Mégsem adják oda az orosz vagyont?

Elutasítja Ursula von der Leyen és támogatói tervét az orosz vagyon végleges elkobzásáról Belgium, így a sorsdöntő csütörtöki EU-csúcson a pénz jó részének otthont adó tagország ellenében kell keresztülerőszakolni, ha egyáltalán sikerül – pedig a korábbi döntési szabályokat könyörtelenül félretolták- írja a vg.hu.Korábban az olaszok is jelezték, hogy ez így nem megy, az ellenzők tábora hízik, Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel – aki a napokban jelezte, hogy harcolni utazik a brüsszeli csúcsra – egyre többen értenek egyet az Európa számára sorsdöntő kérdésben.

A Politicóval négy EU-diplomata közölte, hogy a belgák visszautasították a meggyőzésükre más tagállamok fizetési garanciáival kiegészített tervet.

– idéz az általában jól értesült hírportál egy neve elhallgatását kérő uniós diplomatát.

A tét az oroszok és Ukrajna számára 210 milliárd euró, mintegy 80 ezermilliárd forint. Ekkora befagyasztott orosz vagyonra tenné rá a kezét, hogy Ukrajnának juttassa, Ursula von der Leyen Európai Bizottsága és támogatói, köztük Friedrich Merz kancellár és a szintén német Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben. 

Az elképzelést támogatja Emmanuel Macron francia elnök, de ellenzi Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, és több uniós tagállam, köztük Magyarország és Szlovákia, akik a Brüsszel kérte garanciát – hatalmas költségvetési összegek biztosítását – sem hajlandók vállalni az ügylethez. 

A belgák annak ellenére sem mennek bele, hogy az elmúlt hetekben Von der Leyen és politikai szövetségesei részéről hatalmas nyomás nehezedett rájuk, és megtapasztalhatták, amit Magyarország az elmúlt 10 évben rendszeresen: milyen az, amikor fenyegetik őket, miközben olyat kényszerítenének rájuk, ami súlyosan sérti az érdekeiket és biztonságukat.

Belgiumot szerencsétlen kimenetel esetén tönkretenné ez a lépés

A befagyasztott orosz vagyon jó része Belgiumban a Euroclearnél van elhelyezve, és a belgák attól tartanak, a jogi, pénzügyi, hitelességi és politikai értelemben irtózatosan kockázatos lépés az ő amúgy is gyengélkedő gazdaságukra hullna vissza. Akár még a teljes összegnél is többet követelhetnek tőlük, a Euroclearnek is van elkobozható vagyona Oroszországban, a hitelessége mint biztonságos tartalékelhelyezési hely pedig összeomlana.

A bizottság arról igyekezett meggyőzni őket, hogy más tagállamok garantálják a visszafizetést, de a belgákat ez sem nyugtatta meg, és az EU -nagykövetek hétfői EU-csúcs előtti egyeztetésén visszautasították a tervet – állítják a Politico forrásai.

A lapnál a bizottsági javaslat utolsó szövegét is látták, amely szerint Belgium jogi garanciákat kapna, ha a lépés miatt jogi kihívás vagy orosz megtorlás érné. Az is szerepelt bennem hogy a pénzt nem kezdenék el utalni Ukrajnának, amíg az uniós tagállamok nyújtotta pénzügyi garanciák értéke el nem éri a teljes összeg legalább 50 százalékát. Ebből kiderül az is, hogy ezek a pénzügyi garanciák jelenleg nem léteznek: nem is létezhetnek, hiszen Belgium nem ment bele.

A totális fordulat, Magyarország, a németek és az adósság

Érdekes és tanulságos, hogy a Budapesttel szemben általában kifejezetten ellenséges Politico hírbeszámolója Magyarországgal, illetve a magyarok és a németek viszonyával zárja a Brüsszel és Európa számára sorsdöntő fordulatot tartalmazó belga történetet. 

A terv támogatói — például Németország — ragaszkodnak ahhoz, hogy nincs valódi alternatívája az orosz vagyon felhasználásának – írják. Szerintük az uniós tagállamok közös hitelfelvétele – amelyet Von der Leyen korábban alternatívaként jelölt meg, de elbukott –  nem megvalósítható. Az ok: egyhangúságot igényel – ami azt jelenti, hogy Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor, aki régóta szkeptikus Ukrajna támogatásával kapcsolatban, megvétózhatná a kezdeményezést. 

— mondta Friedrich Merz német kancellár hétfőn.

Ez azonban nem győz meg minden uniós tagállamot, a kritikusok szerint Németország azért erőlteti az orosz vagyon felhasználását, mert ideológiai alapon ellenzi az uniós közös adósságot – ezt már a Politico teszi hozzá háttérként.

Meglesz-e a többség a csúcson, mindenki számolgat, kérdés, a belga ellenzés változtat-e

Az orosz vagyon elkobzása – „a kritikusok szerint” elrablása, tesszük hozzá mi – azért maradt a bizottság egyetlen javaslata, mert úgy gondolják, jogilag rendezhető úgy, hogy erről az unió egész történetében is ritka fontosságú  kérdésről minősített többség döntsön a csúcson: 

• a tagállamok 55 százaléka, azaz a 27-ből legalább 15,
• amelyek az EU népességének legalább 65 százalékát képviselik. 

Aki az olasz ellenzésnek esetleg túlzott jelentőséget tulajdonítana: Olaszország 59 millió polgárával mindössze 13 százalékát teszi ki az uniós népességnek. 

Az Euractive a napokban arról számolt be, hogy az olaszokon kívül Bulgária és Málta is ellenzi a bizottsági tervet. Már korábban is nyíltan ellenezte Magyarország és Szlovákia. Számolgathatunk, ez még édeskevés a javaslat megbuktatásához.

A kérdés: az, hogy a leghúsbavágóbban érintett Belgium ellenzi a javaslatot, milyen mértékben befolyásolja mások döntését, miközben a britek által kívülről is támogatott francia-német tengely a másik oldalon áll. 

Azt, hogy az EU történetének most zajló szakaszában könnyedén félresöpörnek egyes tagállamokat, pont Magyarország és korábban Lengyelország példája mutatta meg. Többek közt ezért is erősödött meg a szuverenista politikai szárny Európában – de a csúcson szavazati joggal rendelkező európai elit jobbára még a régi. Korábban hiába figyelmeztetett Varsó és Budapest, hogy utánuk azok is sorra kerülhetnek, akik őket büntetik. Belgium számára csütörtökön eldől, ők-e a következő áldozat.