Von der Leyen szerint ezért kell lefoglalni az orosz vagyont

Az európai bankokban tárolt, majd az uniós szankciók nyomán befagyasztott orosz pénzeszközök lefoglalását, majd annak Ukrajna finanszírozását lehetővé tevő jóvátételi kölcsönre vonatkozó uniós bizottsági javaslatnak a célja: növelni a háború költségeit Oroszország számára - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, miután megbeszélést folytatott hétfőn az Ukrajnát támogató országok koalíciójának tagjaival.

Ursula von der Leyen közleményében azt írta, hogy az uniós bizottsági javaslat a befagyasztott orosz pénzeszközökből származó készpénzegyenlegekre vonatkozik. Ezeket az egyenlegeket kártérítésre használnák fel - magyarázta.

"Tehát minél tovább vívja Vlagyimir Putyin orosz elnök a háborút, ont vért, vesz el életeket, és rombolja le az ukrán infrastruktúrát, annál magasabbak lesznek a költségek Oroszország számára" - fogalmazott.

Az ülésen tájékoztatást adott az érintett országok vezetői mellett Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a két legfontosabb prioritásról: Ukrajna támogatásáról és az európai védelmi felkészültség fokozásáról.

"Mindannyian tudjuk, mi forog kockán, és tudjuk, hogy nincs több vesztegetni való időnk. A pénzügyi támogatás szavatolása segít biztosítani Ukrajna túlélését, ami kulcsfontosságú az európai védelem szempontjából is"

- mondta.

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: ismert, hogy az uniós szankciók milyen súlyos hatással vannak Oroszország háborús gazdaságára. Szövetségeseivel együtt Európának megvannak az eszközei és az akarata arra, hogy fokozza a nyomást Oroszországon tárgyalóasztalhoz ültetése érdekében - jelentette ki.

Szavai szerint Európa védelmének biztosítása saját felelőssége, ezért nagy lépésekkel halad a készültségi ütemterv végrehajtása egyebek mellett a katonai mobilitás biztosításának területén. Az uniós bizottság által meghirdetett úgynevezett SAFE programmal kapcsolatban, amely 150 milliárd euró értékű védelmi célú beruházásokat tesz lehetővé az uniós tagállamok számára, von der Leyen közölte: a benyújtott 19 tagállami tervből 15-ben szerepel Ukrajna támogatása. Mindez azonban nem csak a pénzről szól - mondta a bizottság elnök, majd kifejtette: Ukrajna által a harctéren nehezen levont tanulságokból "mi is tanulhatunk". A felek védelmi ipari bázisainak integrálásával jelentős elrettentő erő építhető fel.

"Miközben Ukrajna valódi diplomáciai erőfeszítéseket tesz a béke érdekében, Oroszország folyamatosan csak megtéveszt és időt húz. Kigúnyolja a diplomáciát és fokozza a csapásokat, miközben úgy tesz, mintha békére törekedne. De nem dőlünk be neki, tudjuk, ki az agresszor és ki az áldozat ebben a háborúban"

- jelentette ki.

Végezetül közölte: Oroszország brutális háborújával a megosztásra törekedett, de az ellenkezőjét érte el: az EU kapcsolatai erősebbek, mint valaha. "Nemcsak védelmi érdekeink, hanem közös értékeink is összekötnek minket. Így fogunk továbblépni, egyesülten, Ukrajna támogatásában és Európa védelmében" - tette hozzá közleményében az Európai Bizottság elnöke.

Hét uniós tagállam vezetője az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökének címzett levélben fejezte ki támogatását ahhoz, hogy az Európai Bizottság lefoglalja és Ukrajna finanszírozására használja az európai, köztük a belga pénzintézetekben tárolt, majd az uniós szankciók következtében befagyasztott orosz pénzeszközöket – közölte a Le Soir című francia nyelvű belga napilap hétfőn.

Az unió országaiban mintegy 210 milliárd euró értékű befagyasztott, az orosz állam tulajdonát képező vagyon található, ebből 183 milliárd eurónyit a brüsszeli székhelyű Euroclear kezel. Ez az összeg az unióban található összes orosz devizatartalék 86 százalékát teszi ki, és a globális mennyiség kétharmada. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint a következő két évben az állam működésére és a védekezés költségeinek fedezésére 135 milliárd euróra van szüksége Ukrajnának.

Az Európai Bizottság arra tett javaslatot szerdán, hogy a lefoglalt orosz pénzeszközöket egy 90 milliárd eurós úgynevezett jóvátételi hitel formájában használják fel, ami Ukrajna gazdasági és katonai szükségleteit fedezné a következő két évben.

Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Finnország és Írország vezetői az Ursula von der Leyen uniós bizottsági, valamint António Costa tanácsi elnöknek írt levelükben azt írták: az orosz vagyon felhasználása „anyagilag a leghozzáférhetőbb” és politikailag a legreálisabb „tekintettel az Oroszország által megtámadott ország költségvetési és katonai szükségleteinek jelenlegi méretére és sürgősségére”.

Az intézkedés Ukrajna azon jogát erősíti, hogy kártérítést kapjon az orosz invázió okozta veszteségekért – tették hozzá.

A levélben sürgették az EU-t, hogy mihamarabb folytassa a befagyasztott orosz pénzeszközök Ukrajna finanszírozására való felhasználásáról folyatott javaslat elfogadását, majd úgy fogalmaztak: „Ukrajna támogatása a szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelmében nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem saját érdekünket is szolgálja”.

Brüsszel jövő héten szeretne dönteni az ügyben

Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője hétfőn, a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján az orosz vagyon lefoglalására és felhasználására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, „a megbeszélések a jövő heti Európai Tanács üléséig folytatódnak, ahol a cél a végső döntés meghozatala lesz”.

Megismételte az uniós bizottság álláspontját, mely szerint a javaslatok összhangban vannak a nemzetközi joggal, és kezelik a befagyasztott pénzeszközök használatával kapcsolatban felvetődött aggályokat.

Valahányszor az Európai Bizottság jogi javaslatot terjeszt a tagországok vezetői elé, „biztosak vagyunk abban, hogy az jogilag érvényes,” – tette hozzá az uniós szóvivő.

Valérie Urbain, a belga Euroclear pénzintézet vezérigazgatója kijelentette, hogy beperlik az Európai Uniót, ha az a befagyasztott orosz vagyon elkobzására kényszerítené őket. A befolyásos pénzintézet vezetője szerint válaszul az orosz bankokban található belga vagyont is azonnal elkoboznák, valamint az Oroszországban letelepedett belga vállalatoknak is megtorlással kellene szembenéznie. Az egész globális pénzügyi rendszer stabilitása a tét.

Jelentős pénzügyi kockázatokat jelentene Belgiumnak, és destabilizálhatja a globális pénzügyi rendszert, ha a befagyasztott orosz vagyont elkobozzák, és Ukrajna finanszírozására használják fel – jelentette ki Valérie Urbain, a nemzetközi értékpapír-elszámolásokra szakosodott Euroclear pénzintézet belga vezérigazgatója Brüsszelben pénteken.

Az MTI tudósítása szerint a vezérigazgató a belga közszolgálati rádióban nyilatkozott azzal összefüggésben, hogy az Európai Bizottság lefoglalná és Ukrajna finanszírozására használná az európai, köztük a belga pénzintézetekben tárolt, majd az uniós szankciók nyomán befagyasztott orosz pénzeszközöket.

Az unió országaiban mintegy 210 milliárd euró értékű befagyasztott, az orosz állam tulajdonát képező vagyon található, ebből 183 milliárd eurónyit a brüsszeli székhelyű Euroclear kezel.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint Ukrajnának a következő két évben az állam működésére és a védekezés költségeinek fedezésére 135 milliárd euróra van szüksége.

Az Európai Bizottság arra tett javaslatot szerdán, hogy a lefoglalt orosz pénzeszközöket egy 90 milliárd eurós hitel fedezésére használják fel, ami Ukrajna gazdasági és katonai szükségleteit fedezné a következő két évben.

A rádióműsorban Valérie Urbain azon jogi lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket Moszkva szerinte kétségtelenül megtenne a pénz visszaszerzése érdekében, majd kiemelte az orosz bankokban található belga vagyon elkobzásának, valamint az Oroszországban letelepedett belga vállalatok elleni megtorlásoknak a kockázatát is.

„Jelenlegi formájában ez a megoldás nem reális” – fogalmazott.

Véleménye szerint egy ilyen döntés jelentős jogi kockázatokkal jár, és az Euroclear központi szerepe miatt veszélybe sodorhatja a globális pénzügyi rendszer stabilitását is. Az orosz vagyon lefoglalásának és felhasználásának elképzelése az Euroclear és a pénzügyi piacok működésének félreértését mutatja – vélekedett.

Korábbi nyilatkozatában Urbain már utalt rá, hogy felkészülnek az EU-val szembeni jogi lépésekre, ha a körülmények azt szükségessé teszik, azonban a vezérigazgató most már egyértelműen leszögezte:

„Ha az Eurocleart az EU arra kényszerítené, hogy átadja a számláin tartott orosz pénzeszközöket, az intézmény mindenképpen bíróság előtt támadja meg a döntést.”

Mindeddig Bart De Wever belga miniszterelnök is elzárkózott az orosz pénzek elkobzásától, és egy csütörtöki beszédében arra is figyelmeztetett, hogy az orosz állami vagyon elkobzása esetén Moszkva válaszlépéseket tehet, nyugati vagyonokat foglalhat le. Kiemelte, hogy az Euroclearnek is jelentős vagyona van Oroszországban.

Egy csütörtöki konferencián felszólalva a belga kormányfő kijelentette azt is: megkérdezte európai kollégáit, vajon hajlandók-e közösen vállalni a Belgium által viselt kockázatokat, de csak Németország kancellárja mondta, hogy kész erre – tette hozzá.

Összeurópai támogatás nélkül mindent megtesz, hogy megakadályozza ezt az ügyet – fogalmazott Bart De Wever.

Bart De Wever belga miniszterelnök hatalmas tapsot kapott a parlamentben, amikor visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint kevésbé lenne EU-párti vagy Ukrajna-párti csak azért, mert kritikusan viszonyul az Európai Bizottság javaslatához. A Bizottság terve szerint az Európában befagyasztott, mintegy 140 milliárd eurónyi orosz vagyont használnák fel fedezetként egy Ukrajnának szánt hitelhez.

De Wever hangsúlyozta, hogy Belgium továbbra is teljes mértékben kiáll Európa és Ukrajna mellett, és mindig a békét, a szabadságot és a demokráciát választja – közölte az Euractiv. Ugyanakkor kijelentette, hogy Belgiumtól nem lehet „lehetetlent kérni,” mivel az orosz vagyon döntő része a Brüsszel melletti Euroclear elszámolóházban található. Ez azt jelenti, hogy ha jogi vagy pénzügyi kockázatok merülnek fel, azok főleg Belgiumot érintenék.

Bart De Wever elismerte, hogy az Európai Bizottság valamelyest figyelembe vette a belga aggályokat, de szerinte még nem teljesen. Hozzátette: bármely más ország, ha Belgium helyzetében lenne, ugyanilyen feltételeket támasztana. Azt is kijelentette, hogy Belgiumtól nem lehet „lehetetlent kérni”, mivel az orosz vagyon döntő része a Brüsszel melletti Euroclear elszámolóházban található. Ez azt jelenti, hogy ha jogi vagy pénzügyi kockázatok merülnek fel, azok főként Belgiumot érintenék.

A belga követelések arról szólnak, hogy az EU-tagállamok azonnal és közösen biztosítsanak pénzügyi fedezetet arra az összegre, amelyet az Euroclear elszámolóház kezel, arra az esetre, ha a Moszkva elleni szankciókat feloldanák; továbbá osszák meg az esetleges jogi eljárásokból fakadó terheket; valamint hogy más nyugati országok, amelyek orosz vagyont tartanak, vállaljanak hasonló kötelezettségeket.

Bart De Wever mellé gyorsan felsorakozott Theo Francken belgiumi védelmi miniszter – szintén flamand nacionalista –, aki úgy állította be a vitát, mint amely Belgium és az Európai Unió között zajlik.

„A Schuman térnek – az EU brüsszeli központjának – figyelembe kell vennie Belgiumot. Mi vagyunk az Unió alapítói és házigazdái” – írta. De Wever fellépése a Rue de la Loi másik végéről minden bizonnyal felkeltette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének figyelmét, aki másnap a belga miniszterelnökkel és Friedrich Merz német kancellárral vacsorázik.

Az orosz–ukrán háború kitörése után az Európai Unió és a G7 országok a becslések szerint a felét zárolták Oroszország devizatartalékainak

Több mint 200 milliárd euró van az EU-ban, elsősorban a belga székhelyű Euroclear elszámolóház számláin, amely a világ egyik legnagyobb elszámoló és klíring rendszere – erről már az EADaily írt. A lap szerint

Brüsszel, amely ígéretet tett Kijev folyamatos támogatására, kimerítette minden rendelkezésre álló forrását, és a közösségi országok nem akarnak saját költségvetésükből pénzt áldozni. E körülmények között az Európai Bizottság Belgium hozzájárulását kéri az orosz vagyon felhasználásához.

A szóban forgó összeg a 185–210 milliárd eurót is elérheti, a „jóvátételi hitel” keretében. A terv szerint Ukrajna a konfliktus végén visszafizeti ezt az összeget, amennyiben Moszkva „anyagilag megtéríti a károkat.”

Augusztus végén a Welt am Sonntag arról számolt be, hogy január és július között az EU a Bank of Russia zárolt eszközeiből származó bevételek 10,1 milliárd eurót továbbított a kijevi hatóságoknak.

Válaszul Moszkva korlátozásokat vezetett be: az „ellenséges országok” befektetőinek eszközei és ezekből származó bevételeik speciális, „C” típusú számlákon gyűlnek, ahonnan csak egy külön kormányzati bizottság döntése alapján lehet hozzáférni.