100 drónnal támadta Ukrajnát éjjel az orosz hadsereg

Az orosz hadsereg 97 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen szerdára virradóra, a támadóeszközök több mint 70 százalékát megsemmisítette a légvédelem, azonban a becsapódások következtében infrastrukturális és energetikai objektumok rongálódtak meg - jelentették katonai és helyhatósági források jelentései alapján ukrán hírügynökségek és hírportálok.

Az előzetes adatok szerint a légvédelem 70 drónt lelőtt, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével az eredeti pályájukról eltérített, de 13 helyszínen 27 drón célba talált, egy esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat - közölte a légierő parancsnoksága a Telegramon.

Dnyipropetrovszk megye katonai kormányzója, Vladiszlav Hajvanenko a arról számolt be, hagy a légvédelem 31 drónt semmisített meg az éjszaka folyamán a térségben. Ezzel együtt hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg támadása károkat okozott az infrastruktúrában Krivij Rih, Dnyipro és Pavlohrad körzetében.

Dnyipro térségében folytatódnak a munkálatok, hogy több mint egymillió fogyasztó hő- és vízellátását helyreállítsák - számolt be az Unian hírügynökség Olekszij Kuleba, helyreállításért felelős miniszterelnök-helyettes és közösségfejlesztési miniszter Telegramon közzétett jelentése nyomán. Tájékoztatása szerint több településen részben sikerült helyreállítani a központosított rendszereket, a munkacsoportok pedig fokozott intenzitással dolgoznak. A Dnyipro folyó bal partján csökkentett nyomás mellett helyreállt a vízszolgáltatás. A szociális és kritikus infrastrukturális létesítmények áramellátását aggregátorokkal biztosítják.

Az áramtalanított Dnyipróban és körzetében az összes vonatot továbbra is dízelmozdonyok továbbítják. A vasútállomásokat szintén aggregátorok működtetik, és a melegedő pontok is nyitva vannak - tette hozzá Kuleba.

A helyreállításért és térségfejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettes arról is beszámolt, hogy a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában egész éjjel dolgoztak a javítóbrigádok, így az áramellátás helyreállt, a lakásokban fokozatosan helyreáll a fűtés és az ivóvízszolgáltatás.

Az energiaügyi minisztérium tájékoztatása szerint Dnyipropetrovszk térségében jelenleg 800 000 fogyasztó van áram nélkül.

Az orosz hadsereg 9 ballisztikus és irányított légvédelmi rakétával, valamint 165 drónnal mért csapást ukrajnai célpontokra hétfőre virradóra, a támadóeszközök csaknem negyede célba talált, a támadásnak halálos áldozatai és sebesültjei is vannak - jelentették katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.

A légvédelem 137 drónt lelőtt, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével az eredeti pályájukról eltérített, 10 helyszínen az összes rakéta és 26 drón célba talált, további 9 esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat - jelentette hétfőn a légierő parancsnokságának Telegram-csatornája.

A hivatalos közlemény kiadásának időpontjában még tartott a támadás, néhány drón az Ukrajna által ellenőrzött légtérben tartózkodott.

Az éjszakai légitámadás következtében Kijev Obolonyszkij kerületében egy ember meghalt, négyen pedig megsebesültek, egy kórházépületet ért találat következtében

- jelentette Vitalij Klicsko polgármester és a katasztrófavédelem Telegramon közzétett jelentéseit idézve az Unian hírügynökség. A mentőcsapatok 25 beteget és egészségügyi dolgozót evakuáltak.

Az orosz hadsereg nagyszabású éjszakai légitámadása következtében Kijev térségében egy ember meghalt, többen pedig megsebesültek, komoly károk keletkeztek a civil infrastruktúrában, Szlavutics városát pedig elvágták az áramszolgáltatástól, a víz- és hőellátást generátorok segítségével biztosítják - idézte Mikola Kalasnyik katonai kormányzó Telegramon közzétett bejegyzését az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

A megyevezető tájékoztatása a Fasztyivi járásban egy többszintes lakóépület, több családi ház, ipari és raktárépület is megrongálódott.

Az orosz csapatok ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadtak hétfőre virradóra egy iparvállalatot Csernyihivben

- közölte az észak-ukrajnai város megbízott polgármestere, Olekszandr Lomako Telegram-bejegyzése nyomán az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

A támadás nem követelt áldozatokat és sebesültek sincsenek, azonban egy családi házat találat ért, további 15-ben pedig károk keletkeztek - fűzte hozzá a városvezető.

Ukrajnának elsősorban a saját fegyveres erőire kell támaszkodnia, ezért a legfontosabb biztonsági garancia egy erős, teljesen felszerelt, 800 ezres hadsereg – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán újságíróknak nyilatkozva.

„Azt kérdezem Ukrajna partnereitől, hogy ha Oroszország részéről ismét agresszió érné az országot, akkor mindegyikük hajlandó volna-e erős választ adni az oroszoknak. Egyelőre azonban nem kaptam egyértelmű, világos választ. Látom a politikai akaratot, és azt, hogy partnereink készek hathatós szankciókat és biztonsági garanciákat adni. Amíg azonban nincsenek meg a biztonsági garanciák jogi értelemben, parlamentek és az Egyesült Államok kongresszusa által megerősítve, addig erre a kérdésre nem lehet választ adni” – mutatott rá Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint viszont még ha lesznek is biztonsági garanciák, Ukrajnának elsősorban a saját fegyveres erőire kell támaszkodnia.

Az államfő kifejezte abbéli reményét, hogy a közeljövőben újra találkozhat Donald Trump amerikai elnökkel, és megvitathatja vele a biztonsági garanciák kérdését.

„Van-e előrelépés a 15 évnél hosszabb távra vonatkozó biztonsági garanciákról szóló tárgyalásokon? Decemberben már feltettem ezt a kérdést, akkor az amerikai elnök azt mondta, majd megvizsgálják. Úgy gondolom, hogy a közeljövőben találkozni fogok vele, valószínűleg Washingtonban, de lehet, hogy máshol, meglátjuk, milyen tervei vannak az elnöknek” – mondta Zelenszkij.

Közölte, hogy Ukrajna tájékoztatta európai partnereit légvédelmi szükségleteiről. Az Egyesült Államokból újabb rendszereket egyelőre nem szállítottak, a rakéták csak lassan érkeznek, Ukrajna szeretne ezen változtatni.

„Az európai partnerek közül külön szeretném megköszönni Norvégia segítségét. Részletekbe most nem bocsátkozom” – tette hozzá az elnök.

Az ukrán elnök honlapján megjelent közlemény szerint Zelenszkij szerdán Nicosában találkozott Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi államfővel abból az alkalomból, hogy Ciprus fél évre átvette az Európai Unió Tanácsában a soros elnöki tisztséget. A találkozón az ukrán elnök gyorsabb haladást sürgetett országa EU-csatlakozásában, és Oroszországgal szemben szigorúbb szankciókat szorgalmazott. A két államfő ezenfelül tárgyalt Ukrajna légvédelmének megerősítéséről, valamint a dróngyártásról is.

„Ciprus határozottan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Ukrajna az egyik legfontosabb téma lesz a mi elnökségünk alatt is, és azon dolgozunk, hogy minden szinten fenntartsuk folyamatos támogatását” – ígérte a ciprusi elnök az X-en.

A párizsi csúcstalálkozót követően több európai vezető jelezte, hogy országuk nem küld katonákat Ukrajnába a háború lezárása után. Mindez azután történt, hogy kedden Ukrajna, Franciaország és az Egyesült Királyság szándéknyilatkozatot írt alá egy, a háborút követően Ukrajnában telepítendő multinacionális haderőről.

Németország nem küld katonákat Ukrajnába a háború befejezése után. Erről Friedrich Merz német kancellár beszélt a párizsi csúcstalálkozót követően – írja a Strana a német Bild című napilapra hivatkozva. Merz hozzátette: a német kormány az Ukrajnának nyújtott támogatás jellegéről és mértékéről a tűzszünet megkezdése után hoz döntést, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is hozzájárul a támogatáshoz – politikai, pénzügyi és katonai értelemben egyaránt.

Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni szintén megszólalt a párizsi találkozót követően, és kijelentette: továbbra is határozottan ellenzi olasz katonák Ukrajnába küldését. Ugyanakkor elmondta, hogy Olaszország támogat más, Ukrajna biztonságát garantáló megoldásokat.

Hasonló állásponton van Andrej Babis, Csehország miniszterelnöke is, aki szintén a csúcstalálkozó után közölte, hogy Csehország nem küld katonákat Ukrajnába, és saját forrásból lőszert sem fog szállítani Kijevnek.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, kedden Ukrajna, Franciaország és az Egyesült Királyság tegnap szándéknyilatkozatot írt alá egy multinacionális haderő Ukrajnában történő telepítéséről a háború lezárását követően. Ugyanakkor a Politico értesülései szerint az Egyesült Államok nem csatlakozott az európai országok Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szóló nyilatkozatához.