Ezért ment Orbán Viktor Törökországba

Törökországgal minden évben áttekintjük a legfontosabb kérdéseket, a mostani tárgyalások négy fő pontja a gazdaság és kereskedelem, a migráció, a háború és az energia – mondta Orbán Viktor az Isztambulba tartó kormánygép fedélzetén a Patrióta újságírójának.

A miniszterelnök a Patrióta YouTube csatornáján közzétett videóban hozzátette, mivel Törökország nem tagja az Európai Uniónak, ki kellett építeni egy kapcsolattartási rendet. Minden évben egyszer egy legmagasabb szintű stratégiai tanácsülésre kerül sor, ami együttes kormányülésnek felel meg.

Orbán Viktor kiemelte, hogy Törökország közel százmilliós lélekszámával regionális nagyhatalom, és a találkozókon lehetősége van Erdogan elnökkel több órán keresztül áttekinteni – egyébként barátokként – az európai és az eurázsiai helyzetet.

A rendszeres találkozások bevezetésekor célként tűztük ki, hogy megduplázzuk az országaink közötti 2–2,5 milliárd eurós forgalmat, most 4,5–5 milliárd között vagyunk. Törökök jelentek meg a magyar gazdaságban és a magyar jelenlét is megnőtt a török gazdaságban

– ismertette a miniszterelnök.

Orbán Viktor emlékeztetett: Törökországnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy Magyarország migrációmentes országként tudott megmaradni. Ebben az évben a törökök 100 ezer migránst tartóztattak fel és 3 milliónyi migráns van az országban, akiket nem engedtek tovább.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy a háború rendkívüli mértékben megnövelte a Török Áramlat jelentőségét, mert csak ezen a vezetéken keresztül jön olcsóbb orosz gáz Magyarországra.

Orbán Viktor elmondta:

a törökök minden békéltetési kísérletben benne voltak és a magyarokkal együtt tudják, hogy a háborún csak veszíthetnek, így a két ország gyakran működik együtt a béketeremtés ügyében.

A kormányfő emlékeztetett arra, hogy az elmúlt négy évben csak nekik sikerült több fontos megállapodást tető alá hozni, például ukrán gabonát eljuttatni Afrikába.

Brüsszel szankciós politikájának kialakításában „a mi szempontjaink nem szerepelnek”, holott Magyarországnak „ezen múlik az élete, legalábbis a családok pénztárcája és a vállalkozások sikere” – hangsúlyozta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Digitális Polgári Körök szombati kecskeméti háborúellenes gyűlésén. A miniszterelnök hozzátette: csak magunkra számíthatunk, függetlennek kell maradni, szuverénnek kell maradni.

Kiemelte: amikor elmondta az amerikai elnöknek, hogy „bennünket megöl”, ha nem vásárolhatunk orosz energiahordozókat, akkor Donald Trump kivételt adott az amerikai szankciók alól.

Orbán Viktor „nagy tahóságnak” nevezte, hogy Brüsszel – ahol „nem sok emberi van” – az energetikai szankciók alól nem ad Magyarországnak mentességet, mondván, tahóság az, ha valaki nem törődik azzal, milyen hatással vannak másra a tettei.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Brüsszelben a szankciót kereskedelempolitikai döntéssé minősítenék, amihez már nem kell egyhangú döntés, „és már ki is kerültek bennünket; ez tahóság”.

Orbán Viktor azt mondta:

amilyen kormányunk lesz 2026-ban, annak a kormánynak kell majd megküzdenie Magyarországért, és kimenteni az országot egy nagy valószínűséggel felénk közeledő háborús veszélyből.

Amilyen kormányunk lesz 2026-ban, az lesz a sorsunk a háborúval kapcsolatban – mutatott rá a kormányfő. Hozzátette: ha Brüsszel-párti kormányunk lesz, belevisznek minket a háborúba, viszont ha nem Brüsszel-párti, hanem nemzeti kormányunk lesz, akkor lesz esélyünk, hogy kimaradjunk belőle.

A miniszterelnök arról is beszélt: Magyarországon sokan hiszik, hogy sokfajta gazdaságpolitika közül lehet választani, valójában azonban csak kétfajta gazdaságpolitika van, jobboldali és baloldali. A két gazdaságpolitikát az választja el egymástól, hogy hogyan gondolkodnak arról, hogy hol van jó helyen a pénz.

A baloldaliak azt gondolják, hogy a pénz nem az embereknél, meg a vállalkozóknál van jó helyen, hanem a politikusoknál, mert a világ igazságtalan, és az igazságtalanságokat ki kell javítani valahogy. Ez egy vonzó gondolat – jegyezte meg, hozzátéve, hogy „a baj az, hogy akárhányszor kipróbálták, csak nagy baj lett belőle”.

Úgy folytatta: a jobboldaliak azt gondolják, hogy egy közösség, egy nemzet vagyunk, vannak közös szükségleteink, és valamennyi pénz kell a közös célokra, „de csak annyit vegyünk el az emberektől, amennyi ehhez szükséges, a többit meg hagyjuk náluk”.

Ennek a vége az, hogy a baloldal mindig adót emel, a jobboldal mindig adót csökkent – összegzett a miniszterelnök.

Ez nemcsak becsületbeli kérdés, nemcsak önbecsülés kérdése, hanem ez gazdasági kérdés is. Amikor Magyarország nem a maga ura, mindig ráfázik gazdaságilag, rosszul jár.

Mindig csak akkor voltunk sikeresek, amikor Magyarország szuverén, önálló állam volt és a saját útját járta

– tette hozzá.

A miniszterelnök idézte az Egyesült Államok nemrég megalkotott új nemzetbiztonsági stratégiáját, amiben kontinensünkről az áll, hogy „az európaiak nagy többsége békét akar, de ez a vágyuk nem alakul politikai cselekvéssé, nagyrészt azért, mert a kormányaik megcsúfolják a demokráciát”.

Rámutatott: ha a többiek előtt jársz egy vagy két lépéssel, akkor leszel sikeres. A nagy országoknak nem kell nagyon okosnak lenniük, nekünk viszont muszáj: a nagy ország erős, nagyméretű, hatalma van, ha később jön rá valamire, akkor is tudja érvényesíteni az érdekét. Egy olyan méretű országnak, mint mi vagyunk, agyasnak kell lennie

– fogalmazott.

Előre kell menni, gondolatban mindenki előtt kell lenni egy-két állomással, a lépéseket az előregondoláshoz kell igazítani és akkor nálad jelentősebb méretű országokat is meg tudsz előzni, mert versenyképes lehetsz velük szemben. Egy olyan méretű ország, mint a miénk, nem engedheti meg magának, hogy buta legyen – foglalta össze.

Kiemelte azt is:

buta embereket soha sem szabad az ország élére választani, mert annak többszörösen fizetjük meg az árát.

A miniszterelnök igennel válaszolt arra, hogy készülnek-e a háború utáni világra, ahogy arra is készülnek, hogy 2026 áprilisában megnyerik a választásokat.