POLITIK
Köszönjük, NEM!
Az Egyesült Államok és az Európai Unió egy, összesen nyolcszázmilliárd dolláros köz- és magántőkéből álló csomagot kíván mozgósítani Ukrajna újjáépítésére azt követően, hogy Oroszország lezárja a teljes körű katonai támadást – ez áll abban a dokumentumban, amelyet a Politico szerzett meg. A 18 oldalas anyag egy évtizedre szóló helyreállítási programot ismertet, amely Ukrajna talpra állítását és az EU-csatlakozás felé vezető felgyorsított folyamatot egyaránt tartalmazza – írta meg a Politico.
Az európaiak pénzét adná Ukrajnának Brüsszel
Brüsszel és Washington több száz milliárd dollárnyi, hosszú távra tervezett forrás előkészítésén dolgozik, miközben Ukrajnát egyszerre jövőbeni uniós tagként és potenciális befektetési célpontként mutatja be. A finanszírozási elképzelés 2040-ig szól, és egy azonnal elindítható, 100 napos operatív program is része. Az irat alapján a következő tíz évben az Európai Unió, az Egyesült Államok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek – köztük a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank – együttesen 500 milliárd dollárnyi köz- és magántőkét irányoznának elő.
Az Európai Bizottság ezen felül további 100 milliárd eurót tervez biztosítani Ukrajnának költségvetési támogatások és befektetési garanciák formájában, az EU 2028-ban induló új, hétéves költségvetési ciklusának részeként – vagyis az európai adófizetők pénzéből.
A világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a jóléti program nehezen vonzhat külső befektetőket, ha a háború elhúzódik.
Washington kulcsszerepet szán magának Ukrajna újjáépítésében: a dokumentum szerint az Egyesült Államok nem elsősorban segélyezőként, hanem stratégiai gazdasági partnerként, befektetőként és hitelességet biztosító szereplőként jelenik meg. A feljegyzés számol amerikai vállalatok közvetlen részvételével és helyszíni szakértelmével, továbbá hangsúlyozza az USA szerepét a magántőke bevonásában. A terv szerint pedig a több mint háromezer ukrán vállalat jelentős részét privatizálnák és olyan külföldi befektetőknek adnák át, mint a világ legnagyobb magántőke-kezelői, a Blackrock és a Vanguard, valamint a nyugati országok állami tőkekezelő intézetei.
A magánbefektetések beindításához azonban jelentős uniós és tagállami támogatásokra lesz szükség, és a dokumentum hozzáteszi, hogy „ha Ukrajna nem tud elegendő magántőkét vonzani, az szükségszerűen azt jelenti, hogy nagyobb arányban lesz szükség állami tőkére”.
Gyorsítósáv Ukrajnának az EU-ba
A terv fontos része Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása is, amely azonban – mint ismert – számos aggályt felvet. A terv szerint az uniós források olyan reformok végrehajtásához lennének kötve, amelyek „az EU-hoz való gyors csatlakozást célozzák, rögzítve a reformprogramot 2027-ig”, a dokumentum egy másik része pedig arra is utal, hogy a jóléti terv utódja már az EU következő hosszú távú költségvetése keretében fog megvalósulni, vagyis 2028-tól ukrán EU-tagsággal számol.
A terv egy pontja arra is rávilágít, hogy már a teljes körű EU-csatlakozás előtt gyorsított ütemben integrálnák Ukrajnát az EU közös piacába, amit a dokumentum „rövid távú stratégiai prioritásként” ír le. Ez azonban nyilvánvalóan óriási kockázatot hordoz például a magyar mezőgazdaságra nézve.
Orbán Balázs: nem fizetünk!
Brüsszel meg akarja győzni a tagállamokat, hogy adjanak nyolcszázmilliárd dollárt arra, hogy helyreállítsák az ukrán jólétet. Mindeközben az európai vezetők hibás döntéseinek köszönhetően – magas energiaárak, romló versenyképesség, megélhetési válság – az európai jólét is egyre inkább kérdéses
– hívta fel a figyelmet a politikus.
Az Európai Bizottság lényegében változtatás nélkül befogadta az ukránok követelését és összeállított egy dokumentumot arról, hogy ezt milyen módon tudnák az európaiak összeadni. A helyzet az, hogy Brüsszelnek ismét fontosabb Ukrajna, mint az európai emberek érdeke
– mutatott rá.
A dolog túlmutat az újjáépítéssel járó és jóléti kiadásokon: a 800 milliárd dolláros igényen túl felmerül az ukránok részéről egy 700 milliárd dolláros katonai finanszírozási igény is
– figyelmeztetett.
Ez az európaiak eladósodását és Európa még mélyebb bevonódását jelentené a háborúba. Ezért a magyar kormány ezekre az igényekre nemet mond. Nemzeti petíciót indítunk, hogy megüzenjük Brüsszelnek: nem fizetünk!
– jelentette ki Orbán Balázs.
A 18 oldalas dokumentum egy 10 éves tervet vázol fel Ukrajna fellendülésének garantálására, gyorsított úton az EU-tagság felé, valamint a következő évtized végéig elérendő célokat is, ami azt jelenti: a finanszírozási stratégia 2040-ig tart.
A jóléti terv nehezen fog külső befektetéseket vonzani, főleg, ha a konfliktus folytatódik, figyelmeztet a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock, amely úgymond önként és ingyen ad tanácsot az újjáépítési tervről (a BlackRock németországi irodájának felügyelőbizottsági elnöke volt egykor Friedrich Merz német kancellár, de a Tisza Párt gazdasági vezetője, Kapitány István is kapcsolódott korábbi munkahelyével az alapkezelőhöz).
Súlyos teher az adófizetőkön
Bár a tervezet igyekszik a magánbefektetők jelenlétét hangsúlyozni, világosan kiderül, hogy mivel a magánbefektetések beindítására jelentős EU-s és tagállami támogatásokra lesz szükség,
elsősorban az adófizetőkre nehezedne a legnagyobb teher, főleg úgy, hogy Ukrajna szűk két éven belüli tagfelvételével intézményesülne és állandósulna Kijev uniós költségvetésből való támogatása.
A tervezetből kiderül az is, hogy a bizottság 100 milliárd eurót adna vissza nem térítendő támogatásként Ukrajnának az európai adófizetők pénzéből. Brüsszel egyben minél nagyobb részvételre
buzdítja a tagállamokat is.
Ukrán importdömping
A pénzügyi források jelentős növelése mellett a másik kiemelten fontos eleme, hogy Brüsszel 2028-tól már tagállamként számol Ukrajnával, miközben Kijev messze áll ettől a demokratikus, jogállamisági, és korrupcióellenes standardok alapján. Ennél, ha lehet, még súlyosabb az, hogy
még a EU-csatlakozás előtt gyorsított ütemben integrálnák Ukrajnát az EU közös piacába,
egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodással, ami gyakorlatilag tagállami jogokkal ruházná fel Ukrajnát, vagyis az ukrán importáruk egyenlően versenyeznének az európai termékekkel, ellehetetlenítve az európai és magyar gazdákat.
Privatizált Ukrajna
A Politico aláhúzza: a finanszírozási tervnek előfeltétele az a 20 pontos béketerv, amelynek alapján az Egyesült Államok próbál közvetíteni Kijev és Moszkva között. A kiszivárgott dokumentum feltételezi, hogy a tűzszünetet vagy a békét szavatoló biztonsági garanciák már fennállnak.
Végezetül: a tervezetből kiolvasható, hogy
célja Ukrajna privatizációja és a külföldi nagytőkének való kiszolgáltatása.
Vagyis a több mint háromezer ukrán vállalat jelentős részét privatizálnák, és olyan külföldi befektetőknek adnák át, mint a világ legnagyobb magántőke-alapkezelői, mint például a már említett Blackrock. Ezek az alapkezelők vennék át az ellenőrzést az energiaszektor, a nyersanyagok kitermelése, a mezőgazdaság és a védelmi ipar felett.
Ripost hírek
