Éjjel rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajnát az orosz hadsereg

Az orosz hadsereg 9 ballisztikus és irányított légvédelmi rakétával, valamint 165 drónnal mért csapást ukrajnai célpontokra hétfőre virradóra, a támadóeszközök csaknem negyede célba talált, a támadásnak halálos áldozatai és sebesültjei is vannak – jelentették katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.

A légvédelem 137 drónt lelőtt, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével az eredeti pályájukról eltérített, 10 helyszínen az összes rakéta és 26 drón célba talált, további 9 esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat – jelentette hétfőn a légierő parancsnokságának Telegram-csatornája. A hivatalos közlemény kiadásának időpontjában még tartott a támadás, néhány drón az Ukrajna által ellenőrzött légtérben tartózkodott.

Az éjszakai légitámadás következtében Kijev Obolonyszkij kerületében egy ember meghalt, négyen pedig megsebesültek, egy kórházépületet ért találat következtében

– jelentette Vitalij Klicsko polgármester és a katasztrófavédelem Telegramon közzétett jelentéseit idézve az Unian hírügynökség. A mentőcsapatok 25 beteget és egészségügyi dolgozót evakuáltak.

Az orosz hadsereg nagyszabású éjszakai légitámadása következtében Kijev térségében egy ember meghalt, többen pedig megsebesültek, komoly károk keletkeztek a civil infrastruktúrában, Szlavutics városát pedig elvágták az áramszolgáltatástól, a víz- és hőellátást generátorok segítségével biztosítják – idézte Mikola Kalasnyik katonai kormányzó Telegramon közzétett bejegyzését az Interfax-Ukrajina hírügynökség. A megyevezető tájékoztatása a Fasztyivi járásban egy többszintes lakóépület, több családi ház, ipari és raktárépület is megrongálódott.

Az orosz csapatok ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadtak hétfőre virradóra egy iparvállalatot Csernyihivben – közölte az észak-ukrajnai város megbízott polgármestere, Olekszandr Lomako Telegram-bejegyzése nyomán az Interfax-Ukrajina hírügynökség. A támadás nem követelt áldozatokat és sebesültek sincsenek, azonban egy családi házat találat ért, további 15-ben pedig károk keletkeztek – fűzte hozzá a városvezető.

Donald Trump amerikai elnök vasárnap az elnöki különgép fedélzetén újságírók előtt kijelentette: nem hiszi, hogy Ukrajna dróncsapással Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik rezidenciáját vette célba a közelmúltban.

„Nem hiszem, hogy ez a csapás megtörtént. Valami történt a közelben, de ennek semmi köze ehhez” – mondta az elnök a repülőn.

Oroszország korábban egy ukrán drón adatai alapján következtetett arra, hogy Kijev december 29-én támadást tervezett Putyin egyik rezidenciája ellen. Ukrajna ezt tagadta, és úgy vélte, hogy Moszkva a hamis állításokkal akarja igazolni a kijevi kormányépületek elleni támadásait.

Donald Trump korábban, a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetése után, bírálta Ukrajnát az állítólagos támadás miatt. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) ugyanakkor közben a hírszerzési eredmények alapján a múlt héten úgy értékelte, hogy Ukrajna nem Putyint vagy egyik rezidenciáját vette célba. Amerikai sajtóhírek szerint Trumpot szerdán John Ratcliffe, a CIA igazgatója tájékoztatta erről.

Mint arról korábban beszámoltunk, az orosz védelmi minisztérium videót hozott nyilvánosságra az ukrán fegyveres erők által bevetett csapásmérő drónról, amelyet az orosz elnöki rezidencia elleni támadás során lőttek le a Novgorodi területen. A felvételeken egy hóban fekvő, nagyrészt egyben maradt pilóta nélküli repülőeszköz látható.

A tárca közlése szerint a légvédelem lövedéke a drón farokrészét találta el, így a nagy robbanó erejű, hat kilogrammos robbanófej nem lépett működésbe. Az eszközt az ukrán fél által használt Chaklun-V típusú drón módosított változataként azonosították.

Az anyagban egy térkép is szerepel, amely a drónok feltételezett repülési útvonalát mutatja. A légvédelmi személyzet tájékoztatása szerint a támadás első hulláma déli irányból érkezett. A felvételen megszólaló katona ritka esetnek nevezte, hogy a robbanófej nem robbant fel.

Ukrajna, több európai ország, valamint az úgynevezett „Tettre készek Koalíciójához” tartozó szövetséges partnerek nemzetbiztonsági tanácsadói január 3-án többoldalú keretmegállapodásra jutottak Ukrajna biztonsági garanciáiról, amely európai erők telepítésével számol a jelenleg háborúban álló országba.

A megállapodást követően január 6-án Franciaországban találkozóra kerül sor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a koalíció vezetői között – írja a Kyiv Post. Olekszandr Bevz, az Elnöki Hivatal tanácsadója a találkozót követő televíziós tájékoztatón elmondta: a keretmegállapodás összehangolja, miként koordinálják a garanciavállalók a támogatásukat.

„Mindenki tisztában van azzal, hogy Ukrajna Fegyveres Erői alkotják az első védelmi vonalat. Európai vezetésű, többnemzeti erők kerülnek telepítésre Ukrajnában, amelyek részt vesznek az ország légterének, tengeri és szárazföldi biztonságának garantálásában. Az Egyesült Államok úgynevezett háttértámogatást biztosít majd ezeknek a többnemzeti erőknek”

– fogalmazott.

Hozzátette: Kijev folyamatosan egyezteti partnereivel a biztonsági garanciák katonai elemeit. A tárgyalásokon európai országok nemzetbiztonsági tanácsadói mellett a NATO, az Európai Tanács és az Európai Bizottság képviselői is részt vettek, összesen 15 országból: Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lettország, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Finnország, Kanada, Hollandia, Svédország, Norvégia és Dánia.

Két országra számít leginkább Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij januárban már kijelentette, hogy a jövőbeli biztonsági garanciáknak tartalmaznia kell a külföldi csapatok fizikai jelenlétét az ukrajnai területen. Az ukrán elnök az Egyesült Királyságot és Franciaországot az úgynevezett „Tettre készek, vagy Hajlandók koalíciója vezetőinek” nevezte, akiknek katonai jelenléte – szerinte – kötelező, és elengedhetetlenek a béke szempontjából. Zelenszkij elismerte, hogy néhány koalíciós tag végül tartózkodhat a csapatok küldésétől, de hangsúlyozta, hogy vannak minimális követelmények.

A jövőbeli biztonsági garanciáknak tartalmaznia kell a külföldi csapatok fizikai jelenlétét az ukrajnai területen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök az Egyesült Királyságot és Franciaországot az úgynevezett „Tettre készek, vagy Hajlandók koalíciója vezetőinek” nevezte, akiknek katonai jelenléte – szerinte – kötelező. Zelenszkij elismerte, hogy néhány koalíciós tag végül tartózkodhat a csapatok küldésétől, de hangsúlyozta, hogy vannak minimális követelmények.

A jövőbeli biztonsági garanciáknak tartalmaznia kell a külföldi csapatok fizikai jelenlétét az ukrajnai területen – mondta szombaton a Kyiv Independent beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij, hangsúlyozva, hogy a francia és a brit erőt elengedhetetlenek a béke szempontjából.

Az ukrán elnök megjegyzései akkor érkeztek, amikor Kijev és partnerei továbbra is dolgoznak egy béketerv tervezetén, amelynek célja, hogy véget vessenek az orosz-ukrán háborúnak.

A kyivindependent.com oldalon elérhető tudósítás kitér rá, hogy a nyugati vezető tanácsadókkal folytatott kijevi találkozó után Zelenszkij azt mondta, hogy a biztonsági garanciák megállapodásának végleges változata még nincs meg, de hangsúlyozta, hogy a katonai jelenlét kötelező eleme bármely békecsomagnak.

„Kétségtelen, hogy a katonai jelenlét fontos számunkra, de erre nem mindenki áll készen és még a „Hajlandók Koalíciójának” létezése is attól függ, hogy készen állnak-e jelenlétük fokozására”

– mondta a beszámoló szerint Zelenszkij.

Zelenszkij elismerte, hogy néhány koalíciós tag végül tartózkodhat a csapatok küldésétől, de hangsúlyozta, hogy vannak minimális követelmények.

Az ukrán elnök az Egyesült Királyságot és Franciaországot az úgynevezett „Tettre készek, vagy Hajlandók koalíciója vezetőinek” nevezte, akiknek katonai jelenléte – szerinte – kötelező.

Zelenszkij hozzátette, hogy a csapatok Ukrajnába küldésére hajlandó országok végleges listája csak a partnerállamok parlamenti ratifikációs folyamata után válik világossá.

Az európai vezetők egy megállapodástervezetet is megvitattak, amely Ukrajna biztonsági garanciáit tartalmazza, valamint egy 20 pontból álló tervet is a háború befejezésére.

A Kyiv Independent szerint az eredeti, az amerikaiak által javasolt 28 pontos terv gyakorlatilag nyomást gyakorolt Kijevre, egyben az orosz maximalista követeléseket erősítették.

A tudósításban felidézték, hogy az ukrán államfő az európai vezetőkkel folytatott tárgyalásait megelőzően Donald Trump amerikai elnökkel találkozott Floridában.