A magyarok többsége elutasítja Ukrajna finanszírozását

A magyarok többsége elutasítja Ukrajna jövőbeli finanszírozásának mindhárom, az Európai Bizottság által felvetett tervét – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában, ahol bemutatták az intézet e témában készült legfrissebb felmérést is.

A közmédiában elsőként bemutatott kutatás eredményeit ismertető táblázatok szerint a közös hitelfelvételt az Ukrajna megsegítése érdekében a felnőtt népesség közel 79 százaléka elutasítja, a Fidesz-szavazók körében az elutasítás aránya 96, a Tisza szavazóinál pedig 55 százalék. A teljes népesség körében hasonlóan magas, 74 százalékos az elutasítottsága annak, hogy Ukrajna közvetlenül a tagállamok, közte a magyar költségvetésből is kapjon forrásokat, ezzel a Fidesz szavazóinak több mint 94 százaléka nem ért egyet, a Tisza szavazóinak viszont relatív többsége támogatja ezt a javaslatot.

„Ez ugye arról szól (…), hogy ha az Európai Uniót eladósítják azért, hogy Ukrajnát finanszírozzák, azt a gyermekeink és az unokáink fizetik meg, és érthető, hogy ezért a túlnyomó többség hallani sem akar erről”

– fogalmazott a Nézőpont Intézet Igazgatója.

Mráz Ágoston Sámuel arról, hogy a felmérés szerint a magyarok döntő többsége 60 százaléka ellenzi a befagyasztott orosz vagyon felhasználását is, a műsorban azt mondta, ez az az opció, ami a leginkább elfogadható a magyarok számára, de még ezt is elutasítja a megkérdezettek döntő többsége. Ezt a tervet a kormánypártiak közel 90 százaléka elutasítja, a Tisza szavazók 64 százaléka viszont egyértelműen támogatja az orosz vagyon Kijevnek történő átadását – közölték a műsorban.

A közös hitelfelvételre vonatkozó műsorvezetői kérdésre válaszolva a szakember kifejtette,

a javaslatra három elképzelés létezik, az egyik szerint az egész forrást hitelből finanszírozzák, ezt a dél-európaiak támogatják, az északiak nem, a második szerint az orosz vagyont elvételét csak az északi államok támogatják, Olaszország és Belgium viszont elutasítja, de Magyarország, Szlovákia és Csehország erről sem akar hallani.

A harmadik javaslat – amit a felmérés szerint a magyarok háromnegyede is elutasít -, az unió költségvetéséből vagy a tagállamok költségvetéséből finanszírozná ezt, ami azt jelenti, hogy más célokra nem jut pénz, hanem Ukrajnának kell adni – hangoztatta Mráz Ágoston Sámuel, megjegyezve, oktatásra, szociális kiadásra, az állam üzemeltetésére nem jutna pénz, csak azért, hogy a háborút meg lehessen hosszabbítani.

„Ez a három szám, ami itt látható, az, hogy mind a három brüsszeli javaslatot a túlnyomó többsége a magyaroknak elutasítja, egy nagyon erős felhatalmazást ad Orbán Viktornak a tárgyalóasztalnál, ahol most minden trükköt bevetnek vele szemben, hogy az ő és néhány szövetségese torkán lenyomják a brüsszeli elképzelést és a háború finanszírozását meg tudják hosszabbítani”

– fogalmazott a Nézőpont Intézet igazgatója.

Utalt arra is, a felmérés szerint a Fidesz szavazóinak elsöprő többsége mindhárom kérdésben elutasító Ukrajna finanszírozásának mindhárom modelljével, a Tisza szavazói tagállami költségvetésekből vagy a zárolt orosz vagyon terhére támogatnák Ukrajnát, egyedül a közös uniós hitel felvételével nem értenek egyet. A szakember ezzel kapcsolatban megjegyezte:

a Tisza Párt ne akarja a magyar költségvetés kifosztását, mert „a választók, amikor rájönnek, hogy ennek mi az ára, akkor el fognak fordulni tőle”.

A Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! műsorában elmondta: az orosz vagyon befagyasztásáról szóló egész brüsszeli javaslat „bajba került”, megbomlott a tagállamok egysége, mert Orbán Viktor, nagyon ügyes tárgyalási stratégiát követve, szövetségeseket keresett, valamint kijózanított olyan tagállamokat, akik nem ismerték fel a saját érdekeiket.

Egyhangúan lehetett volna a szankciók keretében az orosz vagyon befagyasztásáról dönteni, és azt mondták, hogy mivel nincs meg az egyhangúság, akkor legyen inkább minősített többség, de ilyet nem lehet csinálni egy állítólag jogállami feltételekkel működő Európai Unióban – hangoztatta Mráz Ágoston Sámuel, megjegyezve, ez egy nagyon kellemetlen és elfogadhatatlan fejlemény, amit Brüsszel Ukrajna támogatásának érdekében tesz.

Az Európai Unió csúcstalálkozójára érkezve újságírói kérdésekre is válaszolt csütörtök délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor a doorstepen (belépés előtt adott interjú) halott ügynek nevezte a befagyasztott orosz vagyon kérdését, megjegyezve, hogy nem a háborút kell finanszírozni, hanem a békét. Elmondása szerint szerda este úgy látta, elég ország ellenzi a tervet ahhoz, hogy összeálljon a blokkoló kisebbség.

„Lehet, hogy még egyszer nekifutnak, de semmi esély arra, hogy erre többség legyen. Azt hiszem, ez lekerült a napirendről, bár lehet, hogy utóvédharcok még történnek. Újra kell kezdeni az egész kérdés megtárgyalását”

– jelentette ki a miniszterelnök, akitől azt is megkérdezték, tudna-e támogatni olyan közös uniós hitelfelvételt, amelyben Magyarországnak nincs pénzügyi felelősségvállalása. Orbán Viktor erre úgy reagált:  még nem tudni, hogy a „meghalt befagyasztott vagyon helyett milyen más javaslatok jönnek elő”.

Orbán Viktor arról is beszélt azonban, hogy a magyar alkotmányban van egy szakasz, amelyik azt mondja, hogy a magyar kormány olyan hitelfelvételhez, amely Magyarország számára fizetési kötelezettséget teremt, csak parlamenti felhatalmazással járulhat hozzá.

„Nekem ilyen felhatalmazásom nincs, és nem hiszem, hogy valaha Magyarországon bármilyen miniszterelnök felhatalmazást kap a parlamenttől arra, hogy eladósítsa Magyarországot egy európai uniós hitelen keresztül”

– jegyezte meg.

„Tehát Magyarország számára az az út, hogy közös hitelből finanszírozzák Ukrajnát, semmiképpen sem járható, de a jogi korlátokon túl nem is értenék vele egyet, mert szerintem nem a háborút kell finanszírozni, hanem a békét” – hangsúlyozta.

Kiemelte: az a terv, hogy az egyik háborúzó fél lefoglalt vagyonát elvesszük, és odaadjuk a másik háborúzó félnek, az nem más, mint hadüzenet. Nekünk ebbe a háborúba nem szabad beavatkozni, ebből kívül kell maradni és a békéért kellene dolgozni. „Nem szeretnék egy olyan Európai Uniót látni, amely háborúban van. Ha pénzt adunk, akkor háborúban lesz az Európai Unió” – figyelmeztetett a kormányfő.

Orbán Viktor az Európai Parlament szerdai döntéséről szólva elmondta, jogszerűtlen az a határozat, amelyben megtiltják az orosz gáz és olaj használatát minden tagállam számára. „Ez azt jelenti Magyarország számára, hogy ha ez bekövetkezik, akkor a rezsit nem lehet védeni” – mutatott rá, megjegyezve, hogy a családok rezsije két-háromszorosára nőne.

A miniszterelnök értékelése szerint „nagyon nagy csata volt” szerdán.

„A mi Fidesz–KDNP-s képviselőink kiálltak Magyarország mellett, harcoltak Magyarországért, a többiek sajnos nem. A Tisza pedig egyenesen sunnyogott, tehát azt a megoldást választotta, hogy itt se voltam” – idézte fel. A csütörtöki brüsszeli gazdatüntetésről úgy fogalmazott: a gazdáknak 100 százalékig van igazuk. Hozzátette: az első bajuk az a Mercosur nevű csomag, amely egy szabadkereskedelmi megállapodás lenne a latin-amerikai országokkal, és „megöli a gazdákat”.

Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek nem támogatják a Mercosur-megállapodást. Voltak erről komoly szakmai viták Magyarországon, végül is az lett a magyar álláspont, hogy ezt nem támogatjuk – jelezte. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy a megállapodáshoz minősített többségre volna szükség, és várakozásai szerint vannak elegen „Mercosur-ellenzők”, ami lehetetlenné teszi, hogy ezt a megállapodást aláírják. A terv az, hogy az Európai Bizottság elnöke még a héten ezt alá akarja írni. „Ezt szerintem most itt meg kell és meg is tudjuk akadályozni” – fogalmazott.

Elmondta azt is, hogy a gazdák másik gondja a Green Deal (európai zöldmegállapodás), amellyel úgy túlszabályozzák a mezőgazdasági munkákat, hogy az komoly költséget és versenyhátrányt jelent az európai termelőknek. „Tehát azt kell mondanom, hogy a Mercosur-megállapodással lábon lövik az európai gazdákat, de még előtte jól összekötözik a lábaikat, hogy semmi esélyük ne legyen egy globális versenyben” – értékelt. Ezért teljesen igazuk van a gazdáknak, a magyar kormány 100 százalékig a gazdák mellett van – jelentette ki Orbán Viktor Brüsszelben.