Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megerősítette pénteken, hogy terveik szerint decemberben hadrendbe állítják az orosz gyártású Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétarendszert.

Az államfő a BelTA fehérorosz állami hírügynökség közlése szerint kijelentette, hogy szükség esetén csapást is mérnek.

"Az Oresnyik egy ijesztő fegyver. Decemberben hadrendbe áll. Azt szeretném, ha (a nyugati országok) megértenék, hogy ha nagyon rossz lesz, képesek vagyunk csapást mérni. Akkor leülünk (az orosz elnökkel, Vlagyimir) Putyinnal, döntést hozunk és csapást mérünk. Szóval ne provokáljanak. Hiszen az ukrajnai háború is így kezdődött: a Donyec-medencében üldözték az orosz ajkúakat, gyilkolták, mérgezték őket. Ez a szemem láttára történt"

- fogalmazott Lukasenka.

Hozzátette, hogy "a minszki tárgyalóasztalnál egykor békemegállapodások születtek, de Fehéroroszország ellenségei a megtévesztés útját választották, ami a jelenlegi helyzethez vezetett. Kiderült, hogy nem állapodtak meg. Kiderült, hogy Minszkbe azért jöttek, hogy Oroszországot és minket megtévesszenek. Megtévesztettek. Nos, meg is fizették az árát. Már kétmillió ember halt meg, és rengeteg ukrán megsebesült" - nyilatkozott a fehérorosz államfő.

Döntés született az Oresnyik hiperszonikus ballisztikus rakéta tömeggyártásáról, az eszközzel a hadászati rakétaerőket fogják felszerelni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, a védelmi minisztérium és a hadiipari komplexum vezetőit, valamint a rakétarendszerek fejlesztőit fogadva.

Putyin gratulált a jelenlévőknek az Oresnyik rakétarendszer előző napi sikeres harci tesztjéhez, a dnyiprói Juzsmas rakéta- és hadiüzem ellen, és kitüntetést helyezett kilátásba a kidolgozói számára. Elmondta, hogy a fegyver nem régi rendszerek modernizált változata, hanem új fejlesztés.

Az elnök szerint az Oresnyik a stratégiai fegyverekhez hasonlítható, de nem tömegpusztító eszköz, hanem precíziós fegyver.

Közölte, hogy Oroszország több más közepes hatótávolságú rakétát is fejleszt.

Szergej Karakajev, az orosz hadászati rakétaerők parancsnoka azt mondta, hogy az Oresnyik képes célpontokat eltalálni Európa egész területén. A tábornok kijelentette, hogy a rakétarendszernek a jellemzői alapján jelenleg nincs analógja a világon. Azt állította, hogy a rakéta harci felszereltsége lehetővé teszi, hogy legyőzzön minden meglévő és fejlesztés alatt álló rakétavédelmet.

Jurij Boriszov, a Roszkozmosz vezetője a tanácskozáson elmondta: az orosz állami űripari vállalat készen áll arra, hogy többszörösére növelje a nagy pontosságú rakéták gyártását. Vaszilij Tonkoskurov, az orosz hadiipari bizottság igazgatótanácsának első elnökhelyettese azt hangoztatta, hogy a lehető legrövidebb időn belül megoldható az Oresnyik sorozatgyártása. Ennek köszönhetően szerinte

95 százalék fölé lehet növelni az orosz nukleáris triád modern eszközökkel való felszereltségét.

Vlagyimir Putyin csütörtök este azt mondta, hogy az Oresnyik ballisztikus rakéta 10 Mach, azaz másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel támad, ezért egyetlen jelenlegi légvédelmi vagy rakétavédelmi rendszer sem tudja kivédeni.

A fő üzenete Vlagyimir Putyin elnöknek az volt, hogy a nyugati országoknak az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos meggondolatlan lépéseit Moszkva nem hagyhatja reagálás nélkül – jelentette ki pénteken újságíróknak Dmitrij Peszkov.

A Kreml szóvivője hangsúlyozta: Putyin csütörtöki televíziós bejelentésének fő üzenete az volt, hogy „a rakétákat gyártó, azokat Ukrajnába szállító, majd orosz területre irányuló csapások végrehajtásában részt vevő nyugati országok meggondolatlan döntései és cselekedetei orosz részről nem maradhatnak reagálás nélkül”. A szóvivő rámutatott, hogy az orosz államfő hangsúlyozta: továbbra is „készen áll minden kapcsolatfelvételre” a „békés pályára” lépés és az ukrajnai konfliktus eszkalációjának elkerülése érdekében.

Az orosz elnöki sajtótitkár szerint Moszkva „világosan bemutatta” egy lehetséges válaszlépés körvonalait arra az esetre, ha a Nyugat figyelmen kívül hagyná aggodalmait.

„A jelenlegi (amerikai) kormányzattal nem volt kapcsolatfelvétel (a dnyiprói Juzsmas hadiipari üzemre mért csapás és az elnöki bejelentés előtt). Másrészt, a tegnapi nyilatkozat nagyon-nagyon kimerítő, világos, logikus volt. És ezért nincs kétségünk afelől, hogy a jelenlegi washingtoni adminisztrációnak lehetősége volt megismerkedni ezzel a nyilatkozattal, és megérteni azt” – mondta.

A szóvivő hangot adott a Kreml kívánságának, hogy

Washington fontolja meg Putyinnak az Oroszország elleni nyugati fegyvercsapások következményeiről szeptemberben tett kijelentéseit.

Közölte, hogy az orosz Oresnyik hiperszonikus, nem pedig interkontinentális rakéta, így Moszkva nem volt köteles értesíteni Washingtont egy ilyen eszköz indításáról. Mivel azonban ballisztikus rakétáról van szó, az amerikai fél 30 perccel a kilövés előtt értesítést kapott az automatikus üzemmódban működő orosz Nemzeti Nukleáris Fenyegetéscsökkentő Központtól a saját hasonló központjába.

Kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg kidolgozza a részleteket azzal kapcsolatban, hogy miként figyelmeztesse az ukrán civil lakosságot az Oresnyik rakétával végrehajtandó közelgő csapásról.

Az orosz védelmi minisztérium pénteki hadijelentése szerint csütörtökön az orosz fegyveres erők kombinált csapást mértek az ukrán hadiipari komplexum egyik dnyiprói létesítményére. A tárca rámutatott, hogy a csapás során első alkalommal alkalmazták sikeresen harci körülmények között az Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát, nukleáris fegyverzet nélküli hiperszonikus felszereltségben. A jelentés értelmében az összes harci blokk elérte célját.

Putyin csütörtök este azt mondta, hogy az Oresnyik ballisztikus rakéta 10 Mach, azaz másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel támad, ezért egyetlen jelenlegi légvédelmi vagy rakétavédelmi rendszer sem tudja kivédeni.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy, a fehéroroszországi Bresztben tartott pénteki sajtótájékoztatón az állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megijedt attól a választól, amelyet Oroszország adott a területének mélységére nagy hatótávolságú rakétákkal mért csapásra, és azzal kezdte vádolni „gazdáit”, hogy fegyvertelenül hagyták őt egy ilyen orosz reagálással szemben.

„Lehet, hogy ez hasznos eredmény. Én azt mondanám, hogy már az is hasznos, hogy legalább közelebb kerülünk a valósághoz, ha a saját bőrünkön érezzük” – mondta Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője egy fehérorosz fiatalokkal folytatott breszti találkozón úgy vélekedett, hogy a nyugati országok kezdik felismerni:

Ukrajnának csak egy része marad meg, de azt is fel akarják venni a NATO-ba. A konfrontációs logika megnyilvánulásának nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint ha most nem győzik le Putyint, akkor mindenkit meg fog támadni.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Telegram-csatornáján arra hívta fel a figyelmet, hogy Zelenszkij egy minapi üzenetében leleplezte magát azzal, hogy elismerte: nem most volt az első alkalom, hogy az ukrán fegyveres erők nagy hatótávolságú fegyverrel mértek csapást orosz területre. Az általa „lejárt szavatosságúnak” nevezett ukrán elnök reagálását egy gyerekéhez hasonlította, aki azért panaszkodik az apjának, hogy első alkalommal nem kapott fenyítést a betört ablakért.

A Kreml szóvivője pénteken nem kommentálta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Galant volt védelmi miniszter ellen. Megjegyezte, hogy az ICC lépései aligha járulnak hozzá bármihez is, beleértve a közel-keleti rendezést.

Bejelentette, hogy a Kreml a Gazprombank ellen bevezetett amerikai szankciókat az Európába irányuló orosz gázszállítások megakadályozására tett kísérletnek tekinti, és ellenlépéseket foganatosít. Azt hangoztatta, hogy egy olyan országot, mint Oroszország, szankciókkal nem lehet teljesen leblokkolni, és hogy Moszkva meg fogja találni a módját annak, hogy megoldhatók legyenek a gázért való uniós fizetések.

Az orosz hadsereg meghiúsította az ukrán fegyveres erők 2025-re tervezett hadjáratát – jelentette ki Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter, amikor pénteken felkereste az orosz Észak katonai csoportosítás vezetési pontját.

„Az a harci munka, amelyet most itt elvégeztünk: a legjobb egységeik felőrlése és az a tény, hogy az előrenyomulás most felgyorsult (…), lényegében meghiúsította az egész 2025-ös hadjáratukat” – mondta Belouszov.

Az Alekszandr Lapin vezérezredes parancsnoksága alatt álló Északi csoportosítás katonái a belgorodi és brjanszki régió ukrajnai határai mentén, valamint a Kurszk megyében folyó összecsapásokban vesznek részt, továbbá az ukrajnai Harkiv és Szumi megyében harcolnak. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este elismerte, hogy a nap folyamán korábban az Észak egyik vezetési pontját brit Storm Shadow manőverező repülőgépekkel és amerikai HIMARS rakétákkal támadták, egy kombinált csapás keretében. Közölte, hogy

a létesítmény külső őrségének és kiszolgáló személyzetének körében voltak halottak és sebesültek, a parancsnoki és az operatív állományban viszont nem.

Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 34 690 embert, 215 harckocsit, 147 gyalogsági harcjárművet, 120 páncélozott személyszállító járművet, 1190 páncélozott harcjárművet, 992 gépkocsit, 296 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken a donyecki régióban lévő Novodmitrivka elfoglalásáról tett bejelentést, és azt közölte, hogy a november 16-22. közötti időszakban összesen hat települést „szabadított fel”.

Az orosz heti hadijelentés szerint az orosz hadsereg egy tömeges és harminc csoportos csapást hajtott végre precíziós fegyverekkel, köztük a Kinzsal hiperszonikus rakétával, valamint drónokkal az ukrán hadi- és a hadsereget ellátó energetikai ipari létesítményeire, katonai repülőterek infrastruktúrájára, drónösszeszerelő és -tároló objektumokra, fegyver-, lőszer- és üzemanyagraktárokra, valamint az ukrán hadsereg és külföldi „zsoldosok” telepítési pontjaira.

A tárca közölte, hogy csütörtökön csapás érte az ukrán hadiipari komplexum egyik dnyepropetrovszki (ukránul: dnyiprói) létesítményét, amelynek során első alkalommal alkalmaztak sikeresen harci körülmények között Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát, nukleáris fegyverzet nélküli, hiperszonikus felszereltségben. A jelentés értelmében az összes harci blokk elérte célját.

Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy Dnyipróban az Oresnyik közepes hatótávolságú hiperszonikus ballisztikus rakéta az 1951-ben alapított Makarov Déli Gépgyártó Üzemet (Juzsmas) támadta, és olyan műhelyeket talált el, ahol rakétákat és harci drónokat állítottak elő. Mint mondta, a pusztítás mértékét pontosítják.

A pénteken közzétett hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 117 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a nevezett időszakban

csaknem 14 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 82 pedig megadta magát, közülük 52-en a kurszki régióban.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt hét folyamán az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy amerikai HIMARS sorozatvetőt, 18 harckocsit – köztük két német Leopardot – és 134 egyéb páncélozott harcjárművet – köztük négy amerikai Bradley és egy német Marder gyalogsági harcjárművet -, egy Neptun nagy hatótávolságú irányított rakétát, öt amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, két brit Storm Shadow manőverező repülőgépet, 16 francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 18 rakétáját, továbbá 642 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást. Kurszk megyében aknára hajtott egy személyépkocsi, amelyben egy házaspár ült. Az asszony a robbanás következtében helyszínen életét vesztette.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos bejelentette, hogy pénteken a kurszki régió 46 lakosa – köztük 12 gyerek -, akiket az augusztusi támadásuk nyomán az ukrán erők Ukrajnába vittek, visszatért Oroszországba.

Egy moszkvai bíróság távollétében előzetes letartóztatásba helyezte Alekszij Bibicsadze grúz „zsoldost” a kurszki régióban elkövetett terrorcselekmény és más bűncselekmények, köztük politikai és ideológiai gyűlöletből való indíttatású, közveszélyes módon elkövetett gyilkosság és gyilkossági kísérlet miatt.

Oresnyik orosz rakétarendszert telepítenek Fehéroroszországban