Egy magas rangú német katona ijesztő beszéde

André Bodemann vezérezredes, a német hadsereg (a Bundeswehr) helyettes műveleti parancsnoka egy friss interjúban arra figyelmeztetett, hogy Németországot egyre nagyobb fenyegetettség éri, ami nemcsak a lakosságra és a vállalatokra ró pluszterheket, hanem közvetlen veszélyt is jelent számukra. A Handelsblattnak adott interjújában – melyet az Index szemlézett – hangsúlyozta: válsághelyzetben a Bundeswehrnek szüksége lesz a magángazdaság támogatására. Bodemann ugyanakkor arra is felszólította a cégeket, hogy időben készüljenek fel, és tegyenek megelőző lépéseket.

A tábornok szerint Németországban nem szabad félvállról venni a vállalatok és a civil infrastruktúra elleni hibrid fenyegetéseket. Mint mondta, egyre több felderítési és szabotázskísérletet észlelnek, amelyek egyre gyakrabban irányulnak kikötőkre, repülőterekre, vasútvonalakra, energiaellátó létesítményekre és vegyi üzemekre.

„Szinte már természetesnek vesszük mindezt, pedig éppen ez ellen kell védekeznünk”

– figyelmeztetett Bodemann, akinek feladatai közé tartozik Németország műveleti tervének koordinálása, amely meghatározza a polgári és katonai szervek együttműködését rendkívüli helyzetekben, ezért rendszeresen egyeztet gazdasági szereplőkkel is.

„A vállalatoknak meg kell érteniük, hogy ők is célpontok”

Egy konfliktusban a kritikus infrastruktúrák központi támadási felületek, amelyek segítségével meg lehet zavarni a katonai műveleteket és csapatmozgásokat, valamint bizonytalanságot lehet kelteni a lakosság körében – emelte ki. Rámutatott: a kritikus infrastruktúra elemei egy konfliktus során elsődleges támadási célpontot jelentenek, mivel ezek megbénításával zavar keletkezhet a katonai műveletekben és a csapatok mozgatásában, továbbá bizonytalanságot lehet kelteni a lakosság körében. Mint fogalmazott: „Némi hozzáértéssel a szabotőrök nagyon könnyen látják, melyik transzformátorállomást kell célba venniük ahhoz, hogy a lehető legnagyobb kárt okozzák”.

Hibrid szakasz

Bodemann szerint a biztonsági helyzet romlik, miközben az orosz–ukrán háború alakulása is hatással van Németországról alkotott stratégiai képre. Úgy látja: egy lehetséges fegyverszünet lehetőséget adna Oroszországnak arra, hogy erőket vonjon ki Ukrajnából, és gyorsabban növelje a NATO-val szembeni katonai képességeit. Ugyanakkor egy fegyverszünet felügyelete újabb erőket kötne le.

Álláspontja szerint Németország fenyegetettsége továbbra is jelentős. Mint fogalmazott:

„Jogilag ugyan nem vagyunk háborúban, de már nem is békében. Egy hibrid szakaszban vagyunk – amelyet dezinformáció, kibertámadások, kémkedés és szabotázs jellemez”.

A lakosságot is fel akarják készíteni

Bodemann szerint ugyan a gazdasági szereplők tisztában van a fenyegetésekkel, a lakosság még nem eléggé tudatos.

A vezérezredes arra is felhívta a figyelmet, hogy a fenyegetésekről nyíltan kell beszélni, de úgy, hogy közben ne keltsenek pánikot. A német lakosság érzékeli, hogy egyre gyakoribbak az áramszünetek, szélsőséges időjárási események és hibrid támadások. A polgári védelem ezért frissítette ajánlásait, és több északi ország – például Svédország és Norvégia – már régóta aktívan tájékoztatja állampolgárait a válsághelyzeti felkészülésről.

Részletezte, hogy a titkos „Operationsplan Deutschland” célja a civil-katonai együttműködés szabályozása háborús vagy feszültségi helyzetben, biztosítva, hogy Németország ellátási csomópontként működjön a NATO-erők számára. Bodemann szerint azonban Oroszország mindent meg fog tenni ennek akadályozására, ezért a fő terv mellett alternatív és vészhelyzeti forgatókönyveket is kidolgoznak.

„A cél a lehető legnagyobb rugalmasság. Ha az eredetileg tervezett útvonalakon egy hidat vagy alagutat támadás ér vagy szabotálnak, a konvojokat alternatív útvonalakra kell terelni. Ehhez civil támogatásra is szükségünk van, mivel nem tudunk elegendő katonai logisztikát készenlétben tartani”

– ismerte el, majd hozzátette: „Fizetünk azért, hogy bizonyos kapacitásokat készenlétben tartsanak. Ez költséges, de szükséges: a reziliencia azt is jelenti, hogy olyan képességeket tartunk fenn, amelyeket remélhetőleg soha nem kell igénybe venni. Ez az elrettentéshez tartozik a potenciális agresszorokkal szemben” .

Ugyanakkor elismerte: egyre kevesebb forrás jut a katasztrófaelhárítási feladatokra, és igyekeznek csökkenteni az ilyen jellegű katonai segítségnyújtást.

Franciaországnak "masszívan újra kell fegyverkeznie" a következő tíz évben a fenyegetésekkel szemben - jelentette ki Pierre de Villiers, a francia hadsereg volt vezérkari főnöke (2014-2017), aki szerint elengedhetetlen "helyreállítani a nemzeti egységet".

Legújabb könyve (Pour le succes des armes de la France - Franciaország fegyvereinek sikeréért) megjelenése alkalmából az AFP hírügynökségnek adott interjújában a tábornok úgy vélte, hogy "Franciaország és a franciák védelemnek a témáját meg kell vitatni, és a legfontosabb témák közé kell emelni, mert a helyzet súlyos".

"A világtörténelemben jól látható, hogy a gyengéket az erősek megtámadják. Ha újra erősek és tiszteletre méltók akarunk lenni, akkor masszívan fel kell fegyverkeznünk felszereléssel, emberrel, lőszerrel, logisztikával, és erkölcsi erővel is"

- hangsúlyozta a volt vezérkari főnök, aki szerint ugyanakkor Franciaország "nagyon kényes pénzügyi helyzetben van, nagy lesz a kísértés, hogy lemondjunk erről a fegyverkezésről".

"A nemzeti kohéziót számos társadalmi, földrajzi és generációs törésvonal meggyengítette. Helyre kell állítani ezt a nemzeti egységet" - hívta fel a figyelmet a volt vezérkari főnök, aki nemsokkal Emmanuel Macron 2017-es elnökké választása után nyújtotta be a lemondását, miután nyílt konfliktusba került az államfővel.

Pierre de Villiers 2017-ben bírálta a hadseregnél tervezett megtakarításokat, s a védelmi költségvetést "tarthatatlannak" nevezte. Ő az első vezérkari főnök, aki lemondott az 1958-ban, Charles de Gaulle elnök által által alapított V. köztársaság történetében.

"Jelenleg veszélyben vagyunk, mert elfelejtettük, hogy a háború lehetséges, és a törések nagymértékben gyengítenek minket. Mindenképpen foglalkozni kell ezekkel, kezdve a fiatalsággal, az oktatással, a családdal, azzal a katonai szolgálattal, amelyet nagyon régóta szorgalmazok" - mondta a nyugalmazott tábornok.

Emmanuel Macron november végén bejelentette, hogy Franciaország jövő nyártól bevezeti a tíz hónapos "nemzeti szolgálatot" fiatal felnőttek számára, amely önkéntes lesz, és "a hadsereg igényeit" hivatott kielégíteni az orosz fenyegetésekkel és a megnövekedett konfliktuskockázatokkal szemben.

Franciaország 1997-ben törölte el a kötelező sorkatonai szolgálatot. Annak visszaállítása az államfő szerint "olyan ötlet, amelyet csak azok támogatnak, akik nem ismerik a mai hadseregeink valóságát".

Az önkéntes katonai szolgálatért minden fiatal havonta legalább 800 eurót kap, emellett szállást, étkezést és felszerelést is biztosítanak számára. A költségvetési megtakarítások miatt a program fokozatosan fog felfutni: az első évben 3 ezer fiatalt kell elérnie, 2030-ra évi 10 ezer, 2035-re pedig 42 500 fős célkitűzéssel.

A jelenlegi vezérkari főnök, Fabien Mandon november közepén a francia polgármesterek éves kongresszusa előtt elmondott beszédében úgy vélte, hogy Franciaországnak helyre kell állítania "lelki erejét, hogy elfogadja, fájdalmas lehet megvédeni azt, ami lényegünk", és készen kell állnia arra, hogy "elfogadja, elveszíthetjük fiainkat".

A kijelentést a baloldali ellenzék egy része "háborús uszításnak" minősítette, míg a szintén ellenzéki, szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés "hibának" nevezte, és arra figyelmeztetett, hogy a franciák "nem készek meghalni Ukrajnáért".

Megdöbbentő beszéd a francia polgármesterek előtt.

Megdöbbentő beszédet mondott Fabien Mandon  francia vezérkari főnök a romló nemzetközi helyzetről, a francia polgármesterek évi közgyűlésén. Figyelmeztetett, hogy ahhoz, hogy az ország három-négy éven belül felkészüljön, el kell fogadnia a gyermekek elvesztésének és a gazdasági szenvedés kockázatát. Számít a polgármesterekre, hogy felhívják közösségeik figyelmét a kiélezett helyzetre, elősegítsék a katonai műveleteket és a sorozást.

A  vezérkari főnök szerint "a pillanat különösen súlyos", a nemzetközi helyzet "romlik",  és az erőviszonyok átalakultak.Véleménye szerint az Egyesült Államok elszakad az európai kontinens biztonságától, hogy Ázsiára összpontosítson. Kína katonai hatalmává vált, amely "a világ legjobb katonai felszerelésével" van felszerelve. Fabien Mandon szerint a Pentagon arra számít, hogy Kína 2027-es tajvani inváziója konfrontációhoz vezetne az Egyesült Államokkal. Az európai kontinensen Oroszország szerinte nem állna meg Ukrajnánál. Készül egy "2030-as konfrontációra országainkkal és a NATO-tagországokkal".
A Szahara mélyen destabilizálódott, és "a terrorista vezetők most Afrikában vannak". A háború az októberi 7-i Izrael elleni támadásokat követően az egész Közel-Keleten elterjedt. Francia repülőgépek Jemen közelében működnek, hogy biztosítsák a kereskedelmi hajók biztonságos áthaladását.

„A kép nagyon sötét, és azt hiszem, ezt ki kell mondani” – jelentette ki . „Oroszország meg van győződve arról, hogy az európaiak gyengék. Mégis erősek vagyunk. Alapvetően erősebbek, mint Oroszország.” Feltéve persze, hogy „elfogadjuk, hogy egy veszélyeztetett világban élünk, és hogy az erő bevethető”. Franciaország rendelkezik a technikai szakértelemmel ahhoz, hogy „a világ legjobbjait” állítsa elő védelem terén, például drónokat.

A hadseregnek 200 000 katonája van (körülbelül 5 fő önkormányzatonként). Meg akarják duplázni a tartalékosok számát, hogy elérje a 80 000-et. Ebben az összefüggésben „a polgármestereknek alapvető szerepük van” – véli Fabien Mandon, mivel ők a „legjobb kapcsolat” a választópolgáraikkal. „Szükségem van rátok, hogy megosszátok ezt a víziót. Aggodalmakat és kérdéseket fog felvetni.”

Hogyan tovább? A polgármesterek felvehetik a kapcsolatot a védelmi összekötőkkel, a megyei katonai küldöttekkel, valamint az ezredek és haditengerészeti bázisok parancsnokaival, hogy elmagyarázzák a helyzetet választópolgáraiknak.

A polgármestereket továbbá arra is felkérik, hogy segítsék elő a katonai személyzet beilleszkedését közösségeikbe (helyek napközi otthonokban, iskolákban, lakásokban stb.). Arra is felkérik őket, hogy tegyék lehetővé a hadsereg által végrehajtandó kiképzéseket és nagyszabású manővereket. „Szükségünk van térre. Kérem, próbáljanak meg pozitívan tekinteni ezekre a tevékenységekre."

A  később megkérdezett polgármesterek „meghökkentőnek”, „aggasztónak”, sőt „szorongást keltőnek” találták a beszédet. Joseph Segura, Saint-Laurent-du-Var  polgármestere fetette a kérdést: "De hogyan beszéljünk erről a nyilvánossággal? Milyen jogunk van erre? És milyen reakciókra számíthatunk?„