Donald Trump kész Kijevbe is elutazni

Donald Trump akár Kijevbe is kész elutazni, amennyiben az előmozdítja a béke ügyét, hogy az ukrán parlamentben felszólaljon egy megállapodás elfogadásának érdekében - erről az amerikai elnök beszélt, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt Floridában.

Az amerikai-orosz csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón Donald Trump azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a békemegállapodás "közel van" Ukrajna számára, ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy "egy-két nagyon problémás kérdés" fennmarad.

Az elnök egy esetleges kijevi úttal kapcsolatban megjegyezte, hogy egyelőre nem tervezi, de az ukrán államfőnek felajánlotta a lehetőséget.

Donald Trump arról is beszélt, hogy a kelet-ukrajnai Donbasz régió egyike a fennmaradó kérdéseknek, de megjegyezte, hogy ezen a téren is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez.

"Természetesen ez egyike a nagy ügyeknek" - fogalmazott.

Az amerikai elnök a vasárnap korábban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséról elmondta, hogy az két órán keresztül tartott, "nagyszerű" volt, és számos pontot megvitattak az orosz államfővel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a 20 pontra szűkített béketervezetről 90 százalékban sikerült megállapodni, amelyen belül az ukrán-amerikai biztonsági garanciákat illetően 100 százalékos az egyetértés.

Szavai szerint az ukrán-európai-amerikai biztonsági garanciákról szinte teljes egészében létrejött a megegyezés.

Hozzátette, hogy a következő hetekben az amerikai és ukrán delegációk tovább tárgyalnak, hogy véglegesítsék a megállapodást.

Volodimir Zelenszkij arról is beszélt, hogy Donald Trump még januárban vendégül láthatja az ukrán és az európai felet is további tárgyalásra, akár Washingtonban.

Az ukrán államfő hangsúlyozta, hogy egy kidolgozott és elfogadott békemegállapodás bármely eleméről szükségessé válhat egy népszavazás Ukrajnában, de nem zárta ki, hogy arról az ukrán parlament döntsön.

Donald Trump a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy Volodimir Zelenszkijjel közösen telefonon számoltak be európai vezetőknek tárgyalásuk eredményéről, amelyen részt vett a francia, a lengyel és a finn elnök, az olasz, a brit, a német és a norvég miniszterelnök, a NATO főtitkára, valamint az Európai Bizottság elnöke.

Egy végleges békemegállapodás az amerikai elnök szavai szerint "néhány héten belül" létrejöhet, ugyanakkor megjegyezte, hogy amennyiben rosszul halad a folyamat, akkor nem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség, ami szerinte "szégyen lenne".

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy nemrég nagyon jó és eredményes beszélgetést folytatott Oroszország elnökével, Vlagyimir Putyinnal. Erről Trump a Truth Social nevű közösségi oldalán számolt be.

A telefonbeszélgetés közvetlenül azelőtt történt, hogy Trump találkozott volna Ukrajna elnökével, Volodimir Zelenszkijjel – közölte a Strana ukrán hírportál.

A Putyinnal folytatott beszélgetésen kívül Trump nem írt részleteket a Zelenszkijjel tervezett tárgyalásról, csupán a találkozó helyszínét (Mar-a-Lago) és helyi időpontját közölte, valamint meghívta a sajtót.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov megerősítette, hogy valóban sor került a telefonhívásra Trump és Putyin között.

Putyin elnök külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov elmondta, hogy a beszélgetés 1 óra 15 percig tartott, és az Egyesült Államok kezdeményezésére történt.

Usakov szerint a beszélgetés baráti és üzletszerű hangvételű volt. A két elnök abban is megállapodott, hogy Trump Zelenszkijjel való találkozója után újra egyeztetnek telefonon.

A tanácsadó hozzátette:

Trump és Putyin egyetértettek abban, hogy az Ukrajna és Európa által javasolt tűzszünet – amelyet egy későbbi népszavazás előkészítésével indokolnak – valójában csak a konfliktus elhúzásához vezet.

Emellett Usakov kijelentette, hogy a háború végleges lezárásához Ukrajnától „bátor politikai döntésre” van szükség, amely a Donbász térségét érinti. Elmondása szerint azt a javaslatot, miszerint az ukrán fegyveres erők vonuljanak ki a Donbászból, Ukrajnának haladéktalanul el kellene fogadnia.

Trump közölte, hogy meggyőződött Oroszország rendezési szándékáról, és ezt figyelembe véve kíván tárgyalni Volodimir Zelenszkijjel. Putyin támogatta azt a javaslatot, hogy a rendezés érdekében külön munkacsoportok jöjjenek létre biztonsági és gazdasági kérdésekben – írja a RIA Novosti orosz hírügynökség

Megsemmisítő választ fog adni Oroszország az ellene irányuló támadásra – figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ hírügynökségnek adott, vasárnap megjelent évértékelő interjújában.

„A nehéz felfogású európai politikusok számára, akiknek, remélem, megmutatják ezt az interjút, megismétlem: nem kell attól tartani, hogy Oroszország bárkit is megtámad” – nyilatkozott.

„Ha valakinek eszébe jut támadást indítani Oroszország ellen, a válasz megsemmisítő lesz” – tette hozzá az orosz diplomácia vezetője, emlékeztetve, hogy ezt korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök is többször nyilvánosan kilátásba helyezte.

A tárcavezető méltatta Donald Trump amerikai elnöknek és csapatának az ukrajnai békés rendezés elérése érdekében tett erőfeszítéseit. Célként nevezte meg a további együttműködést az amerikai tárgyalókkal a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésére irányuló, tartós megállapodások kidolgozásában. Megjegyezte, hogy ezzel szemben az ukrán vezetés és európai „kurátorai” nem mutatnak hajlandóságot konstruktív tárgyalásokra, és Kijev nem adja fel az arra irányuló kísérleteit, hogy megváltoztassa a fronton kialakult helyzetet, ahol a stratégiai kezdeményezés az orosz hadseregé. Lavrov az orosz békés lakosság terrorizálásával, a polgári infrastruktúra elleni szabotázsakciókkal vádolta meg az ukrán felet.

Kifogásolta, hogy „szinte egész Európa – néhány kivételtől eltekintve” – pénzeli és fegyverzi a kijevi „rezsimet”, és arról ábrándozik, hogy a szankciók nyomása alatt az orosz gazdaság összeomlik.

„Az amerikai kormányváltást követően Európa és az Európai Unió lett a béke fő akadálya. Nem titkolják az Oroszországgal való háború előkészítésére irányuló terveiket” – hangoztatta.

Emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió nemrégiben sikertelenül kísérelte meg Kijevnek juttatni a Belgiumban „befagyasztott” orosz devizatartalékokat. Rámutatott, hogy a Nyugat – az ukrajnai korrupciós botrányokra „tágra zárt szemmel” – továbbra is Oroszország elleni támadóeszközként használja fel Ukrajnát.

„Első ránézésre innovatívnak” nevezte az amerikai nemzetbiztonsági stratégia új változatának központi elveit. Szakértői véleményekre hivatkozva azt mondta, ezek azt jelezhetik, hogy Washington újragondolhatja nemzetközi szerepét és felülvizsgálhatja a „szabályokon alapuló világrend” koncepcióját.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai stratégiában nem szerepel nyílt felhívás Oroszország szisztematikus feltartóztatására.

„Talán először fordul elő, hogy az USA, ha nem is rögzít arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az északatlanti szövetséget nem fogják bővíteni, de legalábbis nyilvánosan megkérdőjelezi a NATO fejlődésének örökös expanziós pályáját”

– nyilatkozott.

Véleménye szerint a stratégiában megfogalmazott egyes elképzelések elméletileg nem állnak ellentétben az orosz-amerikai párbeszéd fejlődésével. Moszkva végleges következtetéseit a gyakorlati lépésektől tette függővé.

A TASZSZ, idézve Orbán Viktor miniszterelnököt, aki szerint az uniós vezetők úgy döntöttek, hogy 2030-ra felkészülnek a háborúra Oroszországgal, megkérdezte Lavrovtól, hogy vajon szerinte az EU jelenlegi politikusgenerációja átlépte-e már Moszkva viszonylatában azt a pontot, ahonnan már nem lehet visszafordulni. A tárcavezető hangot adott álláspontjának, miszerint az unió körülbelül 2014 óta törekszik az Oroszországgal való együttműködés mechanizmusainak felszámolására.

„A legtöbb európai ország kormányzati körei orosz fenyegetéssel riogatnak, és oroszellenes és militarista hangulatot szítanak a társadalomban. Külön szeretném hangsúlyozni, hogy mindezt bármiféle legitim alap nélkül teszik: Oroszország ugyanis soha nem kezdeményezett ellenséges lépéseket európai szomszédjai ellen”

– hangoztatta Lavrov, aki okfejtésében ezen a ponton fogalmazta meg az Oroszország elleni támadásra adandó megsemmisítő válaszra vonatkozó figyelmeztetését.

A Közel-Keletről szólva azt mondta, hogy Izrael idén nyílt agressziót követett el Irán ellen, az Egyesült Államok támogatásával, amely rakéta- és bombacsapást mért az iráni nukleáris programnak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) garanciái alatt álló létesítményei ellen. Aggasztónak nevezte izraeli tisztségviselők azon nyilatkozatait, amelyek nem zárták ki az erőszakos módszerek jövőbeni alkalmazását Teheránnal szemben.

Ezzel a régióval kapcsolatban is bírálta az európaiakat, akik szerinte csak „olajat öntenek a tűzre” és nem hagynak fel a kísérleteikkel, hogy új választóvonalakat húzzanak, mivel nem érdekeltek a közel-keleti országok közötti szilárd jószomszédi kapcsolatok kiépítésében. Lavrov szerint az irániak maximális önuralmat tanúsítanak, és a Nyugat minden provokációjára a párbeszédre való nyitottsággal reagálnak.

A gázai helyzettel kapcsolatban üdvözölte a nemzetközi közvetítői erőfeszítéseket, amelyeknek köszönhetően befejeződött a 2023 októberétől tartó vérontás „forró fázisa”, és elejét vették a palesztinok tömeges éhezésének.

„Akárhogy is alakuljon a helyzet Gázában és környékén, továbbra is a palesztin-izraeli konfliktus igazságos rendezését támogatjuk, nemzetközileg elismert jogi alapokon. A legfontosabb itt az, hogy orvosoljuk a történelmi igazságtalanságot, és biztosítsuk egy életképes palesztin állam létrehozását, amely Izraellel együtt fog létezni. Ennek a kérdésnek a megoldása nélkül nehéz elképzelni, hogy mi garantálhatná a tartós békét a palesztinok és a zsidók, sőt a Közel-Kelet összes többi népe számára” – vélekedett.

A Távol-Keletre kitérve megismételte, hogy Oroszország Tajvant Kína elidegeníthetetlen részének tekinti, és ellenzi a sziget függetlenségét. Lavrov kiindulási pontként nevezte meg, hogy a tajvani kérdés Kína belügye, és ho