Rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajnát az orosz hadsereg

Az orosz hadsereg 3 Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 151 drónnal mért csapást ukrajnai célpontokra csütörtökre virradóra, a támadóeszközök csaknem fele célba talált, a támadás főként kritikus infrastrukturális objektumok ellen irányult - jelentették katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.

A légvédelem 2 ballisztikus rakétát, valamint 83 drónt lelőtt, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével az eredeti pályájukról eltérített, 34 helyszínen egy rakéta és 69 drón célba talált - jelentette hétfőn a légierő parancsnokságának Telegram-csatornája.

A támadás fő célterülete a Poltava megyében található Kremencsuk volt, emellett Odessza megyét és front menti régiókat is támadás érte

- áll a hivatalos közleményben.

Az éjszaka folyamán Odessza térségét orosz csapásmérő drónok támadták meg, amelyek a régió polgári, energetikai és közlekedési infrastruktúráját vették célba - jelentette Oleh Kiper katonai kormányzó Telegram-bejegyzése nyomán az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

Több helyen felcsaptak a lángok, azonban a csapások nem követeltek áldozatokat - számolt be az állami katasztrófavédelem sajtószolgálata. Az oltásban az ukrán állami vasúttársaság tűzoltóvonata és 13 technikai eszköz bevetésével több mint 50 tűzoltó vett részt.

December 11-én éjszaka az orosz hadsereg energetikai létesítményeket támadott meg Kremencsuk körzetében, a légvédelem sok célpontot megsemmisített, ezzel együtt a lezuhanó roncsok és a telitalálatok következtében számos objektumon felcsaptak a lángok

- idézte Volodimir Kohut katonai kormányzó Telegramon közzétett bejegyzését az Interfax-Ukrajina. A megyevezető tájékoztatása szerint a támadásnak nem voltak áldozatai.

Az orosz hadsereg 60 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen szerdára virradóra, a támadóeszközök csaknem 40 százaléka célba talált, az eddigi adatok szerint egy ember meghalt, többen pedig megsebesültek a csapásokban - közölték katonai és helyhatósági források jelentései alapján ukrán hírügynökségek és hírportálok.

A légvédelem 50 drónt lelőtt, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével eredeti pályájukról eltérített, 7 helyszínen 29 drón célba talált - jelentette szerdán a légierő parancsnokságának Telegram-csatornája. A közlemény kiadásának időpontjában még tartott a támadás, néhány drón a légtérben tartózkodott - közölték.

Szerdára virradó éjjel a Dnyipropetrovszk megyét ért dróncsapások következtében egy ember meghalt, ketten pedig megsebesültek - közölte az Interfax-Ukrajina hírügynökség Vladiszlav Hajvanenko, megbízott katonai kormányzó Telegram-bejegyzése nyomán.

A támadás következtében infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg, egy agráripari vállalatban és elektromos vezetékekben keletkeztek károk, egy családi házban tűz keletkezett - fűzte hozzá Hajvanenko.

Szintén szerdára virradóra az orosz hadsereg nagyszabású dróncsapást mért Odessza megyére: a legtöbb eszközt megsemmisítette a légvédelem, azonban az egyik járásban egy infrastrukturális létesítményt találat ért - közölte Oleh Kiper katonai kormányzó a Telegramon. A támadás nem követelt áldozatokat, a kritikus infrastruktúra a megszokott rendben működik - fogalmazott bejegyzésében a megyevezető.

Európa elárulja Ukrajnát azzal, hogy a győzelem tévképzetével álltatja – erről ír a The Telegraph. A véleménycikk szerzője az orosz előre nyomulás tényét figyelembe véve pedig elismeri: Trumpnak igaza van, ugyanis egyre valószínűtlenebb a kijevi érdekek szerinti „igazságos béke” Ukrajna számára.

A Telegraph szerzője szerint az európaiak szeretnék Volodimir Zelenszkijt Donald Trump ellensúlyaként láttatni – abban bízva, hogy ezzel képesek nyomást gyakorolni Washingtonra, hogy megváltoztassa az ukrajnai békéről szóló elképzeléseit –, azonban az eddigi tapasztalat inkább azt mutatta, hogy ez a törekvés inkább feldühítette a Fehér Házat ahelyett, hogy lecsillapította volna az indulatokat. Idézi Donald Trump és Volodimir Zelenszkij első, botrányba fulladt februári találkozóját Washingtonban, valamint az amerikai elnök Politicónak adott interjúját, amelyben felelőssé tette ukrán kollégáját azért, hogy el sem olvasta a módosított amerikai béketervet.

Mindezek együtt azonban felesleges körök az összképet tekintve, ugyanis orosz szempontból csak az kitűzött katonai célok elérése vethet véget a háborúnak. Ezen a téren pedig a szerző is elismeri, hogy Moszkva jobban áll,

az orosz csapatok pedig feltartóztathatlanul vonják a még ukrán kézen lévő területeket katonai ellenőrzés alá.

Kiemeli Pokrovszk, az ukrán ellátási vonal szempontjából kulcsfontosságú város orosz kézre kerülését, valamint egyre valószínűbb, hogy az oroszok előbb-utóbb elérik a kitűzött céljaikat. Ezzel szemben a Telegraph publicistája szerint kétség sem férhet az ukrán katonák hősiességéhez, azonban nem képesek feltartóztatni az orosz offenzívát. ,így a „győzelem reménye” egyre kevésbé reális.

Mindeközben Európa inkább abba az illúzióba tartja ringatja Ukrajnát és saját magát is azzal, hogy fegyverekkel és támogatással tovább ösztönzi Kijevet a védekezésre — miközben hiányzik az ambíció vagy a készség a háború megnyeréséhez, és nincs jele annak, hogy Európa készen állna „mindent bevetni” egy valódi győzelem érdekében.

Az alternatív béke- és rendezési tervek — például az Donald Trump kezdeményezte békejavaslat — realitása növekvő figyelmet kap, de azok jellemzően Ukrajna számára fájdalmas kompromisszumokat tartalmaznak (területi, geopolitikai engedmények). A cikk szerint pedig

azzal, hogy Európa továbbra is a „győzelem lehetséges” mese mellett teszi le a voksát, csak elodázza a valóság elfogadását.

A szerző arra a következtetésre jut: ha Európa nem ismeri fel — és nem meri bevallani —, hogy a háború jelenlegi formájában valószínűleg nem nyerhető meg, akkor — az író szerint — Ukrajna sorsa az lesz, hogy egy elhúzódó, véget nem érő konfliktus áldozata legyen. Ez pedig már nem hősies küzdelem, hanem egy tragikus és reménytelen csapdahelyzet konzerválása.

A Sky News közölt riportot egy rejtett kelet-ukrajnai földalatti katonai bázisról, amely annyira titkos, hogy a katonák civil ruhába öltöznek, amikor kilépnek a bázisról azért, hogy véletlen se keltsenek feltűnést.

A brit portál szerint a bázisra nem gyakran engednek be újságírókat, de most az ott szolgáló egységet máshova helyezik át, ezért meghívták kollégájukat a bázisra (vagyis a bázist valószínűleg kvázi kiürítik, illetve kiürítették, mire a riport megjelent).

A riport szerint a hírhedt Azov hadtest – amely az ukrán nemzetőrség berkein belül működik – a nyár óta használta a hatalmas földalatti labirintust, amelyben hadműveleti szobák, hálótermek, konyha, étkezőterem és egy rögtönzött tornaterem is található.

A hadtest vezérkari főnöke, a Lemko hívójelű Arszen Dmitric alezredes, a helyszínen nyilatkozott is a riporternek, mondván: katonái a nyár óta harcolnak ebben a térségben, ellensúlyozva az orosz támadások megnövekedett intenzitását a front közelében fekvő Pokrovszk városában és környékén. „Célunk, hogy a lehető legtöbb ellenséget megsemmisítsük. Lesznek veszteségeink? Igen. Fájni fog? Abszolút” – fogalmazott, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy ha nem állítják meg az orosz előrenyomulást, akkor még több ukrán fog szenvedni.

A Sky News riportjából kiderült, hogy ez a bázis olyan területen található, amelyet a legfrissebb béketervezet szerint harc nélkül át kelleni adni az oroszoknak.  „A mi feladatunk, hogy a lehető legkeményebben csapjunk le rájuk különböző területeken. […] A diplomaták végzik a munkájukat, mi pedig a miénket. Katonaként az a feladatunk, hogy a lehető legtöbb előnyt biztosítsuk a tárgyaló csapatunknak. És pontosan ezt tesszük” – tette még hozzá az Azov vezérkari főnöke, miközben arról beszélt, hogy Ukrajna nem adhatja fel önként azokat a donyecki területeket, amelyeket Oroszország magáénak követel (és amelyeket az amerikai béketerv szerint is át kellene adni Oroszországnak).

Dmitric – aki 2014-es krími annexió óta harcol Oroszország ellen – a Sky News-nak adott interjúban figyelmeztette Európát is az Oroszországnak tulajdonított hibrid támadások miatt, mondván: Ukrajna tapasztalatai azt mutatják, hogy ha az Oroszország által végrehajtott, a hagyományos háború küszöbértékét nem elérő támadásokra nem reagálnak megfelelően, akkor abból teljes körű konfliktus alakulhat ki.

„Ukrajna egyszer már elvesztette a függetlenségünk kezdete óta folyó hibrid háborút. E vereség miatt fizikai művelet indult ellenünk a Krímben, majd egy újabb fizikai művelet 2022-ben. Most a hibrid háború elérte csúcspontját, és átterjedt a balti államokra és Európára. Ezért véleményem szerint – és a legtöbb tisztünk véleménye szerint – most van itt az ideje, hogy minden ország egyesüljön és szembeszálljon ezzel a hibrid háborúval. Mert a következmény fizikai lehet” – vélekedett.