A brit miniszterelnök Amerikát bírálta

Keir Starmer brit kormányfő vasárnap közölte Donald Trump amerikai elnökkel, hogy nem helyénvaló, ha az Egyesült Államok vámokkal fenyegeti saját NATO-szövetségeseit a Grönland feletti szuverenitásról folyó vitában.

A Downing Street vasárnap esti tájékoztatása szerint a munkáspárti brit miniszterelnök a nap folyamán telefonon egyeztetett Mette Frederiksen dán kormányfővel, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Mark Rutte NATO-főtitkárral, majd telefonbeszélgetést tartott Donald Trumppal.

A londoni miniszterelnöki hivatal beszámolója szerint Starmer mindegyik partnerének megerősítette Grönlanddal kapcsolatos álláspontját, és közölte, hogy az Északi-sarkvidék biztonságának fenntartása az összes NATO-szövetséges elsődleges fontosságú feladata az euroatlanti érdekek védelme érdekében.

A brit kormányfő ugyancsak közölte tárgyalópartnereivel, köztük az amerikai elnökkel, hogy rossz cselekedet vámokkal sújtani szövetséges országokat azért, mert kiállnak a NATO kollektív biztoságának megőrzéséért.

Keir Starmer állásfoglalásának közvetlen előzményeként Donald Trump a Truth Social nevű közösségi portálon bejelentette, hogy nyolc európai szövetséges országgal - Dánia mellett Nagy-Britanniával, Norvégiával, Svédországgal, Finnországgal, Franciaországgal, Németországgal és Hollandiával - szemben február 1-től 10 százalékos általános importvámot vezet be, miután ezek az országok a Grönland hovatartozásáról folyó vitában Dánia mögött sorakoztak fel.

Az amerikai elnök közölte azt is, hogy a vámok júniustól 25 százalékra emelkednek.

Trump szerint ezek a vámtételek mindaddig érvényben maradnak, amíg nem jön létre egyezség arról, hogy az Egyesült Államok "teljeséggel és maradéktalanul megvásárolhatja" az autonóm területként Dániához tartozó Grönlandot.

Keir Starmer az utóbbi napokban többször is hangot annak a véleményének, hogy kizárólag Dánia és a grönlandi lakosság dönthet Grönland jövőjéről.

A brit miniszterelnök a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva a minap határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a dán kormányhoz hasonlóan ő is azt üzeni-e Trumpnak, hogy "el a kezekkel Grönlandtól".

Nem sokkal később, a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva Starmer kijelentette azt is, hogy egyetért Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel, aki az elmúlt napokban többször leszögezte, hogy az Egyesült Államoknak nincs joga Grönland annektálására.

A holland ügyvivő külügyminiszter "nevetséges javaslatnak" és "zsarolásnak" nevezte, hogy Donald Trump amerikai elnök vámok bevezetésével fenyeget több európai országot.

David van Weel vasárnap a WNL holland műsorszolgáltatónak nyilatkozva bírálta Donald Trump bejelentését, amely szerint Washington február 1-jétől 10 százalékos importvámot vetne ki Hollandia, Svédország, Norvégia, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Finnország és Dánia termékeire. Az amerikai elnök közlése szerint a vám június 1-jétől 25 százalékra emelkedne, amennyiben az érintett országok továbbra is ellenzik a megállapodást Grönland Egyesült Államok által történő teljes körű megvásárlásáról.

Trump azzal indokolta a fenyegetést, hogy Grönlandra az Egyesült Államok nemzetbiztonsága miatt van szükség, hivatkozva arra, hogy Oroszország és Kína is érdeklődést mutat az északi-sarki térség iránt. Grönland autonóm terület, amely Dánia része; a grönlandi miniszterelnök a héten Koppenhágában kijelentette, hogy a sziget nem kíván az Egyesült Államokhoz tartozni.

"Ez zsarolás, ez egy nevetséges javaslat. A szövetségesek nem bánnak így egymással" - hangsúlyozta van Weel. Hozzátette, hogy a következő két hétben mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a terv lekerüljön a napirendről, ellenkező esetben "minden lehetőség nyitva marad".

A holland külügyminiszter beszámolt arról is, hogy több európai ország katonai felderítő egységeket vezényelt Grönlandra hadgyakorlatokra való felkészülés céljából, és ezekről az intézkedésekről különböző szinteken egyeztettek az amerikaiakkal.

Az Egyesült Államok képviselőházának elnöke kijelentette, hogy nem számít amerikai katonai intervencióra Grönlandon.

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".

"Veszélyes világban, veszélyes időkben élünk, és nincs abban semmi újdonság, hogy Donald Trump elnök ezt felismerte, az ügy egészen Truman elnökig visszanyúlik, aki először beszélt az ügy stratégiai fontosságáról"

- fogalmazott az amerikai Kongresszus alsóházának republikánus vezetője a vasárnapi BBC-interjúban.

Johnson ezzel arra utalt, hogy az évtizedekkel később nyilvánosságra került, annak idején titkosított iratok szerint Harry Truman amerikai elnök kormánya 1946-ban 100 millió dollárnak megfelelő arany ellenében megvásárolta volna Grönlandot Dániától.

Az amerikai képviselőház elnöke a BBC interjúműsorában - arra a felvetésre, hogy Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos retorikája akár amerikai katonai akciót is előrevetíthet - kijelentette: nem számít arra, hogy az Egyesült Államok katonai intervenciót hajt végre "a csekély népességű" Grönlandon.

Mike Johnson hozzátette: meggyőződése szerint az ügy rendezésének módja a diplomácia, és ennek felismerésére vall az is, hogy Trump személyes képviselőt nevezett ki ebből a célból.

Trump a Truth Social nevű közösségi portálon előző nap közzétett nyilatkozatában ugyanakkor bejelentette, hogy nyolc európai szövetséges országgal - Dánia mellett Nagy-Britanniával, Norvégiával, Svédországgal, Finnországgal, Franciaországgal, Németországgal és Hollandiával - szemben február 1-től 10 százalékos importvámot vezet be, miután ezek az országok a Grönlandról folyó vitában Dánia mögött sorakoztak fel.

Az amerikai elnök közölte azt is, hogy a vámok júniustól 25 százalékra emelkednek.

Trump a bejegyzésben ugyanakkor arra utalt, hogy elsősorban a vita üzleti jellegű megoldására törekszik. Úgy fogalmazott: ezek a vámtételek mindaddig érvényben maradnak, amíg nem jön létre egyezség arról, hogy az Egyesült Államok "teljeséggel és maradéktalanul megvásárolhatja" Grönlandot.

Megismételte azt a korábban is többször hangoztatott álláspontját, hogy Kína és Oroszország is meg akarja szerezni Grönlandot, és "Dánia ez ellen semmit nem tudna tenni", mivel a dán kormány védelem gyanánt "jelenleg csak két kutyaszánt állomásoztat" Grönlandon.

A képviselőház elnöke a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette: Trump "az erő pozíciójából törekszik a béke elérésére", és ennek érdekében "néha harcias megnyilvánulásokra" ragadtatja magát, ez személyiségének része, de az amerikai nép erős személyiségű elnökre szavazott.

John Bolton, aki Trump első hivatali időszakában egy ideig a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója volt, a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében mindazonáltal úgy fogalmazott: az, hogy Trump vámokkal fenyegeti a Dánia mellett kiálló NATO-szövetségeseket, az elnöki tisztségben eltöltött eddigi öt évének legveszélyesebb és legrombolóbb hatású megnyilvánulása.

"A történelmi ismeretek hiányától és a közösségi médiában megjelent bejegyzésének zagyvaságától eltekintve is" kiszámíthatatlan, hogy mindez milyen következményekkel járhat a NATO szövetségi rendszerére, valamint arra a hitelességre és bizalomra, amelynek elnyerésére az Egyesült Államok évtizedeket áldozott

- fogalmaz írásában az egykori fehér házi tanácsadó.

Bolton szerint a sarkvidéki orosz és kínai befolyásszerzés kockázatát a NATO-szövetségesek közötti tárgyalásokkal kell kezelni, nincs szükség arra, hogy Grönland amerikai felségterületté váljon, sem arra, hogy Amerika katonai erőt vagy kényszerítő erejű gazdasági eszközöket alkalmazzon.

Hozzátette: az elnökkel szembeni ellenállás a Kongresszus republikánus köreiben is markánsan erősödött az utóbbi három hónapban, és ha Trump megpróbálja érvényesíteni vámemelési fenyegetéseit, az jelentős kiterjedésű republikánus lázadáshoz vezetne.