Oroszország nem tűri el Kalinyingrád blokádját

Ha felmerülnek a kalinyingrádi régiót fenyegető veszélyek, Oroszország meg fogja őket semmisíteni – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki moszkvai sajtóértekezletén a nyugati országokban az orosz exklávé blokádjával kapcsolatban elhangzott kijelentésekre reagálva.

„Az ilyen természetű lépések egyszerűen a konfliktus eddig soha nem látott eszkalációjához vezetnek”

– figyelmeztetett Vlagyimir Putyin.

Közölte, hogy az orosz hadsereg rendszeresen válaszol az orosz energetikai létesítmények elleni ukrán támadásokra, és ez utóbbiak ereje nem összehasonlítható az előbbiekkel.

Vlagyimir Putyin szerint Oroszország kész lezárni az ukrajnai konfliktust, ha annak okai megszűnnek, miközben katonai sikerekről számolt be, és figyelmeztetett arra, hogy az orosz vagyonok elkobzása alááshatja az EU iránti bizalmat.

„Oroszország kész és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, amennyiben megszűnnek a válságot kiváltó okok” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki moszkvai évértékelő sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy Moszkva békés eszközökkel szeretné lezárni a háborút, azoknak az elveknek az alapján, amelyeket tavaly júniusban az orosz külügyminisztériumban ismertetett.

Vlagyimir Putyin ugyanakkor úgy vélekedett, hogy Ukrajna jelenleg nem áll készen a béketárgyalásokra.

Közlése szerint az orosz hadsereg az érintkezési vonal teljes hosszában támadó műveleteket folytat, és ellenőrzése alá vonta a Zaporizzsja megyei Huljajpole város mintegy felét. A donyecki régióval kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte hamarosan Lyman és Kosztyantinivka elfoglalása is megtörténhet.

Az orosz elnök a sajtóértekezleten kitért az Európai Unió terveire is, amelyek szerint befagyasztott orosz kintlévőségeket használnának fel Ukrajna támogatására.

Putyin figyelmeztetett: egy ilyen lépés súlyosan alááshatja az EU iránti bizalmat.

Szavai szerint „a lopás titkos vagyoneltulajdonítás, amit pedig nyíltan próbálnak megtenni – az rablás”, és hozzátette, hogy az intézkedés komoly következményekkel járhat azok számára, akik végrehajtják.

Kilátásba helyezte, hogy Oroszország jogi úton fogja megvédeni érdekeit, és hangsúlyozta: az orosz vagyon elkobzása megingathatja azoknak az olajtermelő országoknak a bizalmát is, amelyek letétjeiket Európában helyezték el. Putyin szerint a kintlévőségeket végső soron vissza kell majd adni.

Donald Trump gyors lépésre sürgette Ukrajnát a háború lezárása felé vezető úton. Az amerikai elnök a szombatra Floridába tervezett amerikai–orosz tárgyalási fordulóval kapcsolatban fejtette ki véleményét csütörtökön.

Az elnök a Fehér Házban újságírói kérdésre válaszolva az újabb egyeztetéshez fűződő várakozásaival kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „valaminek a közelébe jutunk, de remélem, hogy Ukrajna gyorsan mozdul, mert Oroszország ott van”.

Az ukrán fél lépéseivel kapcsolatban úgy vélte, hogy azok „mindig túl sok időt vesznek igénybe, és közben Oroszország meggondolja magát”.

A tervek szerint Floridában Donald Trump elnök megbízottai, Steve Witkoff és Jared Kushner szombaton ül tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyin orosz elnök vezető tanácsadóival, hogy megvitassák a háború lezárására vonatkozó folyamat fejleményeit, ami az amerikai béketerven alapul.

Az Európai Unió vezetői jóváhagyták, hogy 2026-27-ben összesen 90 milliárd euró támogatást nyújtanak Ukrajnának – közölte António Costa, az Európai Tanács elnöke az X közösségi oldalon péntek hajnalban közzétett bejegyzésében.

Costa úgy fogalmazott: „Elköteleződtünk, és teljesítettük vállalásunkat.”

A döntés az Európai Tanács brüsszeli ülésén született meg, és a következő két évre biztosít pénzügyi támogatást Ukrajna számára.

A tanácskozást záró sajtótájékoztatón Costa elmondta: a hitelt sürgősséggel nyújtják Ukrajnának az ország azonnali pénzügyi szükségleteihez.

Hangsúlyozta:

az Európai Unió fenntartja magának a jogot, hogy az zárolt orosz vagyont jóvátételi célokra felhasználja, és folytatja a munkát hitelmechanizmusok kialakításán.

Az Európai Tanács elnöke leszögezte: az uniós döntések célja nem a háború elhúzása, hanem egy igazságos és tartós béke elérése Ukrajnában. Mint mondta, Oroszország tárgyalóasztalhoz ültetése Ukrajna megerősítését szolgálja. Hozzátette: a mostani határozatok biztosítják Ukrajna számára a szükséges pénzügyi forrásokat az ország működésének és védelmének fenntartásához.

Costa szerint világos, hogy Oroszország nem érte el céljait Ukrajnában, ezért Moszkvának komolyan részt kell vennie a tárgyalásokon egy tűzszüneten és a békén alapuló megoldás érdekében.

Az Európai Tanács elnöke beszámolt arról is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével együtt Brüsszelben egyeztetett európai gazdálkodók képviselőivel.

Kiemelte: az unió az európai gazdák oldalán áll, a mezőgazdaság stratégiai jelentőségű ágazat, az élelmiszerbiztonság védelme pedig alapvető uniós cél.

Véleménye szerint az Európai Bizottság javaslatai jó kiindulópontot jelentenek a tárgyalásokhoz, és egy új valósághoz igazodó új keretrendszer kialakítására van szükség.

Ursula von der Leyen a sajtótájékoztatón kiemelte: az EU célja továbbra is az igazságos és tartós béke elérése Ukrajnában, ennek jegyében döntöttek az uniós vezetők az ország következő két évre szóló finanszírozásáról. A bizottság elnöke hangsúlyozta: Ukrajnának csak akkor kell visszafizetnie a kölcsönt, amikor jóvátételhez jut. Addig az Európai Unióban befagyasztott orosz állami eszközök változatlanul zárolva maradnak.

Emlékeztetett: az orosz vagyon hosszú távú befagyasztásáról már a múlt héten világos és erős politikai üzenetet küldött az Európai Unió.

„Ez a legnagyobb eredmény. Korábban félévente fennállt a veszélye annak, hogy egy tagállam nem hosszabbítja meg a szankciókat, és így a befagyasztott orosz vagyon felszabadulhatott volna. Most ezek az eszközök véglegesen biztosítva vannak, és csak minősített többséggel lehetne ismét hozzájuk nyúlni” – mutatott rá.

Von der Leyen közölte: az Ukrajna 2027 utáni finanszírozásáról szóló döntések már a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások részét képezik.

Az Európai Bizottság elnöke tájékoztatott arról is, hogy az uniós vezetők a geogazdasági kérdésekről, köztük a Mercosur-kereskedelmi megállapodásról is tárgyaltak. Elmondása szerint áttörés született annak érdekében, hogy 2026 januárjában sikeresen lezárják a megállapodást, ugyanakkor néhány kérdés rendezése érdekében a felek enyhén elhalasztják az aláírást.

Von der Leyen hangsúlyozta: a Mercosur-megállapodás gazdasági, diplomáciai és geopolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű Európa számára, új kereskedelmi és gazdasági lehetőségeket teremt a tagállamoknak, miközben a beépített ellenőrzési és védelmi mechanizmusok biztosítják az európai gazdák és fogyasztók érdekeinek védelmét.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök, a leköszönő uniós elnökség nevében azt nyilatkozta: az uniós tagállami vezetők célja az volt, hogy garantálják Ukrajna pénzügyi forrásait a következő két évre, ennek érdekében felkérték az Európai Bizottságot, hogy több lehetséges megoldást terjesszen elő. Mint mondta, nem meglepő, hogy 27 tagállam számára nehéz egy ilyen horderejű kérdésben megállapodásra jutni, ugyanakkor történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy az Európai Unió 90 milliárd eurós finanszírozást biztosít egy másik ország számára.

A dán kormányfő rámutatott: egyre többen próbálják megosztani az Európai Uniót, kívülről és belülről egyaránt, ami az elmúlt években egyre nagyobb kihívást jelent.

Ennek ellenére – emlékeztetett – az unió csaknem négy éve, a háború kezdete óta nagyrészt egységes maradt Ukrajna támogatásában. Hozzátette: a megfelelő döntések meghozatalához időre van szükség, még akkor is, ha a gyors cselekvés elengedhetetlen.

Frederiksen elismerte: vannak olyan tagállamok, amelyek nem értenek egyet azzal, amit az uniós vezetők Európa közös érdekének tartanak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy most sikerült megállapodásra jutni, és erre a jövőben is képes lesz az unió.

„A politikai nyomás azonban egyre nő a tagállamokban, és ez az, amiben Vlagyimir Putyin reménykedik: háborús fáradtság és hibrid hadviselés révén megosztani minket. Ezért kell kitartanunk egymás mellett” – jelentette ki.

Komor hangulatban értékelte a csütörtök esti EU-s csúcstalálkozót Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Facebook-bejegyzésében azt írta: bár a nyílt, azonnali hadüzenetet sikerült elkerülni, az Európai Unió történetében rendkívül veszélyes döntés született, amely a háború elmélyítéséhez vezethet.

Orbán Balázs szerint a brüsszeli csúcs után nehéz felhőtlen elégedettséggel felébredni, még akkor is, ha bizonyos értelemben győztes csatáról lehet beszélni. Mint fogalmazott, 24 uniós tagállam olyan precedenst teremtett, amelyre eddig nem volt példa:

az Európai Unió országai háborús kölcsönt nyújtanak egy unión kívüli, háborúban álló államnak, kifejezetten a háború megnyerése érdekében.

A politikai igazgató hangsúlyozta, hogy ez nem tekinthető semleges pénzügyi döntésnek. Véleménye szerint azok az országok, amelyek részt vesznek a kölcsön nyújtásában, nyilvánvalóan vissza akarják majd kapni a pénzüket, amihez Oroszország legyőzésére lenne szükség. Ettől a ponttól kezdve – írta – ezeknek az államoknak anyagi érdekük fűződik a háború folytatásához és a győzelemhez, ellenkező esetben saját állampolgáraik viselnék a döntés következményeit.

Orbán Balázs szerint ez a gondolkodás nem a béke irányába mutat, hanem a konfliktus további elmélyítéséhez vezet. Megfogalmazása szerint a háború egy új, különösen veszélyes szakaszába lépett, és a kockázat ma nagyobb, mint valaha.

A bejegyzésben kiemelte: Magyarország ebből a folyamatból kimarad.

Nem vesz részt háborús kölcsönök nyújtásában, nem sodródik bele a konfliktusba, és nem engedi, hogy a magyar emberek pénzét háborús célokra fordítsák. Ugyanakkor úgy látja, ennek az álláspontnak a megőrzése rendkívül nehéz lesz, és Orbán Viktornak minden tapasztalatára, rutinjára, politikai érzékére és szövetségépítési képességére szüksége lesz.

Orbán Balázs arra is figyelmeztetett: ha brüsszeli kormánya lenne Magyarországnak, az ország azonnal a háborús kölcsönt nyújtó államok között találná magát, és az ukrán katonai győzelem, valamint a saját pénz visszaszerzése után futhatna.

Ennek következményeként háborús adók, megszorítások, sorozások és további, kiszámíthatatlan lépések következhetnének.

A politikai igazgató hangsúlyozta: ilyen jövőt nem szeretne Magyarországnak és jövő tavasszal nagy döntés előtt áll az ország.