Zelenszkij "indulatba jött" az Orbán-Trump találkozó miatt

Voldimir Zelenszkij szerint a magyar miniszterelnök különleges bánásmódot szeretne, ezért fordult a Fehér Házhoz, ám Ukrajna nem támogatja a felmentések osztogatását. Zelenszkij azonban egyúttal már fenyegetett is: véleménye szerint meg fogják találni a módját, hogy száműzzék az orosz olajat és földgázt Európából – írja a Ukrinform.

Az ukrán elnök ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor azon dolgozik, hogy Donald Trump Magyarországon találkozzon Vlagyimir Putyinnal, ennek kapcsán pedig kijelentette, hogy elfogadja Budapestet tárgyalási helyszínnek.

– fogalmazott az ukrán elnök. 

Zelenszkij emellett ismét fenyegetett is, miután az orosz energiahordozók kapcsán úgy fogalmazott: „Nem engedhetjük, hogy az oroszok az energián nyerészkedjenek. Meg fogjuk találni a módját, hogy az orosz olaj eltűnjön Európából.”

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalt a Fehér Házban. Előtte „élet-halál kérdésnek” nevezte, hogy Magyarország mentesüljön az orosz kőolajra, gázra kilátásba helyezett amerikai szankciók alól.

“Leültünk és megvizsgáltuk a kérdést Trump elnök úrral, és arra jutottunk: Magyarország a többi európai országtól lényegesen eltérő helyzetben van, és nem lehetséges Magyarország biztonságos energiaellátását fenntartani – nem lehet megfizethető árú energiát adni a magyar családoknak és vállalkozásoknak –, hogyha ebből a szempontból két kulcsvezetéken továbbra is szankciók lesznek. Azt kértük Trump elnöktől, hogy ezeket a szankciókat töröljük el, két vezetéket kértünk mentesíteni minden szankció alól” – válaszolta Orbán Viktor a közmédia kérdésére a Trump amerikai elnökkel tartott washingtoni találkozó után, a magyar nagykövetségen tartott sajtótájékoztatón arra, hogy a Fehér Házban a sajtónyilvános részen Donald Trump csak annyit mondott a szankciók kapcsán: „megvizsgáljuk ezt a kérdést az európai államok tekintetében”.

A vita  tovább élesedik Kijev és Budapest között, miközben Orbán Viktor korábban azt mondta: az EU-nak stratégiai partnerséget kellene kialakítania Ukrajnával, EU-tagság biztosítása nélkül.

 A fronton eközben az orosz fegyveres erők ismét előre tudtak törni Kelet-Ukrajnában, a Donyeck megyei Pokrovszk és a Harkiv megyei Kupjanszk térségében – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium.

A tárca közlése szerint az orosz csapatok a Donyeck megyei Pokrovszkban és a közeli Mirnohradban házról házra haladva törnek előre, és

mindkét települést gyakorlatilag bekerítették.

Az orosz hadsereg a Harkiv megyei Kupjanszk térségében is sikerről számolt be, és azt állította, hogy több ukrán egységet bekerített.

A közlemény szerint

az orosz erők elfoglalták a Dnyipropetrovszk megye délkeleti részén található Vovcsét is,

amelynek a 2001-es ukrán népszámlálás adatai szerint mindössze 13 lakosa volt.

Roman Buszargin, Szaratov megye kormányzója szombaton közölte a Telegramon, hogy

ukrán dróntámadás ért egy lakóépületet a dél-oroszországi városban,

és ennek következtében két ember megsebesült. Szaratov az orosz hátország egyik nagy ipari központja, és mintegy 625 kilométerre fekszik az ukrán határtól.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az éjszaka folyamán 83 drónt sikerült lelőniük, többségüket az Ukrajnával határos régiók fölött.

A Donyeck megyei Pokrovszkban mindössze 314 orosz megszálló tartózkodik most, az ellenségnek viszont továbbra is a település megszállása az első számú célja – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kijevben, a haditanács ülését követő sajtótájékoztatóján.

Az ukrán államfő szavai szerint három nap alatt 220 orosz roham volt a város ellen. „Az ukrán hadsereg adatai szerint magában Pokrovszkban 314 orosz megszálló tartózkodik, de a város környékén sokkal több” – emelte ki.

Zelenszkij elmondta, hogy a Harkiv megyei Kupjanszknál az ukrán erők 1100-1200 méternyit tudtak előretörni. A régióban lévő vovcsanszki térségben a helyzet feszült, és tovább súlyosbodhat az orosz csapatösszevonások miatt – tette hozzá.

Az elnök bejelentette, hogy Ukrajna alternatívát talált a kínai DJI cég által gyártott, Mavic típusú drónokra, és nemsokára elkezdődik ennek az eszköznek a tömeggyártása.

Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter ugyanezen a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Ukrajna már a jövő évben meg szeretné kapni Svédországtól az első Gripen harci repülőgépeket. Zelenszkij hozzátette, hogy a finanszírozás kérdése Ukrajna saját lehetőségeit is érinti, ugyanakkor számítanak a befagyasztott orosz vagyonokra, valamint a partnerekkel kötött kétoldalú megállapodásokra, amelyekben meghatározták az ukrán hadsereg különböző prioritásainak finanszírozási lehetőségeit.

Smihal elmondta, hogy a svéd védelmi minisztériummal csütörtökön részletesen egyeztették a várható megállapodások részleteit. „Megállapodtunk abban, hogy 150 darab Gripen E osztályú repülőgépet szállít le Svédország” – mondta. Közölte, hogy a SAAB gyártóvállalattal emlékeztetőt írtak alá a Gripen repülőgépek ukrajnai gyártásáról.

„Arra számítunk, hogy 2033-tól a Gripen gyártása már nagyrészt Ukrajnában történik, a nagy egységek összeszerelésétől kezdve az egyes alkatrészek helyi gyártásáig”

– tette hozzá.

A védelmi miniszter megerősítette, hogy a Gripenek átvétele egy külön folyamat.

„Azt kérjük, hogy Ukrajna minél hamarabb kaphassa meg a korábbi, C és D osztályú Gripen gépeket. Ragaszkodunk ahhoz, hogy ez legkésőbb 2026-ban megtörténjen, és erről jelenleg is tárgyalunk partnereinkkel. A Gripen E gyártása később fog megkezdődni, de időben közel esik ehhez”

– fejtette ki. A védelmi miniszter azt is megjegyezte, hogy már a jövő év elejétől megkezdik az ukrán pilóták és szerelők képzését Svédországban.

Ukrajna nagy hatótávolságú drónok segítségével sikeres csapást mért a szterlitamaki petrolkémiai üzemre, amely az oroszországi Baskírföldön található – közölte az ukrán katonai hírszerzés pénteken a Facebookon.

A közlemény szerint a műveletet csütörtökön hajtották végre a hírszerzés egységei.

A csapás következtében tűz ütött ki a gyár egyik üzemanyag-adalékot előállító egységében.

A hírszerzés kiemelte, hogy az üzem az orosz petrolkémiai ipar egyik kulcsfontosságú vállalata.

Olyan termékeket állítanak elő benne, amelyek az orosz hadsereg és a hadiipari komplexum szükségleteit szolgálják.

Az ukrán Különleges Műveleti Erők (SZSZO) arról számoltak be a Telegramon, hogy éjjel drónokkal csapást mértek több logisztikai és üzemanyag-energiaipari létesítményre az „ideiglenesen megszállt” Krím félszigeten. A műveletről videófelvételt is közzétettek.

Az ukrán drónok többek között eltalálták a hvargyijszkei olajbázist. A támadás eredményeként sikerült megsemmisíteni egy tartályt, amely a becsapódás pillanatában tele volt üzemanyaggal. Hvargyijszke település közelében a műveleti erők két, üzemanyagot szállító tartálykocsikból álló vonatot is eltaláltak egy rakodóállomáson. A becsapódás idején a szerelvények üzemanyaggal voltak megrakva. Számos olajbázis és üzemanyag-kenőanyag raktár találatot kapott Szimferopolban és Bitumne településen. Sikerült megsemmisíteni a tartálypark létesítményeit, és több helyen tűz keletkezett – írta közleményében az SZSZO.

Az ukrán határőrszolgálat mindeközben arról adott hírt, hogy drónkezelői megsemmisítették az orosz hadsereg egyik kommunikációs antennáját és drónindító állását a kurszki irányban. Hozzátették, hogy egy nap alatt drónkezelőik több mint harminc bevetést hajtottak végre az Oroszországgal határos, északkelet-ukrajnai Szumi megyében felderítési és azonosított célpontok elleni csapásmérés céljából.

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország az éjjel 128 drónnal támadta Ukrajnát, ebből a légvédelem 94-et semmisített meg, azonban 11 helyszínen találatot rögzítettek.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap során 169 összecsapás volt a fronton, a legnagyobb ellenséges nyomás a Donyeck megyei Pokrovszk irányában volt tapasztalható. A vezérkar pénteki összesítése szerint Oroszország ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette az egymillió 149 ezer főt. Az ukrán erők csütörtökön egyéb haditechnikai eszközök mellett megsemmisítettek egy orosz harckocsit, 13 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 248 drónt.