Zelenszkij élete legdurvább csapdájában

Volodimir Zelenszkij nehéz döntés előtt áll vagy elfogadja Donald Trump békefeltételeit, vagy pedig azokra az európai vezetőkre kell bíznia Ukrajna sorsát, akik négy év háború után sem tudtak egységes, valódi erejű támogatást mozgósítani – írta kedden megjelent elemzésében a Politico.

A Magyar Nemzet szemléje szerint a brüsszeli lap elemzésében azt írta, hogy a genfi tárgyalásokon ugyan sikerült látszólagos előrelépést felmutatni, ám az európai diplomácia gyors optimizmusa hamar szembesült a realitással: a kontinens továbbra is megosztott és óvatos. Egyes fővárosok ünnepeltek, amiért részt vehettek az amerikai tervezet újratárgyalásában,  mégis kiderült, hogy sem katonát, sem elegendő fegyvert, de még a befagyasztott orosz vagyon felhasználását sem képesek határozottan vállalni.

Így Zelenszkij válaszút elé érkezett: vagy enged az amerikai elképzelésnek, vagy tovább vár egy olyan európai kiállásra, amelyre a jelek szerint egyre kevesebb esély mutatkozik.

Bár Ursula von der Leyen „előrelépésként” értékelte az EU megnövekedett jelenlétét, a valóság az, hogy a kontinens országai továbbra sem tudnak érdemben egységes stratégiát felmutatni Ukrajna támogatására – írta a Politico.

Volodimir Zelenszkij ezért most gyakorlatilag sarokba szorult:

vagy elfogadja Donald Trump békejavaslatát, vagy bízik azokban az európai szövetségesekben, akik négy év alatt sem tudtak jelentős és valódi támogatást nyújtani hazájának.

Ráadásul hétfőn a Kreml határozottan visszautasította az amerikai tervezetre érkezett európai ellenjavaslatot, hangsúlyozva, hogy az „egyáltalán nem felel meg” a Kreml számára, nem konstruktív. Közben Zelenszkij arról számolt be, hogy az amerikai és ukrán tárgyalók egy rövidebb, módosított dokumentumban állapodtak meg, amely figyelembe veszi Kijev bizonyos kifogásait. A legkényesebb pontokról azonban továbbra is Donald Trump dönthet.

Ezzel párhuzamosan  – a hadügyért felelős amerikai államtitkár, Dan Driscoll Abu-Dzabiban készül konzultálni orosz tisztviselőkkel a béketárgyalások következő lépéseiről. A Politico szerint azonban nagy fenyegetést jelent, hogy

Vlagyimir Putyin nyomására Donald Trump visszatérhet az eredeti, 28 pontból álló, vitatott javaslathoz., amely Kijevet súlyos engedményekre kényszerítheti: még ukrán kézen lévő területek átadására, a NATO-csatlakozásról való lemondásra, valamint az ukrán hadsereg drasztikus leépítésére.

Ha ez a terv kerül az asztalra, Zelenszkij ismét választás elé kerül: aláírja a megállapodást, vagy vállalja Ukrajna jövőjének kockázatát abban a reményben, hogy Európa végül hajlandó lesz valódi és jelentős támogatást nyújtani.

Az eredti Trump-féle béketerv:

Megerősítik Ukrajna szuverenitását.

 Oroszország, Ukrajna és Európa között átfogó [sic] és átfogó megnemtámadási megállapodás jön létre. Az elmúlt 30 év minden kétértelműségét rendezettnek tekintik.

Várhatóan Oroszország nem támad meg szomszédos országokat, és a NATO nem terjeszkedik tovább.

Oroszország és a NATO között az Egyesült Államok közvetítésével párbeszédet tartanak minden biztonsági kérdés rendezésére és a deeszkaláció feltételeinek megteremtésére, a globális biztonság biztosítása és a jövőbeni együttműködés, valamint a gazdasági fejlődés lehetőségeinek növelése érdekében.

Ukrajna megbízható biztonsági garanciákat kap.

Az ukrán fegyveres erők létszáma 600 000 főben lesz korlátozva.

Ukrajna vállalja, hogy alkotmányában rögzíti: nem csatlakozik a NATO-hoz, a NATO pedig vállalja, hogy alapszabályába foglalja: Ukrajnát a jövőben sem veszik fel.

A NATO vállalja, hogy nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában.

Európai vadászgépek lesznek állomásoztatva Lengyelországban.

Amerikai garancia:

▪️ Az Egyesült Államok ellenszolgáltatást kap a garanciáért.

▪️ Ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, elveszíti a garanciát.

▪️ Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, a határozott, összehangolt katonai válasz mellett visszaállítanak minden globális szankciót, a területek elismerését és a megállapodás minden más előnyét pedig visszavonják.

▪️ Ha Ukrajna ok nélkül lő ki rakétát Moszkvára vagy Szentpétervárra, a biztonsági garancia érvénytelen lesz.

Ukrajna jogosult lesz az EU-tagságra, és átmeneti kedvezményes hozzáférést kap az európai piachoz, amíg ezt a kérdést vizsgálják.

Egy erőteljes globális intézkedéscsomag jön létre Ukrajna újjáépítésére, többek között:

a. Ukrajna Fejlesztési Alap létrehozása a gyorsan növekvő iparágakba, többek között a technológiába, az adatközpontokba és a mesterséges intelligenciába történő befektetés céljából.

b. Az Egyesült Államok együttműködik Ukrajnával az ukrán gázinfrastruktúra, többek között a gázvezetékek és tároló létesítmények közös újjáépítésében, fejlesztésében, modernizálásában és üzemeltetésében.

c. Közös erőfeszítések a háború sújtotta területek rehabilitációjára, a városok és lakóövezetek helyreállítására, újjáépítésére és modernizálására.

d. Infrastruktúra-fejlesztés.

e. Ásványkincsek és természeti erőforrások kitermelése.

f. A Világbank külön finanszírozási csomagot dolgoz ki e törekvések felgyorsítására.

Oroszországot visszaintegrálják a globális gazdaságba:

a. A szankciók feloldását szakaszosan, eseti alapon vitatják meg és fogadják el.

b. Az Egyesült Államok hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodást köt Oroszországgal energia, természeti erőforrások, infrastruktúra, mesterséges intelligencia, adatközpontok, ritkaföldfém-kitermelés (az Északi-sarkvidéken), és más kölcsönösen előnyös vállalati lehetőségek területén.

c. Oroszország meghívást kap a G8-ba való visszatérésre.

A befagyasztott vagyon felhasználása a következőképpen alakul:

100 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont az Egyesült Államok vezette ukrajnai újjáépítési és beruházási programba fektetnek. Az USA a vállalkozás hasznának 50 százalékát megkapja. Európa további 100 milliárd dollárt ad hozzá, hogy növelje Ukrajna újjáépítésére rendelkezésre álló befektetési összeget. A befagyasztott európai vagyont feloldják. A fennmaradó orosz befagyasztott vagyont külön amerikai–orosz befektetési alapba helyezik, amely meghatározott területeken közös projekteket hajt végre. Ez az alap a kapcsolatok erősítését és a közös érdekek növelését célozza, hogy erős ösztönzőt teremtsen a konfliktushoz való visszatérés elkerülésére.

Létrejön egy közös amerikai–orosz munkacsoport biztonsági kérdésekre, amely elősegíti és biztosítja a megállapodás minden rendelkezésének betartását.

Oroszország törvényben rögzíti Európával és Ukrajnával szembeni megnemtámadási politikáját.

Az Egyesült Államok és Oroszország megállapodik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását és ellenőrzését szolgáló szerződések, köztük a START I meghosszabbításáról.

Ukrajna vállalja, hogy a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó szerződésnek megfelelően atomfegyver nélküli állam marad.

A zaporizzsjai atomerőművet az IAEA (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség) felügyelete alatt üzemelik be, és a megtermelt áramot Oroszország és Ukrajna egyenlő arányban – 50-50 százalékban – kapja.

Mindkét ország vállalja olyan oktatási programok végrehajtását az iskolákban és a társadalomban, amelyek a különböző kultúrák megértését és toleranciáját szolgálják, valamint a rasszizmus és az előítéletek felszámolását:

a. Ukrajna elfogadja az EU vallási toleranciára és a nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó szabályait.

b. Mindkét ország vállalja, hogy megszünteti az összes diszkriminatív intézkedést, valamint garantálja az ukrán és orosz média és oktatás jogait.

c. Minden náci ideológiát és tevékenységet el kell utasítani és tiltani kell.

Területek:

a. A Krím, Luhanszk és Donyeck de facto Oroszországhoz tartozónak lesz elismerve, az Egyesült Államok által is.

b. Herszon és Zaporizzsja a frontvonal mentén lesznek „befagyasztva”, ami de facto elismerést jelent a kontaktvonal mentén.

c. Oroszország lemond az öt régión kívül ellenőrzése alatt álló, megállapodás szerinti egyéb területekről.

d. Az ukrán erők kivonulnak a Donyecki terület azon részéről, amelyet jelenleg ellenőriznek, és ez a kivonulási zóna semleges, demilitarizált ütközőzónának minősül, amelyet nemzetközileg az Orosz Föderációhoz tartozó területként ismernek el. Orosz erők nem léphetnek be ebbe a demilitarizált zónába.

A jövőbeni területi rendezések elfogadását követően az Orosz Föderáció és Ukrajna vállalja, hogy ezeket az elrendezéseket nem változtatják meg erővel. A biztonsági garanciák nem alkalmazhatók e vállalás megszegése esetén.

Oroszország nem akadályozza meg Ukrajnát a Dnyeper kereskedelmi célú használatában, és megállapodások születnek a gabona szabad szállításáról a Fekete-tengeren keresztül.

Humanitárius bizottság jön létre a fennmaradó kérdések rendezésére:

a. Minden megmaradt hadifogoly és holttest „mindenkit mindenkiért” alapon kerül kicserélésre.

b. Minden civil foglyot és túszt visszaadnak, beleértve a gyermekeket is.

c. Családegyesítési programot hajtanak végre.

d. Intézkedéseket tesznek a konfliktus áldozatainak szenvedésének enyhítésére.

Ukrajna 100 napon belül választásokat tart.

A konfliktusban érintett minden fél teljes amnesztiát kap a háború alatti cselekedeteiért, és vállalják, hogy a jövőben nem nyújtanak be követeléseket vagy panaszokat.

Ez a megállapodás jogilag kötelező. Végrehajtását a Béketanács felügyeli és garantálja, amelynek Donald J. Trump elnök lesz a vezetője. Megszegés esetén szankciókat vezetnek be.

Miután minden fél elfogadja ezt a memorandumot, a tűzszünet pedig azonnal életbe lép, miután mindkét fél visszavonul az egyezményben meghatározott pontokra, és megkezdik a megállapodás végrehajtását.