Ukrán hírszerzés főnöke: Megbénítottuk az orosz kőolajfeldolgozás 20 százalékát

Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve - jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.

"Amikor azt mondjuk, hogy az orosz olajfinomító-ipar 18, 20 vagy akár 21 százaléka sérült, ez nem teljesen pontos megfogalmazás. Helyesebben a benzin kategóriájú olajfeldolgozásról beszélünk, ahol valóban több mint 20 százalékos veszteséget okoztunk Oroszországnak. Ez rendkívül fájdalmas az ország pénzügyi helyzetét tekintve, hiszen ez az egész kapacitás egyötödét jelenti" - idézte az UNIAN ukrán hírügynökség a hírszerző tisztet.

Budanov hangsúlyozta, hogy az ukrán csapások a benzinágazat ellen hatással vannak az orosz társadalomra, az orosz állam pénzügyi-gazdasági helyzetére, a további költségvetési tervezés képességére és más hasonló területekre is.

"A háború menetére viszont ez, sajnos, különösebben nem tud hatni. Először is azért, mert a haditechnika főként dízelüzemű. Másodszor pedig Oroszország olyan ország, ahol az emberek akár gyalog járnak és száraz kenyeret esznek, de a hadsereg mindent meg fog kapni, amire szüksége van" - mutatott rá a hírszerzés főnöke.

Az ukrán vezérkar szombaton jelentette, hogy az éjjel az ukrán erők csapást mértek Oroszország rjazanyi olajfinomítójára, aminek következtében megrongálódott az alacsony hőmérsékletű izomerizációs egység. "Az üzem tervezett kapacitása évi 17,1 millió tonna kőolaj, Oroszország legnagyobb olajfeldolgozó vállalatai közé tartozik. Többféle benzint, repülőgép-üzemanyagot, dízelt és más termékeket állít elő. Részt vesz az orosz megszálló erők hadseregének ellátásában" - írta közleményében a vezérkar.

Az ukrán külső hírszerző szolgálat szerint az orosz gazdaság egyre inkább függ az energiahordozók és a fémek exportjától, ezek többségét Kínába adják el.

A szolgálat hivatalos honlapján szombaton közzétett jelentés szerint 2025 első kilenc hónapjában az Oroszország és Kína közötti kereskedelem volumene 163,6 milliárd dollárra csökkent, ami 9,4 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában.

Idén csökkent Kína Oroszországba irányuló exportja - az említett időszakban 11,3 százalékkal 73,6 milliárd dollárra - és az orosz szállítások is Kínába, 7,7 százalékkal 90 milliárd dollárra.

A visszaesés fő oka az ukrán hírszerzés szerint az energiahordozók árának zuhanása volt. Az orosz energetikai export értéke 18,9 százalékkal, vagyis 14 milliárd dollárral csökkent január-szeptember között.

A másik tényező az orosz piac túltelítődése volt kínai autókkal. A 2024-es rekordszállítások után a kereslet 56 százalékkal esett vissza.

További gondokat okoztak a logisztikai zavarok. Ősszel torlódások alakultak ki a kínai-kazah határon, és megdrágult a szállítás Kínából Oroszországba: vasúton 25 százalékkal, közúton pedig 35 százalékkal. Néhány tengeri fuvarozó - köztük a kínai CStar Line és az STF Shipping - pénzügyi korlátozások miatt csökkentette járatait az orosz kikötőkbe.

"Az orosz gazdaság függősége az energiahordozók és a fémek exportjától, amelyek többségét Kínának adják el, egyre sebezhetőbbé teszi Oroszországot a kínai piaci kereslet ingadozásaival szemben, és tovább növeli Moszkva Pekingtől való kiszolgáltatottságát" - vélekedett az ukrán külső hírszerzés.

Szombaton ismét tárgyalóasztalhoz ült az amerikai és az ukrán küldöttség Floridában, hogy az ukrajnai béke megteremtésének feltételeiről egyeztessen.

Floridában pénteken is tartottak egy tárgyalási fordulót, amely két héten belül a hatodik amerikai-ukrán egyeztetés volt - olvasható az amerikai külügyminisztérium közleményében.

Amerikai részről Steve Witkoff elnöki különleges megbízott és Jared Kushner üzletember, diplomata, Donald Trump elnök veje, míg az ukrán oldalon Rusztem Umerov, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője, valamint Andrij Hnatov, az ukrán haderő vezérkari főnöke vesz részt a több napon át tartó egyeztetéseken.

Oroszország mindenképpen elfoglalja az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt maradt Donyec-medencei területeket - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök abban az interjúban, amelyet indiai látogatását megelőzően adott az India Today tévécsatornának, és amelyet csütörtökön mutattak be.

Hasznosnak minősítette azokat a tárgyalásokat, amelyeket Steven Witkoff amerikai elnöki különmegbízottal és Jared Kushnerrel, Donald Trump elnök vejével folytatott kedden a Kremlben az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban. Elmondta, hogy Washington négy részre osztotta rendezési terve 27 pontját, és azt javasolta, hogy külön vitassák meg ezeket.

"Amit amerikai kollégáink elénk tártak, az a Trump elnökkel Alaszkában megkötött megállapodásainkon alapult" - mondta az orosz államfő a RIA Novosztyi hírügynökség által ismertetett interjúban. Ez volt az első alkalom, hogy nyilvánosan értékelte a keddi megbeszéléseket.

Putyin szerint a tervnek szinte az összes pontját át kellett nézni, ezért tartott ilyen sokáig, csaknem öt óra hosszáig a találkozó az amerikai küldöttséggel. Voltak olyan javaslatok, amelyekkel Oroszország nem ért egyet. Úgy vélekedett: korai lenne felfedni, hogy konkrétan mi felel meg Moszkvának a tervből, mert ez akadályozhatná az amerikai ingázó diplomácia munkáját.

Az ukrajnai háború korábbi eseményeire kitérve azt mondta: a donyecki és a luhanszki "népköztársaság" népszavazáson mondta ki, hogy nem akar része lenni Ukrajnának.

"Megmondtuk Ukrajnának, az ukrán hadseregnek: az emberek nem akarnak veletek élni, népszavazásra mentek, a függetlenség mellett szavaztak, vonjátok vissza csapataitokat, és akkor nem lesz semmilyen katonai akció" - jelentette ki Putyin, hozzátéve, hogy az ukrán fél nem volt hajlandó elhagyni a Donyec-medencét, inkább harcolni akart.

"Vagy fegyveres úton felszabadítjuk ezeket a területeket, vagy az ukrán csapatok elhagyják ezeket a területeket, és abbahagyják az emberek gyilkolását" - mondta Putyin.

Az orosz elnök a világgazdaságot érintve kijelentette, hogy Moszkva nem akar visszatérni a világ legjelentősebb gazdaságait tömörítő G8 országcsoportba. A G8 tagjai világpolitikai szerepének csökkenéséről beszélve Putyin példaként hozta fel a német recessziót.

Méltatta Oroszország és India számos területen fejlődő együttműködését, külön megemlítve a csúcstechnológiát, az űrkutatást és a nukleáris energiát. Közölte, hogy a két ország közötti kereskedelmi elszámolás több mint 90 százaléka már nemzeti valutában történik.

Egyes pénzügyi megoldások, egyebek között a központi bankok között, lehetővé teszik, hogy a két ország kiküszöbölje a szankciós korlátozásokat - tette hozzá. Azok az államok, amelyek megpróbálják akadályozni harmadik országok kereskedelmét, végül maguk is veszteségeket szenvednek el

- szögezte le.

Amerikai értékelés szerint "konstruktív tárgyalások zajlanak a béke felé vezető út további lépéseiről", és Rusztem Umerov megerősítette, hogy Ukrajna számára prioritás egy olyan megállapodás biztosítása, amely megóvja függetlenségét és szuverenitását, biztosítja polgárainak biztonságát, és stabil alapot nyújt az ország jóléten alapuló demokratikus jövőjének kialakítására.

A pénteki tárgyalási forduló napirendjén szerepelt a legutóbbi, Moszkvában tartott amerikai-orosz egyeztetés eredménye és a háború lezárásához vezető lépések.

"Az amerikaiak és az ukránok egyetértettek a biztonság kereteiről, és megvitatták a tartós béke fenntartása érdekében szükséges elrettentő kapacitások kérdését" - olvasható az amerikai külügyminisztérium közleményében.

A hét első felében Steve Witkoff és Jared Kushner Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt.