Orbán Viktor: veszély van, Európa a háború küszöbén áll

Veszély van, azért állunk ki, mert most ki kell állni, Európa a háború küszöbén áll - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke szombaton Győrben, a digitális polgári körök által szervezett első háborúellenes gyűlésen.

Hangsúlyozta: most minden embernek, nemcsak magyaroknak, Európában máshol is föl kell emelni a hangjukat, mert egyébként "bele fognak kóvályogni, bele fognak tántorogni az európai vezetők egy háborúba". Párhuzamot hozva megjegyezte: kísértetiesen ugyanazokat a jeleket látja, mint amilyenek az első világháború előtt mutatkoztak. 

Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar kormány álláspontja "nem valaki máséhoz kimért" álláspont, hanem a magyar önérdek. Csak azt vagyok hajlandó képviselni - fogalmazott hozzátéve, hidegen hagyja, ha az egybeesik-e mások érdekeivel. Orbán Viktor azt hangsúlyozta: komoly és őszinte, mély beszélgetésekre van szükség, majd kijelentette, "az a média, az az újságíró, akit külföldről fizetnek, az nem szuverén ember, és azokkal nem kell beszélgetni".

 A nemzeti szuverenitás ügyében nem ismerek tréfát - fogalmazott a miniszterelnök, majd annak a meggyőződésének adott hangot, hogy baloldalon is biztosan sokan vannak, akikkel a béke fontosságának ügyében nincsen vitájuk. Az lenne jó, hogyha ők is velünk tartanának; nem a Fidesszel, hanem mondjuk a magyarokkal vagy a a békeszerető magyarokkal - jelentette ki Orbán Viktor. A magyar társadalomfejlődés beteges alakulásának következményeként említette, hogy felmerülhet a gondolat: a kormányoldal kisajátítaná a béke ügyét. 

Példaként azt hozta fel: Amerikában az egyik pártot demokratának hívják, riválisában mégsem merül fel azt mondani, hogy "ki vagyunk rekesztve a demokráciából", ahogy a Republikánus Párt név dacára "sosem gondolja egy demokrata, hogy ő nem köztársaságpárti". Ez rossz, szerintem a komcsi időkből itt maradt megbélyegzéses, kirekesztéses, rossz játék - jelentette ki, hozzátéve, "így nem lehet nemzeti egységet építeni".

Orbán Viktor kitért arra: a kormány 2010 óta elvégzett munkája esélyt ad a magyaroknak arra, hogy kimaradjunk a háborúból. 

Orbán Viktor szerint Magyarország hozzájárulhat a béketeremtéshez, jó eszköz lehet a békét akaró, nálunk nagyobb országok politikájában, de nem felel meg a realitásoknak azt gondolni, hogy mi békét tudunk teremteni. A miniszterelnök felidézte, hogy a magyarok kétszer is ki akartak maradni a nagy európai háborúkból - az első világháborúból Tisza István miniszterelnöksége és a másodikból Horthy Miklós kormányzósága idején -, de ez nem sikerült. 

Biztosan tudom mondani, hogy különböző okokból az orosz-ukrán háborúban egymással szemben álló felek most nem akarnak békét kötni, ezért meg kell próbálni a világ békében érdekelt nagyhatalmait megmozdítani, hogy külső befolyással rávegyék őket a békére - mondta a miniszterelnök. 

Kiemelte: tavaly próbálta Zelenszkij ukrán elnököt meggyőzni arról, hogy az idő ellenük dolgozik, nem az ő oldalukon van, és minél tovább tart a háború, annál többet fognak veszíteni, de Zelenszkij ezt nem fogadta meg. Hozzátette: Ukrajna megszűnt szuverén országnak lenni, nem képes magát fenntartani. "Azért van, mert a nyugatiak akarják, hogy legyen", adnak pénzt és fegyvert. Ezért vannak eszközök a nyugatiak kezében, hogy az ukránokat a béke felé motiválják". Hozzátette: az idő az oroszok oldalán van, jó lenne békét kötni, mielőtt iszonyatos vérveszteség árán elfoglalják a területeket. Magyarország mindent megtesz azért, hogy béke legyen, "a legszörnyűbb katasztrófa elhárításán dolgozunk", sok tíz- vagy százezer embert megkímélhetünk a keleti fronton" - tette hozzá. Nem véletlen, jegyezte meg, hogy az egyetlen olyan világi, politikai kérdés, amelyben a Vatikán érthetően és világosan, határozott álláspontot fejt ki, az a béke. Beszélt arról is, hogy a háborút támogató európai vezetők lelkében kell, hogy dolgozzon "a jóistennek az a figyelmeztetése, hogy rossz dolgot képviselnek". Még a háborúpártiakéban is - kétség szintjén - ott van az a lelkiismereti kérdés, hogy "úristen, mit csinálunk?" Ezt valahogyan politikává kell alakítani - húzta alá. Csehországról azt mondta: egy magas kulturális minőséget képviselő szláv közösség, és ők tudják, hogy az, ami most van, az nekik - pénzügyileg - biztosan rossz. Andrej Babis miniszterelnök korábban pénzügyminiszter volt, kizártnak tartja, hogy a csehek olyan politikát támogassanak, ami nekik akár egy fillérbe is kerül.

"A béke oldalán lesznek, a cseh sör kimérésének tapasztalatai alapján ott minden kortyért meg kell fizetni" - fogalmazott. 

Orbán Viktor az Egyesült Államokkal kötött megállapodással kapcsolatban azt mondta, azért van szükség pénzügyi védőpajzsra, mert Trianonban életképtelen Magyarországot hoztak létre.

Az Amerikától kapott pénzügyi védőpajzs nem most kell, hanem majd kellhet - mondta a miniszterelnök, aki közölte azt is: más, kisebb védőpajzsokat is kiépített már Magyarország számára. Az amerikai védőpajzs a legnagyobb, de vannak kisebb védőpajzsaink is - jegyezte meg. Azt is mondta: védőpajzs az, ami "majd kellhet", tehát nem most kell, mert most egyelőre "rendben vagyunk". A védőpajzs egy olyan eszköz, amit amikor baj van, fölveszel, és "magad elé húzod". "Ki van tárgyalva" a nemzetközi világban ismert 4-5 olyan pénzügyi eszköz, amit ilyenkor lehet használni, mondta. A lehetséges eszközök közül példaként említette a devizacserét, amelynek lényege, hogy ha "kemény valutára van szükséged és nincs, aki a forintodat megvegye", akkor valaki vállalja, hogy fog tőled majd vásárolni forintot, valamint a rugalmas hitelkeret, ami "meg van nyitva", és akkor veszi fel az ország, amikor szüksége van rá.

 A védőpajzs "most nem fáj semmibe" Magyarországnak, amikor szükség lesz rá, akkor majd attól függően, hogy melyik eszközt választjuk, lesz valamilyen ára, de az majd akkor lesz - szögezte le a miniszterelnök. Orbán Viktor az energiaszankció alóli mentességről szólva megismételte: az amerikai egy elnöki rendszer, a kapott mentesség addig lesz érvényes, amíg az amerikai elnök így akarja, a megállapodás "időlimit nélküli". A mentesség "addig lesz, amíg Donald Trump az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Magyarországgal jó viszonyban van és tartja a megkötött megállapodást. Addig így lesz, írhatott akárki akármit, én ott voltam, higgyék, az olyan ember, úgy lesz, ahogy mondja - fogalmazott. 

A migrációs paktumra és a Magyarországra kirótt büntetésre vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszterelnök azt mondta: egészen a legutóbbi időkig azt gondolta, hogy Magyarország egzisztenciális létezésének legnagyobb fenyegetése a migráció. Most emellé belépett a háború, tehát ma két, Magyarországot a létezésében fenyegető dolog történik Európában. A háborúból ki kell maradni, a migrációval szemben pedig meg kell magunkat védeni. Abból nem lehet kimaradni, mert itt van a határon, tehát kerítést kell építeni, védekezni kell - szögezte le. 

Azt is mondta: magyarnak lenni fantasztikus dolog, ráadásul a magyar egy törzsi származású nép, amely folyamatként látja magát a világegyetemben, amelynek mi részesei vagyunk. Látjuk a nagyapánkat és az unokáinkat. Úgy fogalmazott: az én számomra minden, ami azzal fenyeget, hogy ezt elpusztítja, elrozsdásítja, fölszámolja, a magyar életminőségét mint magyar életminőséget megszünteti, az az ellenségem. És minden, ami ezt erősíti, az a barátunk. A migráció megváltoztat bennünket, nem leszünk többé magyarok vagy akik mi leszünk, azt lehet, hogy így fogják hívni, de nem az lesz. Azt is mondta: nem lát Európában egyetlen országot sem, amely boldogabb lett volna attól, hogy beengedte a migránsokat. Jelezte, az Európai Unióval a migráció kérdésében nem tudunk megállapodni, Brüsszel ma abban hisz, hogy a migráció jó és azt gondolja, hogy az európai népek erős ragaszkodása a nemzeti identitásához, különösen a magyaroké, az rossz dolog. 

Szerintük az európai együttműködést azt segítené, hogyha ezek a "nyavalyás magyarok" és még néhány ezt a "makacs, keményfejű, merevnyakú, hazafias érzésvilágát végre föladná, és megtanulná, hogy hogyan kell együtt élni másfajta népekkel". Ők azt gondolják, hogy a sokszínűség érték - mondta, hangsúlyozva, hogy szerinte a homogenitás is érték, az, hogy "olyan a szomszédom, mint én". Miért kell nekünk azt feladni? - tette fel a kérdést. Azt is mondta, mi akkor érezzük magunkat biztonságban, otthonosan, akkor érezzük magunkat a hazánkban, ha ismerjük azokat, akik a szomszédaink. Ezt nem szabad föladni, ez óriási erő - mondta. Erről nem lehet megegyezni, mert vagy beengeded őket, vagy nem - szögezte le. Azt is mondta, hogy a migrációról a magyarok különbözően gondolkodnak, és ő "azoknak az embere", akik azt gondolják, hogy "soha nem engedjük be őket, csak a testükön keresztül vagy még úgy sem". A miniszterelnök nagyon nehéz feladatnak nevezte a pártjától elérően gondolkodó fiatalok megszólítását, mondván, más kódrendszerben, kultúrában, gondolkodásban vannak és sok, a hazaitól eltérő szépséget látnak a világban. Ugyanakkor a fiatalok a mi gyerekeink - tette hozzé, megjegyezve, először a saját felelősségünket kell tisztázni, azt, hogy jó szülők voltunk-e, felkészítettük-e őket az életre, elmondtuk-e a következő nemzedéknek, hogy amit gondolnak, abból baj lehet. A miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha beszélnek a fiatalokkal, "a többségük ugyanarra fog jutni, mint mi".