POLITIK
Megszűnt a Tisza-szigetek húsz százaléka.
A Tisza Párt felső vezetésében is konfliktust váltott ki a párt aktivistabázisát biztosító Tisza-szigetek körében tapasztalható bomlási folyamat – tudta meg a Magyar Nemzet.A lap a párt belső köreiből úgy értesült: Magyar Péter számonkérte egyik alelnökét, Radnai Márkot amiatt, hogy a Tisza-szigetek 20 százaléka megszűnt, vagy teljesen inaktívvá vált. Radnai azonban a szigetek koordinálását szeptember óta ellátó másik alelnökre, Forsthoffer Ágnesre hárította a felelősséget, aki a szigetek állapotáról lesújtó képet festő felmérést készítette.
Forrás: Facebook
Az elmúlt hónapokba több sajtóbeszámoló megjelent arról, hogy súlyos ellentétek és elégedetlenség tapasztalható a Tisza Párt hátországát biztosító aktivista hálózatban, a Tisza-szigetek soraiban és ezek a konfliktusok sok helyen a csoportok felbomlásával jártak. A párt belső köreiből származó információnk szerint Forsthoffer Ágnes – akit Magyar Péter még tavaly szeptemberben nevezett ki a Tisza-szigeteket irányító alelnöknek – felmérte a szigetek állapotát, és
kiderült, hogy a 20 százalékuk megszűnt vagy teljesen inaktívvá vált.
A pártelnök állítólag meglehetősen hisztérikusan reagált a hírre, és Radnai Márkot, a Tisza másik alelnökét hibáztatta. Radnai azonban azzal védekezik, hogy már nem ő, hanem Forsthoffer Ágnes felel a szigetekért, és az ő idején még rendben mentek a dolgok, azóta történt, hogy a szigetek ötöde befuccsolt.
Apad a lelkesedés az aktivisták körében
Informátoruk arra is felhívta a figyelmet, hogy a szigetek egyre kevésbé lelkesek, és egyre fáradtabbak. Elmondása szerint az év végén mintegy
100 sziget jelezte is a központnak, hogy december 15. és január 15. között nem szeretnének dolgozni, inkább pihennének és ünnepelnének.
A Tisza-szigetek ellenállását az válthatta, ki, hogy a pártközpont arra kérte őket, egészen december 23-ig folyamatosan maradjanak aktívak, és legyenek kint az utcákon.
Nem akarnak dolgozni a szigetek a képviselő-jelölteknek
A konfliktusok forrása elsősorban a tavaly őszi előválasztás, vagyis a párt képviselő-jelöltjeinek kiválasztási folyamata. Úgy tudjuk, most már a Tisza egyéni jelöltjei szeretnék „dolgoztatni” a szigeteket, de rengeteg esetben még egy találkozást sem tudnak összehozni velük. Magyar Péterék elvárása az volt, hogy első lépésként minden jelölt mutatkozzon be a körzetében lévő szigeteknek.
Informátoruk szerint az jelenti a problémát, hogy sok helyen nem az győzött az előválasztáson, akit helyben a szigetek támogattak, és nem akarják, hogy egy fentről odahelyezett figura mozgassa őket.
Besülhet a csodafegyver
Mindez egybevág a Magyar Nemzet decemberben közölt cikksorozatának megállapításaival, amelyben bemutattuk, hogy az egyes vármegyékben mennyi Tisza-sziget működik, milyen létszámmal és aktivitással. A feltáró írásokban szó esett arról, hogy
Veszprém vármegyében sem működik a Forsthoffer Ágnes alelnök által felügyelt „csodafegyver”. A balatonfüredi képviselő-jelöltet hiába bízta meg Magyar Péter a Tisza-szigetek és a párt közti koordinációs munkával, sorra bomlanak fel a térségben a kisebb csoportosulások.
Decemberi cikkünkben megírtuk, hogy a Tisza Párt alapjaként számon tart Tisza-szigetekből összesen nyolc szerepelt a hivatalos nyilvántartásban, ebből azonban csak öt működik Veszprém vármegyében. Ennek eredményeként csaknem hetvenezer lakosra jut egy Tisza-sziget.
A Tisza Párt azt tanítja az önkénteseinek, hogy „túl birka a magyar” + videó
Magyar Péter újpesti jelöltje, Jakab Zsuzsanna buktatta le a pártot, mit is gondol valójában a választókról. Zsigmond Barna Pál parlamenti államtitkár emlékeztet, nem ez az első alkalom, amikor kiderül, a baloldal lenézi a magyar embereket.
Fotó: Balint Szentgallay / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Hatalmas lebukás: Jakab Zsuzsanna, Magyar Péter újpesti jelöltje megmutatta, mit is gondol valójában a magyarokról a Tisza Párt – hívta fel a figyelmet Zsigmond Barna Pál. Az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára felidézte, Magyar Péter újpesti jelöltjének nemrégiben napvilágra került egy „jópofizós” videója, amiben a Tisza önkénteseinek tartott képzés keretein belül lebirkázzák a magyarokat. A Tisza Párt képzési anyagait próbálták kitakarni a videón, de egy gondolatot nem tudtak elrejteni:
túl birka a magyar.
Az államtitkár emlékeztetett, nem ez az első alkalom, amikor a balliberális oldalon lenézték a választókat. – Magyar kirekesztése nem új keletű a balliberális oldalon, emlékezzünk vissza, korábban is „patkány”, „pestises” és „véglény” címkékkel illették a velük nem egyetértőket – mutatott rá a politikus.
A Tisza Párt vezetőiről és tagjairól nem először derül ki, hogy lenézik a magyarokat. A pártelnök a saját szimpatizánsairól is minősíthetetlen hangon beszélt korábban, amikor azt mondta róluk, hogy büdösek, büdös a szájuk. Magyar Péter a Tisza Párt EP-képviselőiről sincsen túl jó véleménnyel, őket agyhalottnak tartja.
A baloldal előző üdvöskéje, Márki-Zay Péter elképesztő hangnemben minősítette a fideszes szavazókat, őket többek közt sötétben tartott, trágyával etetett gombáknak nevezte.
Illegitim kormányzástól sem riadna vissza a Tisza Párt
Nem lehet legitim az a kormány, amely az alaptörvény eltörlésére törekszik, miközben hatalmát éppen arra az alaptörvényre tett eskü alapján gyakorolja – fogalmazott lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán annak kapcsán, hogy 2021 után most ismét felmerült az ellenzéknél az alapörvény eltörlése. Hangsúlyozta, az eljárási szabályokat megkerülő vagy erőszakos megoldás jogszerűtlen, alkotmányellenes, és adott esetben már büntetőjogi felelősséget is felvethet.
Fleck Zoltán Magyar Péter egyik fórumán szólalt fel. Fotó: (Fotó: AFP) Forrás: (Fotó: AFP)
A Tűzfalcsoport számol be arról pár napja, hogy feltűnt az egyik Tisza-sziget rendezvényén Fleck Zoltán, aki – nem először – az alaptörvény eltörléséről beszélt. Fleck Zolán, aki korábban Márki-Zay Péter akkori ellenzéki miniszterelnök-jelölt közjogi tanácsadója is volt, most az mondta,
azt hiszem, hogy szükséges tisztázni néhány alapdolgot. Az egyik ilyen, az én minden választás előtti vesszőparipám a jogfolytonosság megtörésének a kérdése. A jogfolytonosságot, ha fenntartjuk, beleértve az alaptörvény hatályban maradását is hosszú távon, az azt jelenti, hogy nem lehet leszámolni ezekkel a vonásokkal.
A baloldali jogász elmondása szerint a politikai osztály megtisztítása kapcsán az a nagy dilemmája, hogy hogyan lehet kétféle dolgot egyszerre biztosítani. „Egyrészt egy átfogó, forradalmi jellegű, rendszerváltó típusú változást az ilyen bűnöző állammal szemben, másrészt olyat, ami a jogfolytonosság megtörését is jelenti. A politikai osztály megtisztításáról van szó, mintha le akarnánk cserélni a politikai osztályt” – ecsetelte.
Anarchista fellépés
A fenti, akár polgárháborús állapotokat is előidéző elméletről ifjabb Lomnici Zoltán azt mondta, az alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, annak módosítására vagy új alkotmány elfogadására kizárólag az Országgyűlés jogosult, és
ehhez az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatása szükséges.
– A törvény azt is rögzíti, hogy senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni – hangsúlyozta az alkotmányjogász.
Jelezte, a kormány és a képviselők a törvényben előírt eskütételekor vállalják, hogy hűek lesznek Magyarországhoz és annak alaptörvényéhez, a jogszabályokat megtartják és másokkal is megtartatják. Ezen eskü hiányában a mandátumuk nem jön létre.
Megállapítható tehát, hogy nem lehet legitim az a kormány, amely az alaptörvény eltörlésére törekszik, miközben hatalmát éppen arra az alaptörvényre tett eskü alapján gyakorolja
– mutatott rá.
Ifjabb Lomnici Zoltán felidézte, hogy Fleck Zoltán már négy esztendeje arról beszélt, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem esetén „időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről”. – Ezenkívül arról is beszélt, hogy sokak szerint
egy államcsíny keretében, hogyan lehetne elmozdítani a legfőbb ügyészt vagy az alkotmánybírókat „gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozással”
– tette hozzá. Kitért arra, hogy Magyar Péter számos megnyilvánulása bizonyítja – legutóbb az év elején –, hogy a konkrétumok nélküli vádaskodás, fenyegetés alapján a Tisza Párt vezetője magáévá tette Fleck Zoltán anarchista, radikális baloldali nézeteit és a hatalom és a pénz megszerzése érdekében nem tartja tiszteletben sem az alkotmányos berendezkedést, sem a jogrendet, sem pedig az emberi méltóságot.
Morálisan sem elfogadható
Az alkotmányjogász kitért arra is, hogy mindez
morális értelemben is súlyos jogállami legitimációs deficitet jelez.
– A parlamenti eskü nem politikai nyilatkozat és nem kommunikációs eszköz, hanem közjogi kötelezettségvállalás, amely az alkotmányos rendhez való lojalitást fejezi ki. Ha egy politikai szereplő úgy tesz esküt az alaptörvényre, hogy ezzel egyidejűleg annak érvényességét vitatja vagy jövőbeli eltörlését hirdeti, azt sugallja, hogy a közjogi normák kötelező ereje nem objektív alkotmányos kötöttség, hanem politikai helyzettől függő tényező, ami közvetlenül sérti a jogállamiság elvét, valamint azt az elvet, hogy az alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
Jogilag elképzelhetetlen
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint az olyan felvetések, miszerint egy esetleges választási győzelem után az alaptörvényt átmenetileg fel kell függeszteni, jogállami keretek között elképzelhetetlenek. – Ezt az elképzelést más ellenzéki gondolkodók sem fogadták el, Kis János, a SZDSZ első elnöke például arra figyelmeztetett, hogy
ha egy új Országgyűlés az eljárási szabályok megsértésével kezdené működését, az „sötét foltot ejtene” a születő demokrácia arcán.
– Ez is jelzi: az alkotmányos rend felfüggesztésének ötlete nemcsak jogilag kivitelezhetetlen, de politikailag is súlyosan hiteltelenítené az azt felvető oldalt – idézte fel a szakjogász, aki hangsúlyozta, az alaptörvény kizárólag egyetlen jogszerű utat ismer az alkotmányos rend megváltoztatására vagy lecserélésére, és ez a rendes alkotmányozási eljárás. – Erre tehát kizárólag rendes alkotmányozási eljárásban van jogi lehetőség, kétharmados országgyűlési döntéssel és az alkotmányos garanciák maradéktalan betartásával.
Minden ettől eltérő, az eljárási szabályokat megkerülő vagy erőszakos megoldás jogszerűtlen, alkotmányellenes, és adott esetben már büntetőjogi felelősséget is felvethet,
mint ahogy az is, hogy Fleck Zoltán korábban arról is beszélt, hogy a köztársasági elnököt „fenyegetni és zsarolni kell” – mutatott rá. Hozzátette,
az ELTE oktatójának kijelentése nem csupán megbotránkoztató és morálisan elfogadhatatlan, de adott esetben büntetőjogi szempontból egy erőszakos cselekmény előkészületi magatartásaként is minősíthető,
mivel e kijelentés egy közjogi méltóság elleni jogellenes nyomásgyakorlásra irányuló felhívásként értékelhető.
Ripost hírek
