Szijjártó Péter fontos megállapodást írt alá Washingtonban

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kormányközi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást írt alá amerikai kollégájával, Marco Rubióval – közölte a tárcavezető pénteken Washingtonban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az elmúlt években Magyarországon folyamatosan beruházási rekordok dőltek, hatalmas gyárak épültek és épülnek, és a működésükhöz egyre több elektromos áramra van szükség, márpedig ezt az igényt hosszú távon megbízhatóan, stabilan, olcsón, a környezetet kímélő módon egyedül atomenergia révén lehet biztosítani.

„Ezért kulcskérdés Magyarország energiabiztonsága és a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése szempontjából, hogy a nukleáris energiához kapcsolódó kapacitásokat növelni tudjuk. És ahhoz, hogy növelni tudjuk a nukleáris kapacitásokat, több nukleáris fűtőelemre van szükség” – húzta alá.

„Ezért a meglévő beszállítói kapcsolatok fenntartása mellett a magyar energiatörténetben valaha először amerikai nukleáris fűtőelemeket is fogunk vásárolni. Emellett fontos, hogy az elhasznált nukleáris fűtőelemeket biztonságosan tároljuk, hogy azok ne lehessenek ártalmasak a környezetre, az egészségre. Itt az elérhető legmodernebb amerikai technológiát vesszük meg, így lehetővé válik, hogy a paksi atomerőműből ki se kelljen hozni az elhasznált fűtőelemeket és ott lehessen őket biztonságosan tárolni” – tette hozzá.

Illetve kitért a kétoldalú együttműködésben a kis méretű moduláris reaktorokra (SMR) is, amelyek egy-egy nagyobb iparterület vagy város energiaellátását képesek majd fedezni.

„Most ez a három terület, tehát nukleáris fűtőelemek, az elhasznált fűtőelemek megfelelő tárolása és a kis nukleáris erőművek. Erről a három kérdésről megállapodtunk, és egy nagy kormányközi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást írunk alá holnap Marco Rubio külügyminiszter kollégával” – emelte ki Szijjártó Péter.

„Ez egy teljesen új dimenzióval, egy nukleáris együttműködési dimenzióval bővíti a magyar-amerikai együttműködést. Ez az egyik legfontosabb megállapodás a holnapi napon” – mutatott rá.

Szijjártó Péter kitért a paksi bővítésre is, és emlékeztetett, hogy annak építését a Joe Biden elnök vezette előző amerikai kormányzat „politikai bosszú miatt” helyezte szankciós listára, ezért a munkálatok hónapokig álltak.

„Aztán idén nyáron a Trump-kormány levette a paksi építkezést a szankciós listáról. Ez a mentesség most decemberig hatályos. Remélem, hogy a holnapi napon meg tudunk állapodni arról, vagy ígéretet kapunk arra, hogy a paksi bővítésre vonatkozó szankciós mentességet meghosszabbítja az amerikai kormány. Erre jó reményünk van, hiszen ha már egyszer mentességet adtak, akkor miért ne adnának újra” – vélekedett.

Valamint újdonságnak nevezte, hogy amerikai vállalati részvétel is megjelent a paksi beruházásban, ugyanis a paksi építkezés digitalizálását egy három cégből álló nemzetközi konzorcium végzi, és ott a három cégből egy ausztrál és egy magyar mellett a harmadik az amerikai IBM.

„Tehát most már elmondhatjuk azt is, hogy valódi amerikai vállalati részvétel is van a paksi új atomerőművi blokkok építésében”

– fogalmazott.

A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a mai lesz a hatodik kétoldalú találkozó Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök között. Ennek kapcsán üdvözölte, hogy minden megváltozott a kétoldalú kapcsolatokban Donald Trump újbóli hivatalba lépése óta, hiszen Joe Biden politikai szankciókat léptetett életbe a magyar kormánnyal szemben, blokkolták a védelmi ipari együttműködést, kitették hazánkat a vízummentességi programból.

„Itt egy nagyon fontos kérdés lesz, ahol ezt a jó együttműködést, a jó kapcsolatot, a két vezető közötti barátságot kamatoztatni kell, az az, hogy ne korlátozza semmilyen jogi akadály a magyar energiaellátáshoz szükséges beszerzéseket. Magyarul fontos, hogy az amerikaiak mentességet adjanak Magyarországnak a szankciók alól a kőolaj- és a földgázbeszerzés esetében” – mondta.

„A helyzet az, hogyha az Oroszországból származó energiahordozók beszerzését ellehetetlenítik, akkor az veszélybe sodorja Magyarország energiaellátásának biztonságát, és mindenképpen drámai módon megemeli az energiaárakat Magyarországon. Mi azt szeretnénk, hogyha Magyarország energiaellátása biztos lábakon állna, és továbbra is a magyar emberek, a magyar családok fizetnék a legalacsonyabb rezsiköltségeket Európában” – összegzett.

Minden diplomáciai tárgyalás nehéz, de én egy baráti és könnyű tárgyalásra számítok – mondta Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni repülőútján a közmédiának nyilatkozva arról, kemény tárgyalásokra számít-e Washingtonban az orosz olajra kivetett amerikai szankciók alóli magyar mentesség ügyében.  

Minden diplomáciai tárgyalás nehéz, de én egy baráti és könnyű tárgyalásra számítok – mondta a miniszterelnök arról, kemény tárgyalásokra számít-e Washingtonban az orosz olajra kivetett amerikai szankciók alóli magyar mentesség ügyében.

Orbán Viktor az ügyet súlyos kérdésnek nevezte, hangsúlyozva: nagy a tétje, hogy Magyarországnak sikerül-e elfogadtatnia azt az egyszerű földrajzi tényt, hogy másként kell kezelni a szankciók szempontjából, mint bármelyik másik országot, mert nincs tengeri kikötője.

Ha ezt elfogadják, akkor a magyar gazdaság és a magyar háztartások 90 százaléka megmenekül, ha nem tudjuk elfogadtatni, akkor viszont nehéz idők várnak a gazdaságra is, meg a családokra is – mondta.

Úgy fogalmazott: a tét nagy, de a tárgyalás nem lesz nehéz, mert – mint mondta – „ismerem az elnököt, ő ismer engem, ismerjük a témát, egész egyszerűen csak meg kell egyezni”.

Arra, hogy ez az ügy továbbra is nyitott kérdés-e, a kormányfő azt válaszolta: az amerikai elnök üzletember, minden döntést a megfelelő pillanatban hoz meg. „Hogy mi volt előtte és utána, az nem számít, egyetlen dolog számít: amikor a megállapodás létrejön, akkor mire fogunk egymással kezet” – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy a magyar kormánynak komoly ajánlatot kell-e tennie a szankciókért való mentesüléséért cserébe, például hogy a Westinghouse amerikai cég szállíthassa Paksra az üzemanyagot, a kormányfő úgy válaszolt:

lesz egy lényegében megállapodásközeli állapotig kitárgyalt javaslatuk, ami arról szól, hogy az amerikai–magyar gazdasági együttműködésnek a nagyságrendjét hogyan kellene megnövelni, és ebben vannak kulcsszektorok, az egyik az energia.

A megbeszélendő, kitárgyalandó ügyeket a kormányfő két csoportba sorolta. Mint mondta, vannak a bajok, amiket el kell hárítani, ide tartoznak az amerikai szankciók az orosz energián, és vannak lehetőségek, amiket ki kell használni. Hozzátette: a Westinghouse és a nukleáris együttműködés nem a baj, hanem a lehetőség csomagban van, nem egy probléma, nem egy baj elhárításának eszköze, hanem egy nagy lehetőség Magyarország számára.

Kitért arra is: utoljára akkor beszélt az orosz elnökkel telefonon, amikor megállapodás született arról, hogy Budapesten lesz az amerikai–orosz békecsúcs. Azóta nem volt erre szükség, ha szükség lesz rá, akkor természetesen beszélek – hangsúlyozta.

„Nekem ez nem okoz se politikai, se személyes problémát, nem vagyok olyan beszorult helyzetben, mint a nyugatiak, akik elrontották az elmúlt három év orosz kapcsolatrendszerét és képtelenek tárgyalni. Magyarország egy kedvező, mondjuk úgy, hogy rugalmas pozícióban van”

– fogalmazott.

Orbán Viktor rögzítette: orosz–amerikai békecsúcs lesz Budapesten. Van olyan fontos, tárgyalás alatt lévő kérdés, amiben eddig nem született megállapodás, de a tárgyalások zajlanak – jelezte.

találkozik Orbán Viktor Donald Trumppal a washingtoni Fehér Házban, az ötödik személyes találkozóra két nappal az amerikai elnök történelmi választási győzelmének egyéves évfordulója után kerül sor, a célja pedig a Trump-kormányzattal a gazdasági-stratégiai együttműködés kialakítása. A közel-keleti konfliktusok, azon belül is a palesztin–izraeli konfliktus és az orosz–ukrán háború árnyékában kerítenek sort a felek a személyes találkozóra. Mindez komoly politikai munka eredménye, akár csak az, hogy Magyarország az Egyesült Államokkal együtt a formálódó békepárti hálózat szerves tagja, ez pedig megelőlegezi azt a bizalmat, hogy a 21. század következő legnagyobb békekonferenciáját Budapesten szervezhetik majd meg.

Nagyon sokat javultak a magyar–amerikai kétoldalú kapcsolatok azóta, hogy Donald Trump, a Republikánus Párt vezetője, korábbi 45. elnök egy évvel ezelőtt megnyerte a 2024-es elnökválasztási versenyt, és immár 47. elnökként idén januárban hivatalosan is visszatért a Fehér Házba.

„Viktor, fantasztikus vagy”

Orbán Viktor és Donald Trump közös munkájának eredménye azóta a gazdasági szférában és a stratégiai együttműködésben is kirajzolódik, akár a magyarországi amerikai beruházások számának növekedéséről, akár az orosz–ukrán konfliktusról legyen szó. Emlékezhetünk, Donald Trump személyes támogatásáról biztosította Magyarországot, amikor az amerikai elnök kézzel írott üzenetben reagált Orbán Viktor augusztusi levelére, miután a magyar miniszterelnök az amerikai elnök segítségét kérte a Barátság kőolajvezeték elleni ukrán támadások után.

„Nem szeretem ezt hallani. Nagyon dühös vagyok miatta (a Barátság vezeték megtámadása miatt). Mondd meg ezt Szlovákiának. Te nagyszerű barátom vagy”

– fogalmazott Orbán Viktornak írt válaszüzenetében Donald Trump.

Az amerikai–magyar szövetségi kapcsolatok tehát a formális kötelékeken túlmenően – amelyek elsősorban a NATO-tagságban öltenek testet – tartalmi kérdésekben is elmélyültek, beteljesítve ezzel hazánk egy régi, ha nem is nyíltan kimondott aspirációját:

2025-re Magyarország az Egyesült Államok természetes szövetségesévé, barátjává vált.

Hosszú és rögös út vezetett az amerikai–magyar kapcsolatok nagyfokú, korábban nem tapasztalt mértékű javulásához, ez annak is volt köszönhető, hogy sok esetben Magyarországgal szemben idegenkedő és ellenséges adminisztrációk (Obama- és Biden-elnökségek) vezették az Egyesült Államokat, amelyek nem egy esetben – ahogy ezt a USAID magyarországi tevékenységét feltáró kormánybiztosi munka és a Szuverenitásvédelmi Hivatallal közösen felderítette – a demokratikusan megválasztott, nemzeti szuverenista irányvonalat képviselő Orbán-kormányok megbuktatását célzó, nyilvánosság előtt zajlott politikai fedett műveleteket finanszíroztak. Ezeknek a politikai fedett műveleteknek egyetlen célja volt: az állam békéjének és biztonságának felforgatása.

Ezért is volt szükség a kapcsolatfelvételre 2016-ban, amely szövetséggé, majd barátsággá vált Orbán Viktor és Donald Trump között az azóta eltelt majd’ tíz évben.

Az esedékes novemberi találkozó előtt Orbán Viktor eddig négy alkalommal találkozott személyesen Donald Trumppal:

A mostani, ötödik találkozón energetikai és hadiipari kérdések mellett az amerikai–magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény helyreállítása is szóba kerülhet. Orbán Viktor szerdán egy, a Facebookra feltöltött videóban arról is beszélt, hogy a találkozó célja a Trump-kormányzattal való gazdasági-stratégiai együttműködés kialakítása.

Orbán Viktor volt az első vezető politikus, aki nyíltan támogatta Donald Trumpot

Az ilyen horderejű politikai változásokat a magyar nyilvánosságban sokan – főleg a balliberális oldalon – hajlamosak a rendszerváltás idejének két népszerű szlogenje, a „merjünk kicsik lenni” és az „esernyőhatás” felől értelmezni. Az utóbbi azt a leegyszerűsített felfogást jelenti, miszerint: „ha Moszkvában vagy Washingtonban elered az eső, Budapesten kinyitják az esernyőket”, vagyis a nagyhatalmaknál bekövetkező ideológiai változások szükségszerűen hasonló politikai változásokhoz vezetnek az érdekszférájukba tartozó országokban, ez a magyarázat elsősorban a kelet-európai kommunista diktatúrák összeomlásának megértésére alakult ki.

Azonban ez a megközelítés több sebből is vérzik:

1. Feleslegesnek állítja be a politikai munkát, mondván: egyes politikai (például a szovjet) rendszerek összeomlása magától értetődő, gyakorlatilag kitörölve ezzel az emlékét mindazoknak, akik a különböző totalitárius – a náci vagy a szovjet – rezsimek ellen harcoltak és meghaltak.
2. A politikai vezetők személyes kapcsolataival nem tud mit kezdeni, márpedig a magyar–amerikai kapcsolatok helyreállítása jelen tudásunk szerint Orbán Viktor és Donald Trump barátsága nélkül elképzelhetetlen lett volna.

Ezért is fontos felidézni Orbán Viktornak a 2016-os tusványosi beszédében elmondottakat, amikor arról beszélt, miért is tartotta Trumpot már akkor a legkedvezőbb választásnak. „Én nem vagyok Donald Trumpnak a kampányembere, sosem gondoltam volna, hogy valaha is felmerül a fejemben az a gondolat, hogy a kinyílt lehetőségek közül mégiscsak ő volna a jobb Európa és Magyarország számára. Sosem gondoltam volna, de a helyzet mégiscsak úgy áll, hogy meghallgattam ezt a jelöltet, és azt kell mondanom önöknek, hogy tett három javaslatot a terrorizmus megfékezésére.”

„Aligha tudtam volna jobban megfogalmazni európaiként azt, hogy mire volna szüksége Európának”

– fogalmazott akkor Orbán Viktor.

Békepárti hálózat

A magyar miniszterelnök szavai forradalmi kijelentésnek bizonyultak, mégpedig két szempontból is:

• A tusványosi beszéddel Orbán Viktor volt az első vezető a kollektív Nyugaton, aki nyíltan beállt egy olyan vezéregyéniség mögé, aki a globalista mocsár lecsapolását tűzte zászlajára.
• Sikerült idejekorán felismerni, hogy a jelenkor az állam békéjének és biztonságának megőrzéséről szól, mivel folyamatban van a világrend viszonyainak teljes körű átformálódása.

Ugyanekkor beszélt arról is a miniszterelnök, hogy a Magyarországra nehezedő bevándorlási nyomás egyik legfőbb támogatója az „amerikai mélyállam”, vagyis a demokrata párti elit volt az Egyesült Államokban, élén Soros György pénzügyi spekulánssal és az ekkor már leköszönő Barack Obama elnökkel, aki a 2016-os NATO-csúcson arról beszélt: azok, akik nem támogatják a bevándorlást, a történelem rossz oldalán állnak. Trump elnök és Orbán Viktor első kapcsolatfelvételére még ugyanabban az évben került sor, az első telefonbeszélgetést alig két héttel Trump első választási győzelme után szervezték meg.

„Nagy rajongója vagyok Magyarországnak!”

– mondta Donald Trump a telefonbeszélgetést követően még 2016-ban. Szijjártó Péter akkori tájékoztatása szerint a telefonbeszélgetésből világosan kiderült, hogy két olyan politikusról van szó, akik egészen újfajta megközelítéssel állnak a világ kihívásai elé. Úgy vélte: az az új típusú megközelítés figyelhető meg Donald Trump kampányban elmondott beszédeiből, illetve a gazdaságpolitikára és külpolitikára vonatkozó terveiből, mint amilyen új típusú megoldásokkal Magyarország nemcsak túlélt 2010-ben, hanem a megoldás részévé vált Európában és a világban is.

Az, hogy Orbán Viktorra és Magyarország ügyére különös figyelmet fordít Donald Trump és immár a Fehér Ház, már a 2024-es elnökválasztási kampányban is egyértelművé vált. A tavaly novemberi voksolás után jelentette meg az Alapjogokért Központ az amerikai kampánnyal foglalkozó tartalomelemzését, amelyből kiderült:

Orbán Viktor volt az egyetlen vezető politikus, akinek a nevét Trump a legtöbbször kimondta a kampányban, összesen 109 alkalommal.

A leggyakoribb jelzők közé tartozott az „erős”, „okos”, „erőteljes”, tehát mindazon attribútumok, melyek a kompetens vezető ideáltípusával függenek össze – írták. A magyar miniszterelnököt a hivatkozási lista virtuális dobogóján Emmanuel Macron és Volodimir Zelenszkij követik 30-30 említéssel.

A 2025-től kezdődő második Trump-elnökség során új dimenzióba került ez a magyar–amerikai baráti kötelék, ahogy erre Orbán Viktor is utalt október közepén a Mandinernek adott interjúban.

„Mióta Trump elnök visszatért, azóta a világban formálódik egy világhálózat, olyan emberekből, olyan állami vezetőkből, akik minden fegyveres konfliktus esetén keresik a békés megoldás lehetőségét”

– fejtette ki Orbán Viktor.

Orbán Viktor és Donald Trump barátságát és szövetségét a személyes szimpátia mellett azoknak a jól felfogott politikai érdekek felismerése és a kétoldali kapcsolatokban történő következetes képviselete termelte ki, amelyek

középpontjában a stabilitás, a rend és a biztonság álltak, ez pedig csak a béke megőrzése mellett lehetséges.