Így büntetné a Tisza-adó a nyugdíjasokat

Az Ellenpont kiszámolta, hogy a Tisza Párt kiszivárgott gazdasági konvergencia programja hogyan érintené a nyugdíjasokat. Kiderült, hogy egy átlagos nyugdíjast évente 423 ezer forinttal(havi 35 ezerrel), egy nyugdíj mellett dolgozót pedig évi 2,2 millió forinttal sarcolná meg évente a Tisza-csomag. Vagyis havonta majdnem 200 ezer forintot bukhat el az a nyugdíjas, aki dolgozik a nyugdíj mellett. A Tisza Párt régóta támadja a nyugdíjasokat: Raskó György a halálukat kívánta, Ruszin-Szendi Romulusz pedig azt akarta, hogy ne szavazhasanak úgy, ahogy nekik tetszik.

• A Tisza Párt néhány hete kiszivárgott gazdasági  konvergencia programja egyetlen korosztályt és egyetlen társadalmi réteget sem kímélne, de különösen nehéz helyzetbe juttatná az idősebb korosztályt. Az egészségügyi ellátásuk veszélybe kerülne, de a Tisza a nyugdíjakat is csökkentené.
• A 13. havi nyugdíj megszüntetése miatt egy átlagos nyugdíjas nyugdíja eleve évente 246 ezerrel forinttal lenne kevesebb.
• Utánaszámoltunk: a közzétett tervek és pártközeli nyilatkozatok alapján Magyar Péterék havonta 35 ezer, évente 423 ezer forintot vennének el egy átlagos özvegyi nyugdíjastól.
• Még rosszabb a helyzet a dolgozó nyugdíjasok esetében. Az ő esetükben akár havi 180 ezer forinttal, vagyis évi 2,2 millió forinttal kapnának kevesebbet.

Amikor a Tisza Pártról és szakértőiről van szó, valahogy mindig a megszorítás jut az eszükbe. Különösen a nyugdíjasok vannak célkeresztben.

Hogy nem túlzó, Magyar Péter-féle vagdalkozásról van szó esetünkben, azt elég két idézettel bizonyítani:

A Tiszának kedvez, hogy az idős korosztály tagjai közül a következő választásokig sokan, százezres nagyságrendben kiesnek mint szavazók… (Raskó György) (…) Amikor a fiatalok pedig azt mondják, hogy papi, mami, ez az én jövőm. Legyél velünk még nagyon sokáig, de a számok nagysága miatt valószínűleg én tovább leszek a földön. Szavazz úgy, ahogy nekem jó" (Ruszin-Szendi Romulusz). Vagyis a nyugdíjasok halálát várják, vagy ha életben maradnak, akkor ne dönthessenek semmiről.

A párt közeléből kiszivárgott 662 oldalas "gazdasági konvergencia program" erre az idősellenes politikára erősít rá, és szóhasználat terén sem fukarkodik a kifejezésekkel: a javasolt nyugdíjreformról szóló fejezetben is rendre felbukkannak a "teher", "terheli" mint áthallásos kulcsszavak.

Forrás: Index

Az özvegyi nyugdíj és a 13. és a 14. havi nyugdíj is célkeresztben

A tiszás tervek előrevetítenek egy 20 százalékos jövedelemadót, ami az özvegyi nyugdíjat is terhelné.

A tanulmány szintén szemrehányó kontextusban emlegeti a nyugdíjemeléseket, egyszerű politikai motivációval letudva azok jelentőségét - így támadva a 13. és 14. havi nyugdíjat. 

Utóbbi nem véletlen, hiszen az Európai Bizottság és az OECD szakértői is már többször javasolták a 13. havi nyugdíj újbóli eltörlését.  Ne feledjük, 2009-ben az akkori MSZP-vezette, Bajnai-féle válságkormány ezt egyszer már meg is tette.

Hogy ezt a tervet készülnek végrehajtani a Tisza győzelmében reménykedő szakértők is, azt az Ellenpont is többször feldolgozta. Elítélően nyilatkozott a 13. havi nyugdíjról többek között a Bokros-csomag érdemi társszerzője, a volt jegybankelnök, tiszás rendezvényeken fellépő Surányi György is. De a mostanában Tisza-közelben szintén sokat szereplő Petschnig Mária Zita és Simonovits András is többször kiálltak a nyugdíjak csökkentése mellett, kreativitásban a baloldali megszorításokat tekintve tényleg nincs hiány.
 

A konvergencia program egyik feltételezett szerzője, Lengyel László arról beszélt a Klikk Tv-ben, hogy a Tisza Pártnak nyíltan kell beszélnie arról, hogy a 14. havi nyugdíj "tiszta őrület". Aztán még azt is hozzátette a Tisza Párt terveire utalva, hogy "öt percen belül el fogják venni". 

Akár évi 2,2 millió forintot bukhat egy dolgozó nyugdíjas

A kikerült tervezet és nyilatkozatok alapján számoltunk pár forgatókönyvet, és lesújtó a kép. Az alábbi adatok alapján számoltunk:

• Jelenleg 246 187 forintos átlagnyugdíj (2025. október, KSH)
• Az özvegyi nyugdíj: az elhunyt házastárs nyugdíjának 30 százaléka
• A Tisza terve, hogy 20 százalékos büntetőadót vetne ki az özvegyi nyugdíjakra
• Továbbá a 13., ill. 14. havi nyugdíjakat is eltörölné.

Forrás: Ellenpont, saját számítás

Egy átlagos özvegyi nyugdíjra jogosult ez alapján kb. havi 35 ezer forinttal, évi 423 ezer forinttal kapna kevesebbet.

A helyzet még súlyosabb abban az esetben, ha a nyugdíjas teljes állásban, alkalmazottként dolgozik. A fenti számokból, illetve a legfrissebb bruttó átlagbérből indultunk ki, a jelenlegi nyugdíjas járulékkedvezményt figyelembe véve:

• Saját nyugdíj: 246 187 Ft (nettó)
• Özvegyi nyugdíj: 73 856 Ft (a saját nyugdíj 30 százaléka)
• Munkabér (bruttó): 687 100 Ft (2025. szeptember, KSH)
• 13. havi nyugdíj: havi átlagban 20 515 Ft (ezt a szcenárió szerint elveszíti)

Forrás: Ellenpont, saját számítás

Ebből a szcenárióból látszik leginkább, hogy a tervezet az özvegyeken túl a dolgozó időseket büntetné a legjobban – ebben az esetben a munkát vállalni merő idős akár közel évi 2,2 millió forinttal kevesebbet kapna kézhez.

Tisza Párt: a nyugdíjas teher, a munkát büntetni kell

A megszorítócsomag-tervezet szinte minden elemét nemcsak a 2010 előtti baloldali kormányok gyakorolták szorgosan, hanem a Tisza Párt jelenlegi tanácsadói is rendre promotálják a nyilvánosságban. Összhangban az Európai Bizottság, valamint az OECD ajánlásaival is.

A Tisza-csomag szerzői feltüntették, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási rendszerről a magánbiztosítókra történő átállás akár 415 milliárd forintba kerülne a magyar adófizetőknek és akkor még semmi nem történt, csak felállt a magánbiztosítók informatikai és egyéb hálózata-vette észre az Ellenpont. Ezt az irgalmatlan nagy összeget ők maguk írják le a gazdasági konvergencia programjukban. Vagyis, nem csak hogy megszüntetnék az ingyenes egészségügyet, de százmilliárdokat költenének egy teljesen értelmetlen, új bürokratikus szervezetre. Ez az összeg nagyjából annyi, mint amibe egy évre a 13. havi nyugdíj teljes összege kerül. Ezért sem véletlen, hogy a Tisza Párt szakértői folyamatosan a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről beszélnek. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Tisza-csomag a sokat vitatott amerikai egészségügyi modellt szeretné meghonosítani, amelyben szinte kizárólagos szerepet kapnának a profitorientált magánbiztosítók. Az ötlet nem véletlenül merült fel, hiszen Magyar Péter körül több, az egykori baloldali kormányoktól érkezett szakértő is van, köztük például Kóka János és Túri Péter, akik maguk is a magánegészségügyben érdekeltek. Vagyis az ingyenes egészségügy megszüntetése arra jó, hogy egyfajta eredeti tőkefelhalmozás keretében rettenetesen meggazdagodjanak a tiszás üzletemberek.

Korábban beszámoltunk arról, hogy az Indexen kiszivárgott"gazdasági konvergencia programnak" nevezett baloldali megszorító csomag a jelenlegi társadalombiztosításon alapuló egészségügyi rendszert teljesen szétverné. Az ingyenes egészségügyet kizárólag a fizetős magánbiztosítók hálózata venné át. Arról is beszámoltunk, hogy a Tisza az amerikai modellre állna át, amelynek a lényege, hogy gyakorlatilag minimális állami biztonság mellett mindenki olyan ellátásra lenne jogosult, amennyi pénze van. Az ellátási kötelezettséget átvenné a profitorientáltság. Az amerikai rendszer következtében milliók tengődnek egészségügyi ellátás nélkül jelenleg is.

Az Ellenpont észrevette, hogy a Tisza szakértői már azt is kiszámolták a konvergencia programjukban, hogy mennyibe kerülne a magánegészségügyre történő átállás.

A dokumentum úgy fogalmaz, hogy: 

"A teljes átállási költség 310-415 milliárd Ft között mozog, A költségek körülbelül 60 %-át az informatikai beruházások teszik ki."

Forrás:Tisza-csomag

Vagyis már az több, mint 400 milliárd forint lenne, hogy egyáltalán felálljon a rendszer, anélkül, hogy még egyetlen biztosítottat is kifizettek volna. Ezt az óriási befektetést nyilvánvalóan a betegek kellene kitermeljék és nyereségessé tegyék a jövőben.

A tervezet azt is részletezi, hogy pontosan, hogyan állna össze szerintük ez a közel 500 milliárd forintos kiadás. 

1. Informatikai fejlesztések: DMK, NAV és biztosítói rendszerek kiépítése (150-200 milliárd forint)
2. Képzés és oktatás: munkáltatók, NAV és biztosítók felkészítése (30-50 milliárd forint) 
3. Kommunikációs kampányok: lakossági tájékoztatás (20-30 milliárd forint) 
4. Jogszabályi és intézményi átalakítás: adminisztratív költségek (10-15 milliárd forint)
5. Átmeneti finanszírozási tartalék: a kettős finanszírozás kezelése (100-120 milliárd forint) 

"Szerencsére" a Gyurcsány-kormánytól igazolt tiszás tanácsadók évek óta épp a magánegészségügyre való átállást tervezik és hangoztatják.

De hogy mekkora pénzről van szó pontosan? Érzékeltetésképpen érdemes megjegyezni, hogy nagyjából ekkora összegbe kerül a 13. havi nyugdíj egy éves összege. 

Vagy épp ekkora beruházás a kis- és középválllakozásokat támogató Demján Sándor tőke- és hitelprogram 2025-ös összege.

Ha azt gondolnánk, hogy a Tisza Pártot az emberek egészségének megőrzése motiválja az átalakítás tekintetében akkor tévedünk. Hiszen a Tisza által készített tervezet kifejti, hogy a cél a magánbiztosítók rendszerével az eredeti tőkefelhalmozás, magyarul egy jelentős vagyon összegereblyézése akár az emberek egészségének kárára is. 

Amerikai-modell és szocialista hagyományok

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy a Tisza-csomag az amerikai-modellt szeretné Magyarországon meghonosítani, amelynek köszönhetően több millióan tengődnek egészségügyi ellátás nélkül az Amerikai Egyesült Államokban. Még azoknak is közel 1000 dollár körüli összeget - tehát több mint 300 ezer forintot - kell fizetniük a kórházba szállításért, akik amúgy rendelkeznek biztosítással, így inkább taxival vitetik be magukat, mint mentővel.

Az már most jól látszik, hogy Magyarországon is, ha átvenné az ellátásbiztonság elsőbbségét a profitorinteltságát, akkor a legnehezebb helyzetbe az alacsonyjövedelműek, az idősek és a krónikus betegek kerülnének. 

A baloldal Magyarországon egyszer már fizetőssé akarta tenni az egészségügyet. Az MSZP-SZDSZ koalíció a 2006-os választási győzelmet követően azonnal átfogó megszorítócsomag összeállításába kezdett. Különböző adóemelések mellett az egyik legfontosabb költségcsökkentési eszköz a közszolgáltatások, így az egészségügy privatizációja és fizetőssé tétele volt. Ennek a megszorítócsomagnak az összeállítására jött létre a Konvergencia Tanács.

• A Simor András, Surányi György és Bogsch Erik részvételével működő tanács több privatizációs modellt is felvázolt, és ekkor merült fel először az ötlet, hogy a TB-alapú ellátást is meg lehetne "adóztatni": ez lett később a vizitdíj. Mint ismert, ennek lényege, hogy a betegeknek a TB-ellátási körbe tartozó vizsgálatért is egyszeri díjat kellett fizetnie.

• Szintén ennek a 2007. február 15-én életbe léptetett megszorítócsomag a része volt a vizitdíj "párja", a kórházi napidíj, amelyet minden társadalombiztosítási körbe eső kórházi nap után kellett fizetni.

• A megszorítások harmadik elemeként 2007 tavaszán aztán a mostanában a Tisza Párt mellett felbukkanó Kóka János, az egykori SZDSZ elnöke bejelentette, "jövő januártól be kell vezetni a több-biztosítós rendszert" Magyarországon. 

A koncepció lényege az lett volna, hogy ne csak egy állami biztosító (akkori állapot szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, vagyis az OEP) működjön, hanem több, egymással versengő biztosító, amelyek közül az állampolgár választhatna. Így- érvelt Kóka- "verseny és szolidaritás" érvényesülne.

Az eredeti elképzelés szerint az addigi állami ellátást teljesen piaci alapokra helyezték volna át, vagyis az ingyenes egészségügy teljesen megszűnt volna. Miután a javaslat ellenzéki és kormányoldalon is felháborodást váltott ki, a javaslat egy hibrid-modellre változott, ahol-mint azt korábban írtuk- az OEP és a biztosítók közösen finanszírozták volna az egészségügyi ellátást. 

Ezek vezettek az akkor ellenzékben lévő Fidesz 2008-as népszavazási kezdeményezéséhez.  Ebből az első két kérdés a fizetős egészségügy eltörlésére vonatkozott, és a 2008. március 9-i népszavazás elsöprő sikert aratott: 80-80 százalék szavazott a vizitdíj és a kórházi napidíj ellen.

Tisza-szakértők beszéltek a magánegészségügy lehetőségéről

Hiába a 2008-as elsöprő többség a népszavazáson, az MSZP-SZDSZ-kormányok környékén mozgolódó tanácsadók, átigazoltak a Tiszához, és ugyanazt szeretnék megvalósítani, amibe egyszer már belebuktak. Nem véletlenül, hiszen többen közülük a magánegészségügyből élnek, vagy ebben érdekeltek.

Kincses Gyula, Kóka János és Túri Péter mindhárman tisztséget viseltek a Gyurcsány-kormányokban, most pedig mindhárman a Tisza környékén mozognak. Valamennyien tettek olyan megnyilvánulásokat a közelmúltban, amelyek arra utaltak, hogy a magánegészségügy térnyerését preferálnák.

Az elszólások pedig nem lehettek véletlenek, hiszen ahogy arról már korábban már beszámoltunk: 

• Kóka János alapítója és társtulajdonosa a Doktor24 Medicina Zrt-nek. Idén kijelentette, hogy magánklinikákat üzemeltető cégüket, aDoktor24-et három éven belül tőzsdére kívánják vinni. 

• Túri Péter, a TrustAir Aviation, légimentős vállakozásban szintén profitorientált módon dologozik,

• De a tiszás egészségügyi csapatból Schiszler István hosszú éveket húzott le a magánegészségügyben intézményvezetőként

• Ahogy az egészségügyi csapat vezetőjének szánt Hegedűs Zsolt maga is magánegészségügyből jön.