Szijjártó Péter: A magyar–orosz energia együttműködés nemzeti érdek

Az idei esztendőben eddig 8,5 millió tonna kőolaj és több mint 7 milliárd köbméter földgáz érkezett Oroszország irányából Magyarországra – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető hangsúlyozta: ennek az energiaegyüttműködésnek a fenntartása Magyarország alapvető nemzeti érdeke. Ennek az együttműködésnek a feladása pedig alapvetően ellentétes lenne a magyar nemzeti érdekkel.

Az Oroszországból érkező energiahordozók nélkül a magyar családok energiaszámlái az eddigiek háromszorosára növekednének, nyilvánvalóan ez megengedhetetlen. Ezért továbbra is azon dolgozunk, hogy a Magyarország és Oroszország közötti energetikai együttműködés fennakadások nélkül mehessen tovább.

Mint mondta, a hosszú távú garancia Magyarországon a rezsicsökkentésre a Paksi Atomerőműnek az új blokkjainak a megépítése. Itt most először áll elő egy olyan helyzet az elmúlt évek összevetésében, hogy sem európai, sem amerikai szankciók nem hátráltatják az építkezést, és minden magyarországi engedély is rendelkezésre áll.

Ismertetése szerint Pakson gőzerővel zajlik a munka, zajlanak az első betonöntés előkészületei, amelyek menetrend szerint zajlanak, így február 5-én az első beton döntésére sor kerül, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy felgyorsítsuk az építkezést.

A magyar–orosz energia együttműködése tehát alapvető nemzeti érdek, ennek az együttműködésnek a feladása pedig alapvetően ellentétes lenne magyar nemzeti érdekkel – fogalmazott Szijjártó Péter.

A közmédiának nyilatkozott péntek hajnalban moszkvai útja előtt Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő elmondta: azért utazik Moszkvába, hogy biztosított legyen Magyarország energiaellátása a télre, valamint a következő évre is, mégpedig megfizethető áron.

A Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a kormányfő a közmédiának úgy fogalmazott: a terv az, hogy nemcsak elindulunk, hanem meg is érkezünk Moszkvába, ami a háború miatt nem olyan egyszerű, mint szokott lenni, nagyot kell kerülni. Ezért hajnali 4-kor el kell indulnunk, hogy időben odaérjünk a ma délelőtt esedékes tárgyalásra. Az orosz elnökkel fogunk ma tárgyalni – közölte.

Mint mondta, magyar szempontból a tárgyalásoknak az a célja, hogy továbbra is biztosítani tudjuk Magyarország energiaellátását, ami gázt és olajat jelent. „Magyarország csővezetéken keresztül kapja a gázt és az olajat Oroszországtól” – tette hozzá.

„Nagy harc ez, egész Európában nagy kilengésekkel, de folyamatosan nőnek az árak. Ez megviseli a háztartásokat, és megviseli a gazdaságot is egész Nyugat-Európában. Magyarországon a legalacsonyabbak ma az energiaárak egész Európában. Ez azért van, mert hozzáférünk olcsó, a nemzetközi árszinthez képest olcsó orosz olajhoz és gázhoz”

– mondta Orbán Viktor.

A kormányfő emlékeztetett, hogy az amerikaiak szankciókat vezettek be az orosz energiacégekre, azért is járt Washingtonban a kormánydelegáció a közelmúltban, hogy kivegyék Magyarországot ezen szankciók alól.

„Ezt sikerült is elérnünk, ez remek. Most már csak gáz, meg olaj kell, ezt meg az oroszoktól lehet megvásárolni. Azért megyek tehát oda, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron”

– fogalmazott Orbán Viktor. Arra a kérdésre, hogy a béke kérdése szóba kerül-e a tárgyalásokon Putyin elnökkel, Orbán Viktor azt mondta: „aligha tudjuk elkerülni”.

„Az jelenti jelenleg a legnagyobb veszélyt Magyarország biztonságos energiaellátására, hogy Európában napjainkban ezt a témát is politikai-ideológiai kérdésként kezelik” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Román Nemzetközi Energiakonferencia panelbeszélgetésén aláhúzta, hogy az jelenti a legnagyobb fenyegetést Magyarország biztonságos energiaellátására, hogy Európában napjainkban ezt a témát is politikai-ideológiai kérdésként kezelik.

„Nekünk a biztonságos energiaellátás egyértelműen racionális, fizikai kérdés, amelyet az infrastruktúra határoz meg.

Amit látunk, hogy az európai döntéshozók már nem képesek a józan ész alapján értékelni az energiával kapcsolatos kérdéseket. Mindent túlságosan átpolitizálnak és átideologizálnak, miközben politikai nyilatkozatokkal nem lehet fűteni az otthonokat, sajtótájékoztatókkal vagy ideológiákkal pedig nem lehet működtetni a gyárakat” – fogalmazott.

Figyelmeztetett, hogy Európában a politika száműzni akar bizonyos energiaforrásokat, ahogy egyes energiatermelési formák is ideológiai támadás alatt állnak. Előbbi téma kapcsán leszögezte, hogy

Magyarország nem rendelkezik tengerparttal, így csak onnan tud kőolajat és földgázt vásárolni, ahonnan vezeték érkezik.

„Minket, magyarokat, gyakran azzal támadnak, hogy orosz energiaforrásokat használunk, mintha ez egy politikai választás vagy ízlés kérdése lenne. De nem az. Ez a döntés a földrajz és az infrastruktúra fizikai valóságán alapul. Nem érdekel minket a forrás, amíg az megbízható, betartják a szerződéseket, és az ár is megfelelő” – hangsúlyozta.

Rámutatott, hogy jelenleg két irányból érkezik csővezetéken kőolaj hazánkba, Oroszországból és Horvátországból, és ha az orosz forrásokat kiiktatnák, akkor kapacitásbeli problémák miatt egyszerűen nem lenne lehetséges az ország ellátása.

„Ha a kapacitás kisebb, mint az igény, akkor nem lehetséges az ellátás. Ez megint nem rakétatudomány, de Európában manapság a politikai döntéshozóknak ezt is hosszan kell magyarázni” – jelentette ki.

Szijjártó Péter kitért a földgáz kérdésére is, és emlékeztetett, hogy

Ukrajna idén beszüntette a tranzitot, ami 18 milliárd köbméternyi beérkező kapacitás kiesését jelentette Magyarország számára, és most az Európai Unió a Török Áramlat vezeték használatát is ellehetetlenítené, ami újabb 8,6 milliárd köbméter kiesésével járna.

„Összesen 26,5 milliárd köbméter éves beérkező kapacitás elvesztése rendkívül nehéz helyzetbe hozna egy tengerparttal nem rendelkező országot. Egyértelmű tehát, hogy ha elvágják az orosz forrásokat, a megmaradó infrastruktúra egyszerűen nem lesz képes ellátni Magyarországot” – fejtette ki.

Megerősítette, hogy a kormány természetesen támogatja a diverzifikációt, de amikor a térségbeli országokkal Brüsszelhez fordultak a délkelet-európai infrastruktúra kapacitásának bővítése érdekében, akkor elutasító választ kaptak, mondván, hogy „a gáz már nem szexi”, s az tíz év múlva már nem is lesz része a nemzeti energiamixeknek.

„Ez őrültség. Senki sem tudja ugyanis, hogy tíz év múlva a gáz része lesz-e az energiamixnek vagy sem, és nagyon valószínű, hogy igen. Tehát egyfelől nyomást gyakorolnak ránk, hogy vágjuk el magunkat az orosz forrásokról, másfelől elutasítanak, amikor segítséget kérünk a diverzifikációhoz” – jegyezte meg.

A miniszter méltatta a magyar–román energetikai együttműködést, és arról számolt be, hogy a hónap elején évi 2,7 milliárd köbméterre bővítették a kétirányú interkonnektor kapacitását, ami nagy előrelépés, illetve haladnak a kereskedelmi szerződésről szóló tárgyalásokkal is, amely lehetővé tenné hazánk számára a földgázvásárlást a hamarosan megnyíló fekete-tengeri Neptun Deep mezőről.

Tudatta, hogy

Magyarország és Románia együtt küzd a nukleáris energiával szembeni negatív diszkrimináció ellen is,

ugyanis az atomenergia továbbra is súlyos ideológiai támadás alatt áll, miközben ez az egyetlen módja a növekvő áramigény biztonságos, stabil, környezetbarát és olcsó fedezésének.

Közölte, a versenyképesség visszanyeréséhez minél előbb változtatni kell az EU ideológiai alapú energiapolitikáján, mivel a kontinensen ma a többszörösét kell fizetni az áramért és a földgázért, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában.

„Vissza kell térni az alapfogalmak eredeti jelentéséhez. Amikor a diverzifikációról beszélünk, akkor több ellátási útvonalat értünk alatta, nem kevesebbet. Amikor megfizethetőségről beszélünk, akkor olcsóbb energiát értünk, nem drágábbat. És amikor pedig a diszkriminációmentességről beszélünk a különböző energiatermelési formák közötti, akkor vissza kell adni minden jogot és tiszteletet az atomenergiának” – összegzett.