A pápa lezárta a jubíleumi Szentévet

A helyes utat kereső emberiségről és a világ átalakulásában irányt mutató egyházról beszélt XIV. Leó pápa a jubileumi szentévet lezáró keddi ünnepélyes szertartáson, amelynek keretében becsukta a Szent Péter-bazilika szent kapuját.

Ezzel véget ért a tavalyelőtt december 24-én Ferenc pápa által megnyitott szentév, amelynek egyik különlegessége éppen az volt, hogy egymás után két pápa vezette.

Az ünnepélyes kapuzárást a bazilikában bemutatott vízkereszti mise követte. Homíliájában XIV. Leó a remény zarándokainak nevezte azt a több millió nőt és férfit, aki a jubileumi évben áthaladt a bazilika szent kapuján, átlépett az "egyház küszöbén". Vatikáni adatok szerint több mint harminchárommillió hívő érkezett az utóbbi egy év alatt.

A pápa úgy vélte, a szentév rámutatott, hogy korunkban a lelki útkeresés sokkal erősebb, mint ahogyan azt gondoljuk. A vízkereszt napján a gyermek Jézushoz érkezett napkeleti bölcsek, akik ma is léteznek, szintén "olyan emberek, akik vállalják saját útjuk kockázatainak kihívását, és egy annyira zavaros világban, mint a miénk, szükségét érzik, hogy elinduljanak, keressenek, minden elutasítás és veszély ellenére".

Hozzátette, hogy az úton levő emberek között az egyháznak nem szabad tartania a dinamizmustól, ellenkezőleg értékelnie kell azt és irányítania Isten felé, amely a dinamizmus kiváltója. Isten nem mozdulatlan ezüst és arany bálvány, hanem élettel teli és életet adó, hasonlóképpen a szent helyeknek, székesegyházaknak, bazilikáknak, kegyhelyeknek, amelyek a jubileumban zarándokállomások voltak, terjeszteni kell az élet illatát - mondta a pápa.

A szentkapu becsukódott, de az egyház nem zárja be kapuit - hangoztatta.

Hangsúlyozta, a jubileumi szentév arra figyelmeztetett, hogy Istennel újra lehet indulni, meg lehet kérdőjelezni a fennálló rendet, meg lehet szabadulni a rabszolgaság régi és új formáitól, meg lehet szólítani a fiatalokat és időseket, szegényeket és gazdagokat, szenteket és bűnösöket.

XIV. Leó pápa a béke keresését, a béke szeretetét sürgette, ami szerinte a szent, a kicsi, a gyenge, a törékeny védelmét jelenti az "eltorzult" gazdasággal szemben, amely mindenből csak nyereséget akar kicsikarni.

"Kérdezzük meg önmagunktól: a jubileum képes volt megtanítani nekünk, hogy elkerüljük azt a hatékonyságot, ami mindent termékké változtat, az embert pedig fogyasztóvá? A mostani év után képesek leszünk a látogatóban zarándokot látni, az ismeretlenben egy útját kereső embert, a távoliban közelit, a tőlünk eltérőben útitársat? - mondta a pápa.

Megjegyezte:

ha templomaink nem válnak műemlékké, hanem közösségeink otthonai maradnak, ha egységesen ellen tudunk állni a hatalmasok hízelgő csábításainak, akkor a hajnal generációja lehetünk, olyan emberiség, amelyet nem alakít át a mindenek feletti hatalom téveszméje.

XIV. Leó délben a Szent Péter-bazilika központi lodzsájáról mondta el az Úrangyala imádságot, és kísérő beszédében a hadiipar helyett a béke szálainak szövését kérte. Köszöntötte a keleti egyház tagjait, akik szerdán ünneplik a karácsonyt.

A Ferenc pápa nevével fémjelzett szentév lezárulásával, január 7-én és 8-án XIV. Leó a bíborosi testület tagjaival tanácskozik. A Szentszék adatai szerint jelenleg 245 a bíborosok száma, akik közül 126 a nyolcvan év alatti pápaválasztó.

A következő tíz napban befalazzák a Szent Péter-bazilika szent kapuját. Az egyház minden huszonötödik évben tart szentévet, de a pápa 2033-ra is jubileumi esztendőt hirdethet, Krisztus halála és feltámadása kétezredik évfordulóján.

Ha mindegyikünk átérezné a másik szenvedését, szolidáris lenne a gyengébbekkel és az elnyomottakkal, akkor más lenne a világ - jelentette ki XIV. Leó pápa karácsonyi üzenetében, amelyet a Szent Péter-bazilika központi lodzsájáról mondott el az ünnepek alkalmából.

Az egyházfő békét sürgetett az emberek között, főleg a konfliktusövezetekben, és Jézussal azonosította az igazi békét, amely legyőzi a gyűlöletet.

Hangsúlyozta, hogy

Jézus istállóban született, mert máshol nem jutott hely számára: kezdettől fogva elfogadta a szegénységet, az elutasítást, és azonosult azokkal, akiket félrelöknek, kirekesztenek. XIV. Leó kijelentette, ezzel Jézus megmutatta, mit tehetnek az emberek, milyen felelősséget kell vállalniuk egymással szemben.

"Nővéreim és fivéreim, íme a béke útja: a felelősségvállalás. Ha mindegyikünk - minden szinten - mások hibáztatása helyett mindenekelőtt saját hiányosságait ismerné el, és bocsánatot kérne Istentől, és azzal egy időben a szenvedők bőrébe bújna, szolidáris lenne azzal, aki gyengébb és elnyomott, akkor más lenne a világ" - hangoztatta a pápa.

Hozzátette: mindenkinek részt kell vállalnia a gyűlölet, az erőszak és a szembenállás elutasításában, és gyakorolnia kell a párbeszédet, a békét és a kiengesztelődést.

Elsőként a közel-keleti keresztényeket említette, akikkel első apostoli látogatásán Törökországban és Libanonban találkozott. Stabilitást sürgetett Palesztinában, Izraelben, Szíriában.

Az európai országokat együttműködésre szólította fel és arra, hogy maradjanak hűek keresztény gyökereikhez és történelmükhöz, legyenek szolidárisak és befogadók azokkal szemben, akiknek szükségük van rá. A meggyötört ukrajnai lakosságért imádkozott: a fegyverek elhallgatását sürgette.

Felszólította a szemben álló feleket, hogy a nemzetközi közösség támogatásával vegyék a bátorságot, és őszintén, közvetlenül és tiszteletteljesen beszéljenek egymással.

A pápa megemlékezett az "elfelejtett" háborúk, a vallásüldözés és a terrorizmus áldozatairól. Végighaladt Afrikán, egyebek között Szudánt, Dél-Szudánt, Malit említve.

Az erőszak megállítását kérte Haitin, politikai felelősségvállalásra szólította fel a dél-amerikai országok vezetőit, megbékélést szorgalmazott Mianmarban, baráti viszonyt Thaiföld és Kambodzsa között. Említette a természeti katasztrófák sújtotta ázsiai és óceániai térségeket is.

XIV. Leó pápa szerint nem szabad hagyni, hogy a szenvedők iránti közömbösség uralja az embereket: azokat említette, akiknek nincs semmijük, mert mindenüket elveszítették, erre a gázai lakosságot hozta fel példaként.

Az éhező jemeniekről is szólt, a hazájukból menekülőkről, akik átvergődnek a Földközi-tengeren vagy az amerikai kontinensen. Szólt azokról, akik elveszítik munkájukat, a fiatalokról, akik nehezen találnak állást, a kizsákmányolt, alulfizetett dolgozókról, a börtönben levőkről és az embertelen körülmények között élőkről.

Beszéde végén XIV. Leó felújított egy Ferenc pápa által eltörölt hagyományt és sok nyelven köszönti a népeket: olaszul, franciául, angolul, németül, spanyolul, portugálul, lengyelül, arabul, kínaiul és latinul is szólt. Végül latinul Urbi et Orbi áldását adta Rómára és a világra.

Az esős idő ellenére a Vatikán közlése szerint csaknem 26 ezren követték a pápa karácsonyi üzenetét a Szent Péter téren.

Már aznao délután megkezdődött a Ferenc pápa által tavalyelőtt december 24-én megnyitott jubileumi szentév lezárása: elsőként a Santa Maria Maggiore-bazilika "szent kapuját" zárták be.