A Kreml és a Fehér Ház megállapodott

A Kreml és a Fehér Ház megállapodott az ukrajnai rendezési tárgyalások folytatásáról – jelentette be Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságírók előtt pénteken Moszkvában.

Elmondta, hogy Kirill Dmitrijev orosz elnöki különmegbízott beszámolt Vlagyimir Putyin államfőnek az előző hétvégén az Egyesült Államokban folytatott tárgyalásainak eredményeiről, és „az információt kielemezték”. Peszkov közölte, hogy Putyin elnök megbízásából kapcsolatfelvétel történt az orosz és az amerikai kormányzat képviselői között, az orosz felet Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója képviselte, az amerikai oldalon „több beszélgetőpartner volt”.

„Megállapodtak a párbeszéd folytatásról” – jelentette ki Peszkov.

Megismételte, hogy a Kreml nem fogja nyilvánosságra hozni az új orosz-amerikai kapcsolatfelvétel részleteit.

„Továbbra is úgy véljük, hogy jelenleg ennek az információnak a nyilvánosságra hozatala negatívan befolyásolhatja a tárgyalási folyamatot”

– mondta.

Megjegyezte, hogy Oroszország számára nem világos, mennyire tükrözi Kijev hivatalos álláspontját Mihajlo Podoljaknak, az ukrán elnöki iroda vezetője tanácsadójának nyilatkozata, amelyben azt állította, hogy Ukrajnának nincs pénze a választások lebonyolítására.

„Kijevtől (ezzel kapcsolatban) nem hallottunk semmiféle nyilatkozatot” – hangoztatta, hozzátéve, hogy Kijev „mindenféle trükköt” bevet, hogy a nyugati országoktól újabb finanszírozáshoz jusson.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 1 televíziócsatorna pénteki 60 minut műsorában úgy vélekedett, hogy 2025. december 25. emlékezetes határnap marad, amikor az orosz és az amerikai fél közel került a rendezéshez.

„A másik oldal politikai akaratától függ, hogy képesek leszünk-e megtenni az utolsó erőfeszítést és megállapodásra jutni” – mondta a diplomata, azzal vádolva meg Ukrajnát és uniós támogatóit, hogy mivel nem hajlandók a rendezésre, megkettőzték az ennek megtorpedózását célzó erőfeszítéseiket.

Úgy vélekedett, hogy nem lenne helyes a rendezés lezárásának határidejéről beszélni,

mivel a mesterséges keretek nem segítik elő az érdemi munkát, ehelyett a lényegre kell koncentrálni. Hangsúlyozta, hogy Oroszország készen áll a megegyezésre, és hasonló hozzáállást vár el a másik féltől is. Megismételte, hogy a válságot kiváltó problémák megoldása nélkül nem lehet végleges megállapodásra jutni.

Rjabkov a tévéműsorban leszögezte, hogy Oroszország nem fogja az európai országokat kérlelni a párbeszéd folytatására. Álláspontja szerint a folytatás akkor válik majd lehetővé, „ha az európai fővárosokban megváltozik az Oroszországhoz való hozzáállás”. Hozzátette, hogy Moszkva több országgal „különböző szintű kapcsolatokat” tart fenn, de ezeket nem plakátolja ki.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Komszomolszkaja Pravda rádióállomás műsorában azt hangoztatta, hogy Oroszország nem szándékozik „egy lépést sem hátrálni” álláspontjától. A diplomata emlékeztetett rá, hogy az orosz fél álláspontja Anchorage óta az, hogy az orosz-amerikai tárgyalások ne váljanak „reality show-vá vagy talk show-vá”.

2025 tanulságai orosz szemmel
Az orosz diplomáciai tárca pénteken közleményben összegezte az év legfontosabb külpolitikai eredményeit. Ezek szerint Oroszország 2025-ben határozott lépéseket tett a létfontosságú nemzeti érdekei védelmében, „különös tekintettel a közeli külföldre és az eurázsiai térségre”. A minisztérium szerint Oroszország és a vele azonos nézeteket valló országok ismételten megerősítették elkötelezettségüket a háború utáni világrend és annak alapjául szolgáló ENSZ Alapokmányának céljai és elvei iránt.

„A nemzeti érdekek határozott védelme azokkal az országokkal szemben, amelyek kormányai barátságtalan, Oroszország-ellenes lépéseket tesznek, arra kényszerítette ezeket az országokat, hogy elismerjék: lehetetlen harctéri, illetve stratégiai vereséget mérni Oroszországra, és arra késztette őket, hogy áttérjenek az ukrajnai hadműveleti területen folytatott harci cselekmények azonnali beszüntetésének koncepciójára”

– állt a dokumentumban.

A minisztérium álláspontja értelémében az alaszkai orosz-amerikai csúcstalálkozón elért megegyezések „alapul szolgálhatnak az ukrajnai konfliktus rendezéséhez azáltal, hogy

megszüntetik annak kiváltó okait, beleértve a NATO bővítésével Oroszországot érő katonai fenyegetést, valamint a orosz és oroszajkú lakosság jogainak korlátozását”.

Az állásfoglalás szerzői szerint Oroszország 2025-ben „megerősítette pozícióját” az afrikai kontinensen.

„A külső nyomás közepette a Moszkva és Peking közötti gyakorlati együttműködés bizonyította stressztűrő képességét, a kölcsönös elszámolások teljes egészében nemzeti valutákra tértek át” – állt az orosz diplomáciai tárca által kiadott értékelésben.

Manfred Weber támogatásáról biztosította a német katonák bevonását az ukrajnai békefolyamat biztosításába. A Funke Mediengruppe lapjainak adott nyilatkozatában az Európai Parlament néppárti (EPP) frakciójának vezetője úgy fogalmazott: „Szeretném, ha a katonák egyenruháján az európai zászló lobogna, és ukrán barátainkkal közösen biztosítanák a békét”.

A CSU politikusa a Die Zeit beszámolója szerint hangsúlyozta, nem reális elvárás, hogy az Egyesült Államok egyedül vállalja a katonai szerepvállalást.

„Nem várhatjuk el komolyan, hogy Trump egyedül az amerikai katonákkal biztosítsa a békés megoldást. És ha európai csapatokról beszélünk, Németország nem maradhat ki”

– jelentette ki Weber, aki szerint Európának felelősséget kell vállalnia Ukrajna biztonságáért.

A frakcióvezető ugyanakkor szkeptikusan nyilatkozott a közelgő fegyverszünet esélyeiről is. Úgy vélte:

„Putyin az orrunknál fogva vezet minket. A mai napig a Kremlben ül, és örül, hogy a Nyugat vitatkozik és megosztott”.

Hozzátette, nem tudja elképzelni, hogy „Putyin a béke útját járja”, ezért arra a következtetésre jutott, hogy a béke csak akkor jön el, ha az európaiak erőt mutatnak, és egységesen fognak fellépni.

Weber egyúttal felszólította az Európai Uniót, hogy dolgozzon ki új biztonsági stratégiát arra az esetre, ha az Egyesült Államok a jövőben lazítaná kapcsolatait Európával.

Mint fogalmazott:

„2025 fordulópont a történelemben”, amit Donald Trump biztonságpolitikai elképzelései is jeleznek.

Szerinte Európának „abba kell hagynia, hogy politikáját washingtoni dokumentumok alapján alakítsa”. Hozzátette: „Meg kell írni a saját biztonsági stratégiánkat, felül kell vizsgálni Európa felépítését, és végre magabiztosan kell cselekednünk.”

„2025-re egyértelművé vált: a béke és a biztonság lett a legnagyobb érték” – fogalmazott karácsony másnapján Hidvéghi Balázs a közösségi oldalán. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, ellenálljon a brüsszeli nyomásgyakorlásnak, és megőrizze az ország biztonságát.

Közösségi oldalára feltöltött videójában úgy fogalmazott, az ünnepek mindig a számvetés és az összegzés időszakai is. Ezzel kapcsolatban elmondta: Európa nehéz évet zár, és az elhibázott brüsszeli döntések következményeit – a háború, a migráció, a terrorveszély, az energiaválság és a gazdasági nehézségek – ma mindenki érzi, és ezek határozzák meg az európai mindennapokat.

Kiemelte, hogy néhány év leforgása alatt megrengett minden, amit Európában korábban természetesnek gondoltunk, és ezért – szavai szerint – sajnos a brüsszeli elit viseli az elsődleges felelősséget.

„2025-re egyértelművé vált: a béke és a biztonság lett a legnagyobb érték” – hangsúlyozta, majd hozzátette, a magyar kormány minden erejével azon dolgozik, hogy megőrizze hazánk békéjét és biztonságát.

Ezt követően felsorolta, mi mindenért, illetve mi ellen lép fel a magyar kormány Brüsszellel szemben:

Vállalásuk szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy Magyarország kimaradjon a veszélyes brüsszeli döntésekből, és ne sodorják bele a háborúba.

Nem engedik meg, hogy Brüsszel a magyar emberekkel fizettesse meg a háború árát.

A kormány – ígéretük szerint – minden eszközt bevet azért is, hogy ne telepítsenek be migránsokat Magyarországra, és ne csináljanak hazánkból bevándorlóországot.

Ellenállnak a brüsszeli nyomásgyakorlásnak, és teljes erővel megvédik az adócsökkentéseket, a rezsicsökkentést, valamint a biztonságos energiaellátást.

Emellett céljuk, hogy megóvják a magyar vállalkozásokat és a gazdaságot a rossz brüsszeli döntések következményeitől.

Kijelentette:

„Biztosak lehetnek benne: a nemzeti kormány kitart a háborúellenes és migrációellenes politikája mellett, ha kell, az árral szemben is.”

Az államtitkár szerint Brüsszelben ezt pontosan tudják, ezért akarják lecserélni a nemzeti kormányt egy brüsszeli baloldali bábkormányra. Mint mondta, ezért támogatják teljes erővel a Tiszát, amely kész végrehajtani a brüsszeli elit összes megrendelését.

Állítása szerint kiszolgálnák a háborús terveket, készek lennének Magyarországot is háborúba sodorni, megszorításokat és adóemeléseket készítenének elő a családoknak, a nyugdíjasoknak és a vállalkozásoknak. Úgy fogalmazott, a Tisza Párt hallgatna akkor is, ha brüsszeli nyomásra megindulna a migránsok betelepítése, és belemennének abba is, hogy elvágják Magyarországot az orosz energiától, veszélybe sodorva ezzel a magyarok energiaellátását és az alacsony rezsit.

Hozzátette: mindezt tagadják, de szerinte saját magukat buktatták le, amikor elmondták, hogy ezekről most nem kell beszélni, de „a választások után majd mindent lehet” – utalva ezzel Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-képviselőjének korábbi kijelentésére.

„Magyarországnak még van választása. Kívánom mindannyiunknak, hogy a magyar érdeket, a békét és a biztonságot válasszuk”

– zárta gondolatait Hidvéghi Balázs.