Zelenszkij átdolgozott béketervvel próbálkozik

Az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai béketerv átdolgozott változatát kedden adják át Washingtonnak – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Londonban, ahol Nagy-Britannia, Németország és Franciaország vezetőivel tárgyalt.

Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)

Zelenszkij ukrán újságíróknak nyilatkozva elmondta, az Egyesült Államok által kidolgozott béketerv 28 pontról 20 pontra rövidült és hangsúlyozta, hogy abból eltávolították „a nyíltan Ukrajna-ellenes álláspontokat”.

Mindemellett újfent határozottan kizárta a területek átadását Oroszországnak. 

 – hangoztatta. Moszkva ragaszkodik ahhoz, „hogy területeket engedjünk át, de mi nem akarunk semmit átengedni és ezért harcolunk” – közölte. Az Egyesült Államok megpróbál kompromisszumot elérni ebben a kérdésben, de továbbra is „komoly problémák vannak és még nem találtak kompromisszumot” – tette hozzá. 

Zelenszkij bejelentette azt is, hogy kedden Olaszországba utazik, hogy találkozzon Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel.

Az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai béketerv átdolgozott változatát kedden adják át Washingtonnak – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Londonban, ahol az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország vezetőivel tárgyalt.

Zelenszkij ukrán újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy

az Egyesült Államok által kidolgozott béketerv 28 pontról 20 pontra rövidült és hangsúlyozta, hogy abból eltávolították „a nyíltan Ukrajna-ellenes álláspontokat”.

Mindemellett újfent határozottan kizárta a területek átadását Oroszországnak. „A törvény szerint ehhez nincs jogunk – sem az ukrán törvények, sem az alkotmányunk, sem a nemzetközi jog szerint, ha őszinték vagyunk” – hangoztatta.

Moszkva ragaszkodik ahhoz, „hogy területeket engedjünk át, de mi nem akarunk semmit átengedni és ezért harcolunk” – közölte. Elmondása szerint az Egyesült Államok megpróbál kompromisszumot elérni ebben a kérdésben, de továbbra is „komoly problémák vannak és még nem találtak kompromisszumot” – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij bejelentette azt is, hogy – a hétfői brit-ukrán-német-francia csúcstalálkozó után – kedden Olaszországba utazik, hogy találkozzon Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel.

Az európai bankokban tárolt, majd az uniós szankciók következtében befagyasztott orosz pénzeszközök lefoglalását, illetve annak Ukrajna finanszírozását lehetővé tevő jóvátételi kölcsönre vonatkozó uniós bizottsági javaslatnak az a célja, hogy növelje a háború költségeit Oroszország számára – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, miután megbeszélést folytatott hétfőn az Ukrajnát támogató országok koalíciójának tagjaival.

Ursula von der Leyen közleményében azt írta, hogy az uniós bizottsági javaslat a befagyasztott orosz pénzeszközökből származó készpénzegyenlegekre vonatkozik. Ezeket az egyenlegeket kártérítésre használnák fel – magyarázta.

„Tehát minél tovább vívja Vlagyimir Putyin orosz elnök a háborút, ont vért, vesz el életeket, és rombolja le az ukrán infrastruktúrát, annál magasabbak lesznek a költségek Oroszország számára” – fogalmazott.

Az ülésen tájékoztatást adott az érintett országok vezetői mellett Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a két legfontosabb prioritásról: Ukrajna támogatásáról és az európai védelmi felkészültség fokozásáról. „Mindannyian tudjuk, mi forog kockán, és tudjuk, hogy nincs több vesztegetni való időnk. A pénzügyi támogatás szavatolása segít biztosítani Ukrajna túlélését, ami kulcsfontosságú az európai védelem szempontjából is” – mondta.

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: ismert, hogy az uniós szankciók milyen súlyos hatással vannak Oroszország háborús gazdaságára. Szövetségeseivel együtt Európának megvannak az eszközei és az akarata arra, hogy fokozza a nyomást Oroszországon tárgyalóasztalhoz ültetése érdekében – jelentette ki.

Szavai szerint Európa védelmének biztosítása saját felelőssége, ezért nagy lépésekkel halad a készültségi ütemterv végrehajtása egyebek mellett a katonai mobilitás biztosításának területén. Az uniós bizottság által meghirdetett úgynevezett SAFE programmal kapcsolatban, amely 150 milliárd euró értékű védelmi célú beruházásokat tesz lehetővé az uniós tagállamok számára, von der Leyen közölte: a benyújtott 19 tagállami tervből 15-ben szerepel Ukrajna támogatása. Mindez azonban nem csak a pénzről szól – mondta a bizottság elnök, majd kifejtette: Ukrajna által a harctéren nehezen levont tanulságokból „mi is tanulhatunk”. A felek védelmi ipari bázisainak integrálásával jelentős elrettentő erő építhető fel.

„Miközben Ukrajna valódi diplomáciai erőfeszítéseket tesz a béke érdekében, Oroszország folyamatosan csak megtéveszt és időt húz. Kigúnyolja a diplomáciát és fokozza a csapásokat, miközben úgy tesz, mintha békére törekedne. De nem dőlünk be neki, tudjuk, ki az agresszor és ki az áldozat ebben a háborúban” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.

Végezetül közölte: Oroszország brutális háborújával a megosztásra törekedett, de az ellenkezőjét érte el: az EU kapcsolatai erősebbek, mint valaha. „Nemcsak védelmi érdekeink, hanem közös értékeink is összekötnek minket. Így fogunk továbblépni, egyesülten, Ukrajna támogatásában és Európa védelmében” – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság elnöke.

Johann Wadephul német külügyminiszter hétfőn pekingi tárgyalásain arra kérte Kínát, hogy befolyását felhasználva járuljon hozzá az ukrajnai háború mielőbbi politikai rendezéséhez – közölte a kínai külügyminisztérium.

Wadephul hétfőn Pekingben találkozott Vang Ji kínai kollégájával, akinek abbéli reményét fejezte ki, hogy „Kína befolyását felhasználva hozzájárul az ukrajnai háború mielőbbi politikai rendezéséhez” – idézte a német minisztert a kínai külügyi tárca.

Vang Ji elmondta, hogy „minden félnek ki kell használnia a jelenlegi lendületet az ukrán válság politikai rendezésének előmozdítására”, és szerinte a békéhez „kiegyensúlyozott, igazságos és tartós” megállapodásra van szükség, amely csak tárgyalások és közvetlen párbeszéd útján érhető el, és Kína támogat minden olyan erőfeszítést, amely a helyzet enyhítését szolgálja – fogalmazott.

A kínai miniszter hozzátette, hogy „a mai világot egymást átszövő változások és növekvő bizonytalanság jellemzi”, és úgy véli, hogy Berlin és Peking együttműködése hozzájárulhat a globális kihívások közös kezeléséhez.

A megbeszélésen szóba kerültek a kínai-német kapcsolatokban jelentkező feszültségek is, melynek okán Vang azt kérte Berlintől, hogy „objektívebben és racionálisabban” közelítse meg Kínát, valamint ösztönözze az Európai Uniót a pragmatikusabb Kína-politikára – mondta.

A kínai közlemény szerint Wadephul úgy nyilatkozott, hogy Németországnak és Kínának „megbízható és kiszámítható partnerekké kell válnia”, és megerősítette, hogy a Kínában működő német vállalatok bíznak az országban, és készek továbbra is hosszú távra tervezni ott.

Wadephul hétfőn megbeszélést folytatott Vang Ven-tao kínai kereskedelmi miniszterrel is, akinek a jelenlegi kereskedelmi feszültségekkel kapcsolatban fenntartható megoldások kidolgozását és a gazdasági kapcsolatok további erősítését javasolta.

A német külügyminiszter pekingi látogatására hat héttel később került sor, miután azt korábban elhalasztották a Tajvan körüli feszültségek miatt. Az elmúlt időszakban a két ország viszonyát gazdasági és diplomáciai súrlódások is terhelik, különösen a kínai exportkorlátozások, köztük a ritkaföldfémekre vonatkozó szabályok miatt, amelyek aggodalmat váltottak ki az európai iparban az ellátási láncok biztonsága miatt.