Putyin kitüntette az új nukleáris fegyverek készítőit

Vlagyimir Putyin orosz elnök kitüntette kedden a nukleáris meghajtású, legénység nélküli Poszejdon tengeralattjáró és a Burevesztnyik manőverező robotrepülőgép kifejlesztőit, valamint bejelentette az Oresnyik hiperszonikus rakétarendszer sorozatgyártásának megkezdését.

Putyin a Kremlben megrendezett esti ünnepségen az orosz nép számára történelmi jelentőségűnek nevezte a korlátlan hatótávolságú fegyverek kifejlesztését. Mint mondta, ezek az eszközök, amelyeknek a megépítéséhez kizárólag oroszországi anyagokat használtak fel, évtizedekig fontosak lesznek a biztonsági és hadászati versengésben.

Elmondta, hogy a Poszejdon és a Burevesztnyik elektronikus komponenseit nagy teljesítményű számítógépek gyártásásában is fogják alkalmazni, kis méretű nukleáris berendezéseiket pedig olyan energiaforrások gyártásában, amelyeket egyebek között az északi sarkvidéken üzemeltetnek majd.

Az orosz államfő megemlítette: a NATO egy felderítő hajója október 21-én a Burevesztnyik "szárnyas rakéta" tesztelési zónájában tartózkodott, de Oroszország nem akadályozta a tevékenységét.

"Nem akadályoztuk a munkáját. Hadd nézzék meg!" - mondta az orosz nemzeti egység napja alkalmából megrendezett ünnepségen.

A Burevesztnyik hatótávolsága messze felülmúlja az összes ismert rakétarendszerét, a Poszejdon sebessége pedig többszöröse az összes modern felszíni hajóénak

- hangoztatta az elnök.

Közölte, hogy Oroszország megkezdte az Oresnyik hiperszonikus rakétakomplexum sorozatgyártását, jövőre pedig hadrendbe állítja a Szarmat interkontinentális nukleáris rakétarendszert. Putyin a fejlesztők mellett köszönetet mondott a gyártócsapatoknak is.

Oroszország október 28-án tesztelte sikerrel a Poszejdon nukleáris meghajtású, legénység nélküli tengeralattjárót - emlékeztetett a RIA Novosztyi hírügynökség. A hagyományos és nukleáris változatban is előállítható eszköz feladata repülőgéphordozó-csoportok, partvédelmi erődítmények és infrastruktúra megsemmisítése. Korábban Valerij Geraszimov, a vezérkar főnöke arról tett jelentést Putyinnak, hogy a Burevesztnyik "szárnyas rakéta" az október 21-i tesztelése során 15 óra alatt 14 ezer kilométert tett meg.

Oroszországban 2005 óta állami ünnep november 4-e, amikor arról emlékeznek meg, hogy a Kuzma Minyin kereskedő és Dmitrij Pozsarszkij herceg vezette népfelkelés 1612-ben kiverte a lengyel megszálló seregeket Moszkvából. Az 1917-es bolsevik forradalom éltetésének helyébe lépett ünnep a hazafiasságot, az egyetértést és az egységet hivatott jelképezni.

Vlagyimir Putyin elnök szerint Oroszország nukleáris arzenáljának legújabb kiegészítései, a Burevesztnyik cirkálórakéta és a Poszeidon torpedódrón biztosítják az ország „stratégiai egyensúlyát” a 21. század egészében. Az orosz elnök kedden, az új, csúcstechnológiás fegyverek fejlesztésén dolgozók kitüntetésének átadásán beszélt erről. "Az új rendszerek közelmúltbeli sikeres tesztjei a régóta bejelentett munka eredményei, és nem kell meglepődni rajtuk" – idézte az oroszhirek.hu Putyint.

„Országunk senkit sem fenyeget. Oroszország, mint minden más nukleáris hatalom, fejleszti nukleáris és stratégiai potenciálját” – mondta az orosz elnök.

A Burevesztnyik nukleáris meghajtású rakéta páratlan hatótávolságot mutatott, míg a Poszeidon torpedódrón többszörös sebességgel halad, mint bármely modern felszíni hajó – mondta az elnök. A következő generációs hasonló fegyverek fejlesztése már folyamatban van – árulta el Putyin, hozzátéve, hogy Oroszország például egy szuperszonikus rakétán dolgozik, amelynek hajtóműve a Burevesztnyik erőforrásán alapul.

„Az általuk elért eredmény – túlzás nélkül – történelmi jelentőségű népünk számára. Garantálja a biztonságot és a stratégiai egyensúlyt az elkövetkező évtizedekre – nyugodtan mondhatjuk, hogy az egész 21. századra” – mondta Putyin a díjazottaknak.

Az új fegyverrendszerek fejlesztése során kidolgozott technológiák nagy potenciállal rendelkeznek a polgári alkalmazások terén – jegyezte meg az elnök. Különösen a kompakt atomerőmű-technológia használható lenne „az Északi-sarkvidékre építendő erőművek létrehozásában és a távoli és közeli űr kutatásában” – tette hozzá.

November végére Ukrajna naponta 600-800 elfogó drónt lesz képes gyártani – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Kijevben újságíróknak az Ukrinform állami hírügynökség beszámolója szerint.

Az elnök hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a háborúban találatok érték az ukrán fegyvergyártó üzemeket, mindegyik helyre tudta állítani a működését. „Vagyis jelenleg egyetlen nagy hatótávolságú fegyvertípust sem veszítettünk el. Néha a tömeggyártás lelassul, mert elveszítünk ezt-azt, ez igaz. De mi is okozunk károkat az oroszoknak” – jegyezte meg az államfő.

Zelenszkij szerint Ukrajna jól teljesít a rakétagyártásban is, és jelenleg már hadrendben vannak az ukrán fegyveres erőknél a Flamingónak, illetve Neptunnak elnevezett rakéták.

Az elnök bejelentette, hogy idén Ukrajna két képviseletet nyit a hazai szükségletet meghaladó, valamint a közös gyártás keretében előállított fegyverek értékesítésére. „Két exportközpontot nyitunk: Berlinben és Koppenhágában. Ez még ebben az évben megvalósul” – mondta. Magyarázata szerint Ukrajna olyan fegyvereket exportál, „amelyeknek az eladását megengedheti magának, hogy bevételre tegyen szert olyan hiánycikkek belföldi gyártására, amelyekre jelenleg nincs elég pénzünk”. Hozzátette, hogy az Európai Unió országaival megkötendő szerződések kérdésével Olekszandr Kamisin, az ukrán elnök tanácsadója foglalkozik.

Az államfő az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint a sajtótájékoztatón közölte, hogy a jövő héten Ukrajnába látogat egy amerikai küldöttség, és tárgyalásokat folytat a két ország között létrejött dróngyártási megállapodással kapcsolatosan.

Zelenszkij kérdésre válaszolva kijelentette, hogy európai tervet a háború lezárására nem látott, de Európa részéről különféle javaslatok érkeztek a békés rendezésre.

Megjegyezte, hogy egyelőre sem Donald Trump amerikai elnök, sem az európai vezetők nem tudják rákényszeríteni az oroszokat a tárgyalások folytatására.

Az államfő hozzátette, hogy tanácsadói szinten folynak konzultációk, de kész, „asztalon fekvő” terv még nincs. Amennyiben Európával sikerül kidolgozni egy tervet, Ukrajna azt egyeztetni fogja az Egyesült Államokkal is, mivel – mint fogalmazott – „az amerikaiaknak megvan a saját elképzelésük” a háború lezárásáról.
Az Egyesült Államoknak nyitottnak kell lennie arra, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú fegyvereket vethessen be, mert ez döntő tényező lehet Oroszország feltartóztatásában – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, a frontról küldött videóüzenetében, amelyet az Euronews közvetített az Európai Unió bővítéséről szóló brüsszeli konferencia résztvevőinek.

Először azt kérdezték Zelenszkijtől, hogy szerinte meg lehet-e nyerni a háborút katonai úton, vagy a háború lezárásához tárgyalásokra lesz szükség, amint azt Donald Trump amerikai elnök hangsúlyozza.

Az ukrán elnök kiemelte, hogy a katonai út választása kizárólag Oroszország döntése, és kétség nem fér hozzá, hogy Oroszország katonai győzelemre törekszik. Ugyanakkor Zelenszkij kijelentette: nem hisz abban, hogy ez Oroszországnak sikerülhet, viszont Ukrajna nemzetközi partnereinek, különösen az európaiaknak, dönteniük kell Ukrajna támogatásáról. Ide tartozik egyebek között az ukrán fegyvergyártás finanszírozása, az ország ellátása légvédelmi rendszerekkel, valamint az Ukrajnának nyújtandó segítség minden területen – fejtette ki.

„Az Egyesült Államoknak nyitottnak kell lennie arra, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú fegyvereket vethessen be, és már a lehetőségnek is elrettentő hatása van. Ez rendkívül fontos. Támogatásra van szükségünk Trump elnöktől ebben a kérdésben. Ez döntő nyomást gyakorol majd Oroszországra”

– hangsúlyozta Zelenszkij, hozzátéve a szankciók fontosságát is. Az ukrán elnök „nagy hatótávolságú fegyverek” alatt a Tomahawk rakétákra utalhatott.

Zelenszkij az ukrán nemzeti gárda 1. hadtestének, az Azov egység vezetési pontján is járt kedden, amely a szomszédos alakulatokkal együtt a Donyeck megyei Dobropilljánál tartja a frontot. Az elnök hivatalos honlapja szerint meghallgatta Olekszandr Szirszkijnek, a fegyveres erők főparancsnokának, Denisz Prokopenkónak, a hadtest parancsnokának és Oleh Aposztolnak, az ukrán légideszantos rohamcsapatok parancsnokának jelentéseit.

A fronton végrehajtott csapásokról számoltak be

Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be a Telegramon, hogy Donyeck megye megszállt részében lévő Avgyijivkában megsemmisítették az Rubicon nevű, az egyik legerősebb orosz alakulat parancsnokságát. „Az orosz megszállók úgynevezett Rubicon központjának parancsnokságát az ukrán katonai hírszerzés katonái fedezték fel egy félig lerombolt házban, az ideiglenesen megszállt Avgyijivkában” – írták a közleményben.

Kiemelték, hogy az ellenséges Rubicon egység drónrendszerek, különösen harci drónok alkalmazására szakosodott „Oroszország Ukrajna elleni népirtó háborúja során, és ez az orosz megszálló hadsereg egyik legütőképesebb alakulata, amelyre az agresszor állam jelentős erőforrásokat fordít”. „A kapott koordináták alapján, sűrűn beépített területen a hírszerzés szakemberei precízen irányították az oroszok felé az FP-2 típusú drónt, amelyet több mint 105 kilogrammos robbanófejjel szereltek fel. A csapás következtében meghaltak az orosz Rubicon tisztjei és drónkezelői, akik a parancsnoki ponton tartózkodtak” – közölte a hírszerzés.

Az ukrán védelmi minisztérium a Telegramon közzétett közleménye szerint az orosz megszállók az idei év első tíz hónapjában ugyanannyi irányított légibombát dobtak le, mint a teljes előző év során. Októberben az orosz hadsereg drasztikusan növelte az irányított légibombákkal végrehajtott csapások számát Ukrajna területén. „Egy hónap alatt több mint 5328 légibombát dobtak le csapataink állásaira és a frontközeli városokra. Ez a legnagyobb számú ledobott légibomba egy hónap alatt 2025 kezdete óta” – emelte ki a tárca, hozzátéve, hogy „Oroszország légi terrortámadásai egyre fokozódnak”.