Kína ellenzi az orosz vagyon befagyasztását

Kína határozottan ellenzi azokat az uniós törekvéseket, amelyek a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról szólnak.

Kína határozottan ellenzi azokat az egyoldalú szankciókat, amelyek nem rendelkeznek az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazásával, és sértik a nemzetközi jogot – jelentette ki szerdán Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.

A nyilatkozat arra a kérdésre érkezett, hogy az Európai Unió tervei, miszerint befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásával nyújtana támogatást Ukrajnának, alááshatják-e Kína Európai Unióba fektetett üzleti bizalmát.

Guo Jiakun hangsúlyozta: minden érintett félnek a béketárgyalások előmozdítására és az ukrajnai válság politikai rendezésére kellene törekednie, nem pedig olyan lépések megtételére, amelyek tovább élezhetik a konfliktust.

„Minden félnek pozitív légkört és kedvező feltételeket kellene teremtenie a béketárgyalások és a politikai megoldás érdekében, nem pedig ennek az ellenkezőjét” – fogalmazott a szóvivő.

Az elkobzott orosz vagyon kérdése ugyanakkor nemcsak jogi és politikai vitákat vált ki, hanem a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra és a befektetői bizalomra gyakorolt hatásai miatt is érzékeny témának számít, emlékeztet a Mandiner.

Nem sokkal korábban Orbán Viktor a brüsszeli uniós csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az Európai Unió végül levette napirendjéről a befagyasztott orosz vagyon felhasználásának kérdését.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács bejelentette csütörtökön, hogy újabb korlátozó intézkedéseket vezetett be, és további 41 hajót vett fel az Oroszország úgynevezett árnyékflottájához tartozó olajszállító tartályhajók szankciós listájára.

A döntés értelmében az érintett hajókra kikötői hozzáférési tilalom, valamint a tengeri szállításhoz kapcsolódó szolgáltatások széles körének nyújtását tiltó intézkedések vonatkoznak. Az intézkedések célja azoknak a nem uniós tankereknek a megfékezése, amelyek Vlagyimir Putyin árnyékflottájának részeként megkerülik az orosz olajra vonatkozó árplafon-mechanizmust, támogatják Oroszország energiaszektorát, katonai felszerelést szállítanak, illetve ellopott ukrán gabona és kulturális javak elszállításában vesznek részt.

A mostani döntéssel a szankcionált hajók száma csaknem 600-ra emelkedett.

A Tanács hangsúlyozta: az intézkedés szorosan kapcsolódik azokhoz a közelmúltbeli döntésekhez, amelyekkel kilenc, az árnyékflotta működését elősegítő szereplőt vettek jegyzékbe, valamint ahhoz a nyilatkozathoz, amelyet az Európai Unió és tagállamai fogadtak el az árnyékflotta jelentette fenyegetések kezelésére és a létfontosságú tengeralatti infrastruktúra védelmére vonatkozóan, a tengerek jogáról szóló nemzetközi jogi keretek teljes körű alkalmazásával.

Az Európai Unió megerősítette: továbbra is készen áll a nyomás fokozására Oroszországgal és az árnyékflotta teljes láncolatával szemben, szükség esetén további szankciók elfogadásával.

Két finanszírozási javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság Ukrajna támogatására a 2026–2027-es időszakra – közölte Ursula von der Leyen. A testület elnöke erről csütörtökön az EU-tagországok vezetőinek brüsszeli tanácskozására érkezve beszélt.

Az elnök közölte:

az egyik az uniós költségvetésen keresztüli finanszírozás, annak terhére történő hitelfelvétellel, a másik lehetőség az úgynevezett jóvátételi hitel.

Az állam- és kormányfők az ülésen intenzív tárgyalásokat folytatnak arról, melyik megoldást alkalmazzák – tette hozzá. Mint mondta, az Európai Tanács elnökével egyetértenek abban, hogy a csúcstalálkozó nem érhet véget megállapodás nélkül, ezért a két javaslat közül az egyikről mindenképpen döntésnek kell születnie.

Elmondta: az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint Ukrajnának 2026-ban és 2027-ben összesen 137 milliárd euróra van szüksége. Az Európai Unió korábban elkötelezte magát amellett, hogy ennek mintegy kétharmadát, 90 milliárd eurót fedez.

Mivel az orosz zárolt vagyon jelentős része Belgiumban található, az EB elnöke hangsúlyozta: teljes mértékben támogatja Belgiumot abban, hogy aggályait és kockázatait megfelelően figyelembe vegyék a tárgyalások során. Közölte: nap mint nap egyeztetnek a belga féllel, és megköszönte a belga miniszterelnök személyes elkötelezettségét és munkáját.

Von der Leyen kiemelte: amennyiben az orosz vagyonból finanszírozandó jóvátételi hitel mellett döntenek, a kockázatokat a tagállamoknak közösen kell viselniük. Mint mondta, ez a szolidaritás kérdése, amely az Európai Unió egyik alapelve. Hozzátette: az elmúlt hetekben intenzív munka zajlott a kockázatok feltérképezésére, a nyitott kérdések megvitatására és a lehetséges megoldások kidolgozására, ez a munka továbbra is folytatódik.

Hangsúlyozta: az uniós csúcstalálkozó perdöntő időpontban zajlik, az Európai Unió végső célja pedig a béke, a „békés erő” megteremtése Ukrajnában. Ennek feltétele, hogy Ukrajna számára a következő két évben biztosított legyen a stabil és kiszámítható finanszírozás.

A bizottsági elnök beszélt a csúcstalálkozó napirendjén szereplő geogazdasági kérdésekről is.

Rámutatott: az Európai Unió versenyképességét jelenleg túlzott függőségei gyengítik, amelyek akadályt jelentenek a globális versenyben. Hangsúlyozta: ezek megszüntetése csak egy szabadkereskedelmi megállapodásokból álló kiterjedt hálózattal lehetséges.

Ennek kapcsán kiemelte a Mercosur-országokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás jelentőségét, amely mintegy 700 millió fogyasztót jelentő piacot nyithat meg. Von der Leyen szerint olyan, hasonló gondolkodású országokról van szó, amelyek a szabadkereskedelem mellett kötelezték el magukat, ezért kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió zöld utat adjon a megállapodásnak, és lezárja annak aláírását.

Bart de Wever belga szövetségi miniszterelnök kora reggel a belga parlamentben tartott beszédében kijelentette, hogy kormánya továbbra is határozottan ellenzi a jóvátételi hitel lehetőségét.
Figyelmeztetett arra, hogy ez a javaslat „ismeretlen vizeken hajózik”, és komoly pénzügyi, valamint jogi kockázatokat hordoz. Belgium mindaddig nem támogatja a javaslatot, amíg a kockázatokat nem osztják meg valamennyi érintett fél között, illetve amíg más nyugati országok nem vonják be a saját joghatóságuk alatt lévő orosz vagyonokat is.

De Wever emlékeztetett arra, hogy az Európai Unión belül Belgiumon kívül is mintegy 25 milliárd eurónyi orosz állami vagyon található, elsősorban Franciaországban, miközben az uniós területen befagyasztott orosz eszközök döntő része Belgiumban van. A belga miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta: országa továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett. Jelezte: Belgium azt fogja szorgalmazni, hogy az Európai Unió közös hitelfelvétellel, uniós kötvénykibocsátással segítse Kijevet.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök a tanácskozásra érkezve adott nyilatkozatában súlyos következményekre figyelmeztetett arra az esetre, ha az Európai Unió vezetői nem találnak megoldást Ukrajna további pénzügyi támogatására.

„Egyszerű a választásunk: vagy pénz ma, vagy vér holnap”

– mondta, hozzátéve, hogy a kérdés nemcsak Ukrajnát, hanem egész Európát érinti, ezért „minden európai vezetőnek végre fel kell nőnie a feladathoz”.

Dick Schoof holland ügyvivő kormányfő azt nyilatkozta, hogy Hollandia támogatja az uniós szankciók részeként befagyasztott orosz állami vagyon felhasználását Ukrajna megsegítésére, ugyanakkor tisztában van Belgium fenntartásaival is. Mint mondta, a belga fél kockázatmegosztással kapcsolatos érvei logikusak, és ezekkel mindenképpen foglalkozni kell.

A holland miniszterelnök figyelmeztetett arra is, hogy elfogadhatatlan lenne olyan döntést hozni, amely Belgium beleegyezése nélkül születik meg. „Ez rendkívül nemkívánatos lenne” – fogalmazott, hozzátéve: ez azt jelentené, hogy felülírnák annak az országnak az álláspontját, amely közvetlenül érintett, és ahol az orosz vagyon jelentős részét kezelő Euroclear székhelye található.
Schoof ugyanakkor kitért arra is, hogy Hollandia számára az uniós szintű közös hitelfelvétel továbbra sem elfogadható megoldás Ukrajna támogatásának finanszírozására.