POLITIK
Nem véletlenül húzza-halogatja a választásokat.
Az új közvélemény-kutatás szerint jelentősen visszaesett az ukrán elnök támogatottsága az országot megrázó korrupciós botrány nyomán. A felmérésekből az is kirajzolódik, hogy a háború utáni politikai jövőt sok ukrán Zelenszkij helyett más vezetőben látja. Az ukrán nép türelme elfogyott-írta a Magyar Nemzet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)
Az Info Sapiens december 9-én közzétett közvélemény-kutatása szerint az ukrán választók mindössze 20,3 százaléka szavazna az államfőre egy most tartandó elnökválasztáson – jóval kevesebben, mint a botrányt megelőző időszakban. Az Ukrajnában november közepén kirobbant korrupciós botrány érezhetően megrendítette Zelenszkij elnök támogatottságát – számolt be róla a The Kyiv Independent.
Zelenszkij arcvesztése a botrány után
A felmérést november 13. és 28. között készítették, röviddel azután, hogy súlyos korrupciós ügy rázta meg Ukrajnát, amelyben az elnök több szövetségese és kormányzati tisztségviselő is érintett volt. Az októberi vizsgálat eredményeihez képest Zelenszkij népszerűsége mintegy négy százalékponttal esett vissza: akkor még a válaszadók 24,3 százaléka támogatta volna. A második helyen a volt főparancsnok, Valerij Zaluzsnij áll 19,1 százalékkal, ami három százalékpontos növekedést jelent egy hónap alatt. A harmadik helyet Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője foglalja el 5,1 százalékos eredménnyel. A válaszadók csaknem egynegyede – 23,6 százalék – nem tudott vagy nem akart választ adni.
A parlamenti választásokra vonatkozó kérdésekből kiderült: az ukránok 21,8 százaléka támogatná egy Zaluzsnij által vezetett, egyelőre létre sem hozott párt indulását.
Ezzel szemben Zelenszkij tömörülése, a Nép Szolgája mindössze 11,5 százalékot érne el. Bár a két katonai vezető népszerűsége stabil, sem Zaluzsnij, sem Budanov nem jelezte eddig, hogy politikai pályára lépne. A kutatás ezer, 16 év feletti ukrán állampolgár bevonásával, telefonos interjúk formájában készült.
Korábban számos cikkben beszámoltunk Zelenszkij bizalmasai – többek között Andrij Jermak és Timur Mindics – súlyos korrupciós botrányairól, amelyek az elnök pozícióját is szemmel láthatóan megingatták.
Zelenszkij támogatottsága az elmúlt években jelentős ingadozást mutatott. 2019-es megválasztása után a lakosság nyolcvan százaléka bízott benne, 2022 elejére azonban ez az arány 37 százalékra esett.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet őszi felmérése szerint jelenleg az ukránok hatvan százaléka bízik az elnökben, míg 35 százalék nem. Ugyanakkor csak a lakosság negyede tartja kívánatosnak, hogy Zelenszkij a háború befejezése után is hivatalban maradjon. Ukrajna alkotmánya értelmében választásokat kizárólag a hadiállapot megszűnését követően lehet tartani. A rendkívüli jogrend 2022-ben lépett életbe, az orosz invázió kitörésekor. Zelenszkij szeptemberben úgy fogalmazott: nyitott arra, hogy a háború lezárása után ne induljon újra az elnöki tisztségért.
A kérdés újra a nemzetközi figyelem középpontjába került, miután Donald Trump amerikai elnök a Politico december 9-i interjújában azt mondta: itt az ideje, hogy Ukrajna választásokat tartson.
Washington eközben egy béketerv előkészítésére ösztökéli Kijevet az orosz–ukrán háború lezárása érdekében. Trump hozzátette, talán Zelenszkij nyerné a választásokat. Az ukrán államfő erre reagálva az olasz La Repubblica napilapnak úgy nyilatkozott: „Mindig készen állok a választásokra.”
Donald Trump felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy tartson választásokat Ukrajnában, és azt állította, hogy Kijev a háborút használja fel azok elkerülésére. Zelenszkij elnöki mandátuma eredetileg 2024 májusában járt volna le, de Ukrajna közölte: hadiállapot idején nem tudnak választást rendezni.
Az ukrán kormány szerint az állandó légiriadók, a folyamatos biztonsági kockázat és a háborús károk miatt lehetetlen lenne megszervezni a voksolást és a szavazatszámlálást. Emellett a nagyszámú belső menekült, illetve a külföldre távozott állampolgárok miatt nincs működő rendszer a távszavazásra, és a választói névjegyzéket sem tudták frissíteni – írja a Sky News.
Mindezek ellenére Moszkvából és Washingtonból is érkeztek felszólítások választások megtartására.
Vlagyimir Putyin többször kijelentette, hogy az ukrán vezetés „illegitim,” Trump pedig februárban Zelenszkijt „diktátornak” nevezte.
Amikor nemrég a Politico megkérdezte Trumptól, eljött-e az idő az ukrán választásokra, így válaszolt: „Igen. Szerintem igen. Már nagyon régóta. Igen, szerintem itt az ideje. Fontos lenne választást tartani. A háborúra hivatkozva nem tartanak választást, de szerintem az ukránoknak joguk lenne dönteni.”
„Lehet, hogy Zelenszkij nyerne. Nem tudom, ki nyerne, de már régóta nem volt választásuk. Azt mondják, demokrácia, de egy ponton túl ez már nem demokrácia”
– fogalmazott Donald Trump az interjúban.
Donald Trump amerikai elnök bírálatára reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kijelentette, hogy készen áll az elnökválasztás megtartására, ám rögtön segítséget is kért.
„Készen állok a választásokra” – mondta Zelenszkij újságíróknak, hozzátéve, hogy a választások megtartása a biztonságtól függ. Az ukrán elnök azonban rögtön feltételeket is megnevezett, és arra kérte az Egyesült Államokat, hogy garantálja a választások biztonságos megtartását.
A Politico című brüsszeli lapban december 9-én, megjelent interjújábanTrump rámutatott: ideje lenne egy újabb voksolásnak. „Arra használják a háborút, hogy elhalasszák vele a szavazást, de az ukrán népnek kell, hogy legyen választása” – szögezte le az amerikai elnök, aki utalt arra is: sokan beszélnek arról, hogy az ukrajnai háború a demokráciáról szól, de hol van a demokrácia ott, ahol nincs szavazás?
„Most arra kérem – és ezt nyíltan ki is mondom – az Amerikai Egyesült Államokat, hogy
segítsen nekem, talán európai kollégáinkkal együtt, a választások biztonságának garantálásában” –
így reagált újságíróknak az elhangzottakra Zelenszkij. Hozzátette: „Akkor a következő 60–90 napban Ukrajna készen áll a választásokra.”
A diplomáciai egyeztetés „összes aspektusát érintettük” a Giorgia Melonival tartott találkozón – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök saját közösségi oldalain az olasz miniszterelnökkel kedden Rómában folytatott megbeszéléséről.
A Meloni és Zelenszkij közötti találkozó másfél órán át tartott a Chigi-palotában, vagyis az olasz kormányfő rezidenciáján.
A helyszínre tartva az ukrán elnök az Il Messaggero római napilap újságírójának úgy nyilatkozott, hogy mindig készen áll a választásokra.
Volodimir Zelenszkij ezzel az amerikai elnök, Donald Trump bírálatára reagált, aki korábban úgy vélte, hogy az ukrán elnök a békemegállapodás halogatásával az ukrajnai választásokat akarja távolabbi időpontra tolni.
Ezzel egy időben Volodimir Zelenszkij közösségi oldalain bejelentette, hogy készen állnak Ukrajna és Európa javaslatai az Oroszországgal való békemegállapodással kapcsolatban, és elküldik őket az Egyesült Államoknak.
A palotából való távozása után Zelenszkij egy újabb közösségi médiás posztban számolt be a Melonival tartott megbeszélésről.
Az ukrán elnök köszönetét fejezte ki Olaszország állandó támogatásáért, és a Giorgia Melonival egyeztetett energetikai „csomagért”, amelynek részletei egyelőre nem ismertek.
Mindeközben a saját közösségi oldalán számolt be Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is az olasz kollegájával Antonio Tajanival folytatott megbeszélésről. Szibiha bejegyzése szerint „az orosz támadások után a harctéren és az energiaellátásban kialakult nehéz helyzetről” beszéltek.
Ripost hírek
