai kormány által ellenőrzött számlákra utalnák. Hangsúlyozta, hogy ezek az értékesítések már megkezdődtek, és hozzátette, hogy tárgyalásokat folytatnak amerikai olajcégekkel, hogy megtudják, milyen feltételek mellett volnának hajlandók részt venni Venezuela olajtermelésének növelésében.

Kedden Washington azt jelentette be, hogy megállapodást kötött a caracasi vezetéssel kétmilliárd dollár értékű venezuelai nyersolaj exportjáról az Egyesült Államokba. Wright úgy fogalmazott, hogy az olaj eladása „előnyös lesz az amerikai nép, az amerikai gazdaság és a globális energiapiacok számára, de természetesen hatalmas előnyökkel jár a venezuelai népnek is”.

Heteken át üldözte az Egyesült Államok, minden elérhető eszközzel figyelte az Egyesült Királyság, Franciaország és Írország azt a Venezuelához köthető, eredetileg Bella 1 névre hallgató tankert, amelyet Marinerára kereszteltek át és orosz zászló alatt jegyeztek be. Az amerikai erők szerdán elfoglalták az olajszállítót – jelentette az NBC News, amely szerint az akció még feszültebbé teszi a Moszkva és Washington közti viszonyt.

Az Egyesült Államok hetek óta üldözte a tartályhajót, miután az megpróbálta elkerülni a Venezuela körüli részleges blokádot.

Az átkeresztelt és már orosz zászló alatt futó tanker annak az árnyékflottának a része, amely az USA és más országok által bevezetett szankciókat megsértve szállított olajat Oroszország, Irán és Venezuela számára.

Donald Trump a múlt hónapban bejelentette, hogy elrendelte a szankcionált olajszállító tartályhajók lefoglalását, amelyek Venezuelába érkeznek vagy onnan indulnak. Az erre parancsot kapó amerikai parti őrség már decemberben megpróbált feljutni hajó fedélzetére a Karib-tengeren, amikor a hajó hirtelen irányt váltott: ekkor cserélte le a nevét Marinerára, és a guyanai zászlót oroszra váltotta.

Időközben Moszkva legalább egy hadihajót küldött, hogy kísérje a tankert, amelyet végül szerdán – a hírek szerint egyetlen lövés nélkül – foglaltak el amerikai katonák a parti őrség segítségével. Az orosz hajó az akció idején nem tartózkodott a közelben.

Az amerikai hadsereg nem sokkal később egy videót is közzétett az akcióról (de több másik – egyelőre meg nem erősített hitelességű – felvétel is terjedni kezdett a közösségi médiában):

A Kreml előzőleg közölte: aggodalommal figyeli a tanker körül kialakult helyzetet, és szerintük az amerikai és a NATO-erők fokozott és egyértelműen aránytalan figyelmet szentelnek az orosz hajónak, annak békés státusza ellenére

A Marinera nem az egyetlen tanker, amely fenyegeti az amerikai blokádot: legalább három másik, Venezuela közelében közlekedő olajszállító váltott orosz zászlóra – írta az NBC News.

Úgy tudni, hogy nem volt rajta rakomány, megszólalt a védelmi miniszter

„A szankcionált és illegális venezuelai olaj blokádja továbbra is teljes érvényben van – a világ bármely pontján” – közölte az MTI szerint Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter aa hírre reagálva a közösségi médiában.

A The Wall Street Journal című amerikai napilap beszámolója szerint a hajó rakomány nélkül közlekedett (ez abból a szempontból érthető is, hogy a hajó Venezuelából exportált volna olajat valószínűleg).