Az oroszok rakétákkal támadtak egy ukrán nagyvárost

Négyre emelkedett a halálos áldozatok és negyvenre a sebesültek száma annak a csapásnak a következtében, amelyet Oroszország mért ballisztikus rakétával a kelet-ukrajnai Dnyipro városának központjára – közölte Vladiszlav Hajvanenko, a régió ügyvivő kormányzója hétfőn a Telegramon.

A katasztrófavédelem hozzátette, hogy négy embert sikerült kimenteni a romok alól.

Megrongálódott egy négyszintes irodaépület és 49 gépkocsi – írták a szolgálat közleményében.

A déli Herszon régió kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy az eddigi adatok szerint öten sebesültek meg a régióban lévő Csornobajivka elleni orosz támadásban.

Artem Pribilnov, az ukrán 155. önálló gépesített dandár szóvivője a Kijiv24 tévécsatorna műsorában elmondta, hogy a Donyeck régióbeli Pokrovszkban az úgynevezett ütközési vonal jelenleg a vasúti pálya mentén húzódik. Szavai szerint „egységeink most rohamműveletekkel és irányított légifegyver-rendszerek bevetésével próbálják maximálisan megsemmisíteni az ellenséget a vasúti pálya megközelítési irányaiban. Maga a vágány is súlyos akadály, amely megnehezíti az ellenség mozgását, mivel az egy nyílt terepszakasz”. Hozzátette, hogy Pokrovszkban nagyon nagy létszámú orosz gyalogság tartózkodik, és sokan halnak meg közülük.

Az ukrán Hart dandár Alpina hívójelű határőrzászlóalj-parancsnoka ugyanebben a tévéműsorban azt mondta, hogy az orosz csapatok gyakorlatilag elpusztították Vovcsanszk városát Harkiv régióban, de az ukrán erők nem engedik őket tovább nyomulni. „Vannak pincéink, erődítéseink a településen” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy az orosz erők ebben az irányban már több mint egy éve próbálnak előrébb jutni. „Ha tavaly májusban az ellenségnek sikerült volna elfoglalnia Vovcsanszkot, akkor jó eséllyel elindult volna Harkiv városa felé” – jegyezte meg a parancsnok.

Rusztem Umerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára, az ukrán tárgyalóküldöttség vezetője az amerikai delegáció képviselőivel Floridában folytatott találkozó befejezése után beszámolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a párbeszéd fő paramétereiről. Erről az államfő tájékoztatott hétfőn a Telegram-csatornáján.

Kiemelte, hogy a beszélgetés konstruktív volt, és minden kérdést nyíltan megvitattak, „törekedve az ukrán szuverenitás és nemzeti érdekek biztosítására”.

Umerov a találkozó befejezése után azt közölte, hogy az Egyesült Államok támogatja Ukrajnát a tartós béke elérésére irányuló törekvésében. „Jelentős előrelépést értünk el egy méltó béke előmozdításában és álláspontjaink közelítésében az amerikai féllel. Fő céljaink változatlanok: a biztonság, a szuverenitás és a tartós béke, és az amerikai fél is osztja ezeket” – írta a Telegramon.

Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása - jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.

Macron szavai szerint a közeljövőben "fontos tárgyalásokra" kerül sor amerikai tisztségviselők és azon országok képviselői között, amelyek hajlandók Ukrajnának katonai segítséget nyújtani, hogy "tisztázzák Amerika részvételét ezekben a garanciákban".

A francia elnök - az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint - kijelentette, hogy csak Ukrajna folytathat területi tárgyalásokat a háború lezárásával összefüggésben. "Oroszországnak be kell szüntetnie az agressziót. Eddig egyetlen jelét vagy bizonyítékát sem adta ennek. Csakis Ukrajna folytathat tárgyalásokat területi kérdésekről, mert az ő területéről van szó. Nemzetközi jogilag elismert és szuverén területről" - szögezte le Macron. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok közvetítő szerepet vállalt, és ő "nagyra értékeli" azt a munkát, amelyet az amerikai csapat Donald Trump elnök vezetésével végez. "De amikor a biztonsági garanciákról beszélünk, akkor nem lehet megvitatni ezeket vagy tárgyalni róluk az ukránok részvétele nélkül" - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy elfogadhatatlan mind az "európaiaknak, mind a hajlandók koalíciójának a mellőzése, hiszen ők e garanciák biztosítói".

Macron üdvözölte Ukrajna lépéseit a korrupció elleni küzdelemben, hangsúlyozva, hogy nem fog "előadásokat tartani" Kijevnek ezekről a kérdésekről. "Ukrajnában a felelős szerveket létrehozták és megerősítették, és szabadon végzik munkájukat. A szükséges döntéseket az ukrán tisztségviselők hozták meg"

- emelte ki, megjegyezve, hogy Franciaországban is voltak hasonló botrányok, mint amilyenek Ukrajnában történtek az utóbbi napokban.

A francia elnök szerint "egy demokráciának büszkének kell lennie arra, hogy tudja, miként lehet ezeket a problémákat független igazságszolgáltatási rendszer segítségével kezelni, és hogyan vonható felelősségre minden döntéshozó, bárki is legyen az". "Megjegyzem, hogy Oroszországban soha nem lesz probléma a korrupcióval, és ez komoly aggodalomra ad okot, mert nincs független szerv, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozna" - jelentette ki Macron.

Zelenszkij arra a kérdésre, hogy befolyásolhatja-e a béketárgyalási folyamatot hivatalvezetőjének, Andrij Jermaknak a menesztése, azt mondta: "mindennap fontos döntések születnek, amelyek Ukrajna megerősítésére összpontosítanak. Jermak menesztése ennek egyik példája". Hozzátette, hogy "minden hatással van a tárgyalási folyamatra". "Ami engem illet, egy háborúban álló ország elnöke vagyok, mindennap döntéseket hozok. Ezek különbözőek, túlnyomó részük nagyon bonyolult. A háború kezdete óta hoztam, és továbbra is hozni fogok döntéseket, de kizárólag olyanokat, amelyek Ukrajna megerősítésére összpontosítanak" - fejtette ki Zelenszkij.

Az ukrán elnök szavai szerint az utóbbi két hónapban Oroszország a háború kezdete óta a legnagyobb emberveszteséget szenvedte el Ukrajnában, 25,5 ezer orosz katona halt meg, amit "videófelvételek is igazolnak".

Kijelentette, hogy a Harkiv megyei Kupjanszk város szinte teljesen megtisztult az orosz megszállóktól. "Jelentős sikert értek el katonáink a Kupjanszknál, noha Oroszország azt állítja, hogy elfoglalta a várost. Valójában viszont szinte mindenkit kisöpörtünk ebből a városból"

- idézte az Ukrinform állami hírügynökség Zelenszkijt.

A biztonsági garanciákról szólva az ukrán elnök kijelentette, hogy ezeknek képeseknek kell lenniük megvédeniük Ukrajnát Oroszország esetleges harmadik inváziójától. "Oroszországnak le kell zárnia ezt a háborút, amelyet maga kezdett és mindig folytat. Ez kizárólag az ő háborúja, és Oroszországnak kell pontot tennie az agresszió végére. Közös lépéseink ezt segítik. Ukrajna prioritásai egyértelműek: mindenekelőtt a védelem és a biztonsági garanciák, Ukrajna függetlenségének megőrzésére és szuverenitásunk fenntartására vonatkozó garanciák" - fejtette ki. Hangsúlyozta, hogy "Oroszország már nagyon sokszor szegte meg ígéreteit és minden megállapodást. A béke meghiúsítása Oroszország részéről nagyon könnyű, ezért megbízható biztonsági garanciákra van szükség Ukrajna, az ukránok és mindannyiunk számára".

Emmanuel Macron francia elnök úgy vélekedett kedden egy interjúban, hogy az amerikai elnök ukrajnai béketerve jó irányba mutat, de bizonyos elemein még javítani kell, hogy Ukrajna és Európa számára is elfogadhatók legyenek.

Ez a kezdeményezés jó irányba, a béke irányába mutat. Ugyanakkor vannak a tervnek olyan pontjai, amelyeket érdemes lenne megvitatni és továbbfejleszteni - mondta el a francia elnök az RTL rádiónak.

"Békét akarunk, de nem olyan békét, amely kapitulációval lenne egyenértékű"

- fogalmazott, hozzátéve, hogy csak az ukránok dönthetnek arról, milyen területi engedményekre hajlandóak.

"Az a javaslat, ami most az asztalra került, arról ad képet, mi lenne elfogadható az oroszok számára. De ez vajon azt jelenti, hogy ezt kell elfogadni az ukránoknak és az európaiaknak is? A válasz az, hogy nem" - szögezte le Macron, aki szerint békekötés esetén Ukrajna első védelmi vonala az lenne, hogy újraszervezi hadseregét, erre vonatkozóan nem lehet korlátot szabni.

Kifejtette azt is, hogy csak az európaiak dönthetnek arról, hogyan kellene felhasználni az Európában lévő befagyasztott orosz vagyonokat, amelyeket Donald Trump - terve szerint - az Egyesült Államok vezette ukrajnai újjáépítés finanszírozására fordítana.

A francia elnök nyilatkozatában azt is hangoztatta, hogy nem szabad gyengeséget mutatni az orosz fenyegetéssel szemben.

"Oroszországnak gyakorlatilag 10 éve tudatosan az a stratégiája, hogy újra birodalommá váljon, vagyis minden irányba terjeszkedjen" - mondta.

A francia elnök ismét elmondta, Franciaország nem akar fiatal franciákat "Ukrajnába küldeni".