POLITIK
Szerinte félerevisz az európai különterv kidolgozása.
Giorgia Meloni szerint Donald Trump békeerőfeszítéseit segíteni kell, nincs szükség brüsszeli ellenterv kidolgozására. Az olasz miniszterelnök szerint az amerikai béketervet kiindulópontként kell használni, hiba lenne aláásni. Elismerte, hogy néhány pontot felül kell vizsgálni, de mindenképpen az amerikai elnök által felvázolt irányvonalak alapján érdemes elindulni.
Nem segíti az ügyet, ha konfliktust szítunk, az amerikai tervre egy európai ellentervet dolgozunk ki, inkább a végeredményre kell koncentrálni
– mondta el Meloni az újságíróknak G20 csúcstalálkozón tartott sajtókonferencián.
Úgy fogalmazott, őt az érdekli, hogy eredményre vezető legyen, igazságos és tartós béke szülessen a két ország közt.
Kiemelte, nem hiszi, hogy célszerű lenne egy teljesen új ellentervet kidolgozni. Az amerikai béketervben számos olyan pont van, mellyel egyetértenek, idő és energia szempontjából is több értelme van egy már létező terven dolgozni és azokra a pontokra koncentrálni, melyek célra vezetnek.
A részletekre térve az olasz kormányfő elmondta, hogy vannak nagyon pozitív pontok, például a biztonsági garanciák az Egyesült Államok bevonásával. Ezt Olaszország már korábban is javasolta, a NATO 5. cikkelyét mintázná. A sajtókonferencián az olasz miniszterelnök arról is szólt, hogy Európának fontos szerepe van Ukrajna jövője szempontjából. Az amerikai tervben szereplő számos kérdés megköveteli az Európával való együttműködést. Ilyen a biztonsági garanciák, Ukrajna újjáépítése és EU-s csatlakozása.
Mindenen lehet vitatkozni, de ebben a szakaszban nem lenne hasznos a részleteken összeütközni. Mivel egy igen kényes szakaszba léptek a felek, érdemes inkább a célkitűzésekre összpontosítani
– mondta Meloni. Hozzátette, itt az ideje, hogy Európa megmutassa, van-e annyira érett, hogy olyan javaslatokat nyújtson be, amelyek előrelépéshez vezethetnek.
Meloni a sajtó képviselőinek arról is beszámolt, hogy hosszas telefonbeszélgetést folytatott Donald Trumppal, mely során úgy tapasztalta, hogy az amerikai elnök készen áll néhány pontot módosítani.
Azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az oroszoknak konkrét jelet kell küldeniük arról is, hogy békét akarnak elérni. Elmondta, hogy amerikai elnökkel egyetértettek abban, hogy a cél az lenne, hogy első lépésben legalább ideiglenes tűzszünetet tudjanak biztosítani a stratégiai és polgári infrastruktúra védelmében.
Az olasz miniszterelnök tehát azonos állásponton van a magyarokkal, az amerikai szövetségessel összefogva kívánja segíteni a béketárgyalásokat. Meloni számára több szempontból is fontos a konfliktus lezárása. Az olasz kormányban ugyanis a napokban nem kis feszültséget okozott Ukrajna támogatásának kérdése. Matteo Salvini és pártja kétségbe vonta Kijev további támogatását.
Úgy fogalmazott, az Ukrajnában kitört korrupciós botrány sajnos azt bizonyítja, hogy az olaszok pénzét gyermekek megsegítése helyett külföldi prostituáltakra és luxusvillákra használták fel.
Salvini leszögezte, ezt nem folytathatják tovább.
A hivatalos, 28 pontból álló béketerv az alábbiak szerint épül fel:
Megerősítik Ukrajna szuverenitását.
Oroszország, Ukrajna és Európa között átfogó [sic] és átfogó megnemtámadási megállapodás jön létre. Az elmúlt 30 év minden kétértelműségét rendezettnek tekintik.
Várhatóan Oroszország nem támad meg szomszédos országokat, és a NATO nem terjeszkedik tovább.
Oroszország és a NATO között az Egyesült Államok közvetítésével párbeszédet tartanak minden biztonsági kérdés rendezésére és a deeszkaláció feltételeinek megteremtésére, a globális biztonság biztosítása és a jövőbeni együttműködés, valamint a gazdasági fejlődés lehetőségeinek növelése érdekében.
Ukrajna megbízható biztonsági garanciákat kap.
Az ukrán fegyveres erők létszáma 600 000 főben lesz korlátozva.
Ukrajna vállalja, hogy alkotmányában rögzíti: nem csatlakozik a NATO-hoz, a NATO pedig vállalja, hogy alapszabályába foglalja: Ukrajnát a jövőben sem veszik fel.
A NATO vállalja, hogy nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában.
Európai vadászgépek lesznek állomásoztatva Lengyelországban.
Amerikai garancia:
Az Egyesült Államok ellenszolgáltatást kap a garanciáért.
Ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, elveszíti a garanciát.
Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, a határozott, összehangolt katonai válasz mellett visszaállítanak minden globális szankciót, a területek elismerését és a megállapodás minden más előnyét pedig visszavonják.
Ha Ukrajna ok nélkül lő ki rakétát Moszkvára vagy Szentpétervárra, a biztonsági garancia érvénytelen lesz.
Ukrajna jogosult lesz az EU-tagságra, és átmeneti kedvezményes hozzáférést kap az európai piachoz, amíg ezt a kérdést vizsgálják.
Egy erőteljes globális intézkedéscsomag jön létre Ukrajna újjáépítésére, többek között:
a. Ukrajna Fejlesztési Alap létrehozása a gyorsan növekvő iparágakba, többek között a technológiába, az adatközpontokba és a mesterséges intelligenciába történő befektetés céljából.
b. Az Egyesült Államok együttműködik Ukrajnával az ukrán gázinfrastruktúra, többek között a gázvezetékek és tároló létesítmények közös újjáépítésében, fejlesztésében, modernizálásában és üzemeltetésében.
c. Közös erőfeszítések a háború sújtotta területek rehabilitációjára, a városok és lakóövezetek helyreállítására, újjáépítésére és modernizálására.
d. Infrastruktúra-fejlesztés.
e. Ásványkincsek és természeti erőforrások kitermelése.
f. A Világbank külön finanszírozási csomagot dolgoz ki e törekvések felgyorsítására.
Oroszországot visszaintegrálják a globális gazdaságba:
a. A szankciók feloldását szakaszosan, eseti alapon vitatják meg és fogadják el.
b. Az Egyesült Államok hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodást köt Oroszországgal energia, természeti erőforrások, infrastruktúra, mesterséges intelligencia, adatközpontok, ritkaföldfém-kitermelés (az Északi-sarkvidéken), és más kölcsönösen előnyös vállalati lehetőségek területén.
c. Oroszország meghívást kap a G8-ba való visszatérésre.
A befagyasztott vagyon felhasználása a következőképpen alakul:
100 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont az Egyesült Államok vezette ukrajnai újjáépítési és beruházási programba fektetnek. Az USA a vállalkozás hasznának 50 százalékát megkapja. Európa további 100 milliárd dollárt ad hozzá, hogy növelje Ukrajna újjáépítésére rendelkezésre álló befektetési összeget. A befagyasztott európai vagyont feloldják. A fennmaradó orosz befagyasztott vagyont külön amerikai–orosz befektetési alapba helyezik, amely meghatározott területeken közös projekteket hajt végre. Ez az alap a kapcsolatok erősítését és a közös érdekek növelését célozza, hogy erős ösztönzőt teremtsen a konfliktushoz való visszatérés elkerülésére.
Létrejön egy közös amerikai–orosz munkacsoport biztonsági kérdésekre, amely elősegíti és biztosítja a megállapodás minden rendelkezésének betartását.
Oroszország törvényben rögzíti Európával és Ukrajnával szembeni megnemtámadási politikáját.
Az Egyesült Államok és Oroszország megállapodik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását és ellenőrzését szolgáló szerződések, köztük a START I meghosszabbításáról.
Ukrajna vállalja, hogy a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó szerződésnek megfelelően atomfegyver nélküli állam marad.
A zaporizzsjai atomerőművet az IAEA (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség) felügyelete alatt üzemelik be, és a megtermelt áramot Oroszország és Ukrajna egyenlő arányban – 50-50 százalékban – kapja.
Mindkét ország vállalja olyan oktatási programok végrehajtását az iskolákban és a társadalomban, amelyek a különböző kultúrák megértését és toleranciáját szolgálják, valamint a rasszizmus és az előítéletek felszámolását:
a. Ukrajna elfogadja az EU vallási toleranciára és a nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó szabályait.
b. Mindkét ország vállalja, hogy megszünteti az összes diszkriminatív intézkedést, valamint garantálja az ukrán és orosz média és oktatás jogait.
c. Minden náci ideológiát és tevékenységet el kell utasítani és tiltani kell.
Területek:
a. A Krím, Luhanszk és Donyeck de facto Oroszországhoz tartozónak lesz elismerve, az Egyesült Államok által is.
b. Herszon és Zaporizzsja a frontvonal mentén lesznek „befagyasztva”, ami de facto elismerést jelent a kontaktvonal mentén.
c. Oroszország lemond az öt régión kívül ellenőrzése alatt álló, megállapodás szerinti egyéb területekről.
d. Az ukrán erők kivonulnak a Donyecki terület azon részéről, amelyet jelenleg ellenőriznek, és ez a kivonulási zóna semleges, demilitarizált ütközőzónának minősül, amelyet nemzetközileg az Orosz Föderációhoz tartozó területként ismernek el. Orosz erők nem léphetnek be ebbe a demilitarizált zónába.
A jövőbeni területi rendezések elfogadását követően az Orosz Föderáció és Ukrajna vállalja, hogy ezeket az elrendezéseket nem változtatják meg erővel. A biztonsági garanciák nem alkalmazhatók e vállalás megszegése esetén.
Oroszország nem akadályozza meg Ukrajnát a Dnyeper kereskedelmi célú használatában, és megállapodások születnek a gabona szabad szállításáról a Fekete-tengeren keresztül.
Humanitárius bizottság jön létre a fennmaradó kérdések rendezésére:
a. Minden megmaradt hadifogoly és holttest „mindenkit mindenkiért” alapon kerül kicserélésre.
b. Minden civil foglyot és túszt visszaadnak, beleértve a gyermekeket is.
c. Családegyesítési programot hajtanak végre.
d. Intézkedéseket tesznek a konfliktus áldozatainak szenvedésének enyhítésére.
Ukrajna 100 napon belül választásokat tart.
A konfliktusban érintett minden fél teljes amnesztiát kap a háború alatti cselekedeteiért, és vállalják, hogy a jövőben nem nyújtanak be követeléseket vagy panaszokat.
Ez a megállapodás jogilag kötelező. Végrehajtását a Béketanács felügyeli és garantálja, amelynek Donald J. Trump elnök lesz a vezetője. Megszegés esetén szankciókat vezetnek be.
Miután minden fél elfogadja ezt a memorandumot, a tűzszünet pedig azonnal életbe lép, miután mindkét fél visszavonul az egyezményben meghatározott pontokra, és megkezdik a megállapodás végrehajtását.
Ripost hírek
