Macron dícsérte az amerikai béketervet, aztán...

Emmanuel Macron francia elnök úgy vélekedett kedden egy interjúban, hogy az amerikai elnök ukrajnai béketerve jó irányba mutat, de bizonyos elemein még javítani kell, hogy Ukrajna és Európa számára is elfogadhatók legyenek.

Ez a kezdeményezés jó irányba, a béke irányába mutat. Ugyanakkor vannak a tervnek olyan pontjai, amelyeket érdemes lenne megvitatni és továbbfejleszteni - mondta el a francia elnök az RTL rádiónak.

"Békét akarunk, de nem olyan békét, amely kapitulációval lenne egyenértékű"

- fogalmazott, hozzátéve, hogy csak az ukránok dönthetnek arról, milyen területi engedményekre hajlandóak.

"Az a javaslat, ami most az asztalra került, arról ad képet, mi lenne elfogadható az oroszok számára. De ez vajon azt jelenti, hogy ezt kell elfogadni az ukránoknak és az európaiaknak is? A válasz az, hogy nem" - szögezte le Macron, aki szerint békekötés esetén Ukrajna első védelmi vonala az lenne, hogy újraszervezi hadseregét, erre vonatkozóan nem lehet korlátot szabni.

Kifejtette azt is, hogy csak az európaiak dönthetnek arról, hogyan kellene felhasználni az Európában lévő befagyasztott orosz vagyonokat, amelyeket Donald Trump - terve szerint - az Egyesült Államok vezette ukrajnai újjáépítés finanszírozására fordítana.

A francia elnök nyilatkozatában azt is hangoztatta, hogy nem szabad gyengeséget mutatni az orosz fenyegetéssel szemben.

"Oroszországnak gyakorlatilag 10 éve tudatosan az a stratégiája, hogy újra birodalommá váljon, vagyis minden irányba terjeszkedjen" - mondta.

A francia elnök ismét elmondta, Franciaország nem akar fiatal franciákat "Ukrajnába küldeni".

A békének és Donald Trumpnak szurkolok, a harctéren egyik fél sem tud győzni - kommentálta az ukrajnai háború megállítása érdekében folyó egyeztetéseket Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes, a Liga jobboldali kormánypárt vezetője hétfőn.

Matteo Salvini nemet mondott az Európai Unió alternatív békejavaslataira.

A békéről "szerencsére nem Macron dönt" - jelentette ki.

Úgy vélte, dolgozni kell hagyni Donald Trump amerikai elnököt, az ukrán Volodimir Zelenszkijt és az orosz Vlagyimir Putyint.

"Trump csodát tett, amikor tárgyalóasztalhoz vitte Netanjahut és a Hamászt, azon a béketerven sok olasz okos ember nevetgélt, mostanra viszont megvalósult. Hasonlóképpen, ami az Oroszország és Ukrajna között négy éve zajló háborúval kapcsolatos tervjavaslatot is illeti, hagyjuk dolgozni az érdekelt feleket" - jelentette ki Salvini, aki Milánóban egy hétfői találkozón nyilatkozott a sajtónak.

A Liga vezetője Franciaországra, Nagy Britanniára és Németországra utalva reményét fejezte ki, hogy miközben Trump, Zelenszkij és Putyin "lépésről lépésre halad, Macron, Starmer, Merz és más szerzői jogokra vágyók nem támasztanak problémákat, nem emelnek vétót, nem tesznek keresztbe és nem hosszabbítják a háborút, aminek nem lenne értelme".

Salvini megjegyezte: senki sem fog a harctéren győzni, Ukrajna sem, még akkor sem, "ha megtöltjük fegyverrel csak azért, hogy boldoggá tegyük a franciákat vagy a németeket".

Hangoztatta: ő támogatja a béketervet, a békének és Donald Trumpnak szurkol, miközben Emmanuel Macron francia elnök "érdekeltebb a fegyvereladásban".

Matteo Salvini "zavaró tényezőnek" nevezte, hogy az európai országoktól Ukrajnának juttatott segítség "a vizsgálatok szerint a korrupciót táplálta, villák építését külföldön, a prostitúciót, titkos számlákat és arany fürdőszobákat".

Üdvözöljük az Egyesült Államok Ukrajna békéjének megteremtése érdekében kifejtett erőfeszítéseit, a 28 pontos béketerv vázlata fontos, az igazságos és tartós békéhez elengedhetetlen elemeket tartalmaz, de további munkálatokat igényel - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, aki közreadta az amerikai béketervvel kapcsolatban elfogadott, tizenegy európai vezető, valamint Kanada és Japán miniszterelnöke által aláírt nyilatkozatot.

A közös nyilatkozatot Ursula von der Leyen mellett António Costa, az Európai Tanács elnöke, Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Pedro Sánchez spanyol kormányfő, Alexander Stubb finn elnök, valamint Dick Schoof holland, Micheál Martin ír, Jonas Gahr Store norvég, Mark Carney kanadai és Takaicsi Szanae japán miniszterelnök írta alá.

A nyilatkozattevők hangsúlyozták: a béketervnek az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos elemei végrehajtásához az EU, illetve a NATO tagállamainak beleegyezése szükséges, ami - szavaik szerint - hangsúlyozza Ukrajna iránti nem szűnő támogatásukat. Közölték: készen állnak, hogy szerepet vállaljanak annak érdekében, hogy a béke Ukrajnában fenntartható legyen.

"Aggódunk az ukrán fegyveres erőkre vonatkozó javasolt korlátozások miatt, amelyek sebezhetővé tennék Ukrajnát a jövőbeni támadásokkal szemben"

- fogalmaztak, majd hozzátették: a határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni.

Végezetül közölték: az elkövetkező napokban is szorosan együttműködnek Ukrajnával és az Egyesült Államokkal.

Donald Trump amerikai elnök 28 pontos béketerve az ukrajnai konfliktus végleges rendezésének alapjául szolgálhat, de annak tartalmát Oroszországgal nem vitatták meg - jelentette ki Vlagyimir Putyin államfő az orosz biztonsági tanács péntek esti tanácskozásán.

Putyin elmondta, hogy az orosz és az amerikai fél már az alaszkai csúcstalálkozó előtt megvitatta Trumpnak az ukrajnai rendezésre vonatkozó békekezdeményezéseit, amelyeken Anchorage után javítottak.

Mint mondta,

a konkrét új szövegről Oroszországgal nem tárgyaltak, feltételezése szerint azért nem, mert az Egyesült Államoknak nem sikerült elérnie Ukrajna beleegyezését ehhez.

Beszámolója szerint az Egyesült Államok az ukrajnai rendezésről szóló előzetes megbeszélésen arra kérte Oroszországot, hogy legyen rugalmas, és Moszkva megerősítette, hogy hajlandó erre.

Az orosz vezető hangoztatta: az ukrán vezetés szövetségeseivel együtt valószínűleg abban az illúzióban ringatja magát, hogy stratégiai vereséget tud mérni Oroszországra.

Arra figyelmeztetett, hogy Kupjanszk város orosz elfoglalásának esete más frontszakaszokon is megismétlődhet, és az orosz hadsereg továbbra is azon lesz, hogy elérje céljait. Mindazonáltal ismét hangsúlyozta, hogy Oroszország kész a békés rendezésre.

"Összességében ez (a háború alakulása) megfelel nekünk, mert a különleges hadművelet céljait fegyveres küzdelemben el tudjuk vele érni. De készek vagyunk béketárgyalásokra is, a problémák békés megoldására, azonban ehhez természetesen a javasolt terv minden részletének érdemi megvitatása szükséges. Erre készek vagyunk"

- mondta Putyin.

Kitért arra, hogy noha Kijev ennek az ellenkezőjét állította, Kupjanszk gyakorlatilag már november 4-ére orosz kézre került. Hangot adott azon feltételezésének, hogy az ukrán vezetésnek vagy nincs objektív információja a harctéri helyzetről, vagy képtelen objektív módon értékelni azt.

Putyin kitért rá, hogy noha Kijev ennek az ellenkezőjét állította, Kupjanszk gyakorlatilag már november 4-re orosz kézre került. Hangot adott feltételezésének, miszerint az ukrán vezetésnek vagy nincs objektív információja a harctéri helyzetről, vagy képtelen azt objektív módon értékelni.

Az ukrán vezetés nem fog éles kijelentéseket tenni, és elkötelezett a világos, őszinte munka mellett - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Egyesült Államok Ukrajnára vonatkozó béketervét kommentálva.

Az államfő megerősítette, hogy csütörtökön találkozott Kijevben az Egyesült Államok képviselőivel. "Jelentős delegáció és nagyon komoly beszélgetés volt. Az amerikai fél benyújtotta pontokba szedett javaslatait arra vonatkozóan, miként lehet az ő elképzelésük szerint véget vetni a háborúnak. A háború első napjaitól kezdve egy rendkívül egyszerű álláspontot képviselünk: Ukrajnának békére van szüksége. És valódi békére, olyanra, amelyet nem tör össze egy harmadik invázió. Méltó békére, hogy a feltételek tisztelettel legyenek megfogalmazva függetlenségünk, szuverenitásunk és az ukrán nép méltósága iránt" - írta Zelenszkij csütörtök éjjel közzétett Telegram-bejegyzésében. Szerinte éppen ilyen feltételeket kell biztosítani.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban sok tárgyalás zajlott európai vezetőkkel. "Arra számítok, hogy a közeljövőben beszélek Trump elnökkel. Tisztában vagyunk azzal, hogy Amerika ereje és támogatása valóban közelebb hozhatja a békét, és nem akarjuk ezt elveszíteni. Azt is tudjuk, hogy Oroszországnak nincs valódi békeszándéka, különben nem is indították volna el ezt a háborút. Sok értékelés látott napvilágot teljesen jogosan arról, hogy Oroszország egész évben csak egyetlen dologra törekedett: elhalasztani a szankciókat és még több időt nyerni a háborúhoz" - fejtette ki az elnök.

Véleménye szerint Amerika képes arra, hogy Oroszország hozzáállása a háború befejezéséhez végre komollyá váljon: "ennek eléréséért a továbbiakban is százszázalékosan dolgozni fogok, minden időmet most ennek szentelem. Ukrajnának békére van szüksége, és Ukrajna mindent meg fog tenni azért, hogy senki a világon ne mondhassa azt, hogy mi hiúsítjuk meg a diplomáciát. Ez fontos" - szögezte le Zelenszkij.

Az ukrán elnök pénteken telefonon beszélt több európai vezetővel. "Megvitattuk az Ukrajna és egész Európa békéjét szolgáló tervet. Értékeljük az Egyesült Államok, Trump elnök és csapatának erőfeszítéseit. Dolgozunk azon a dokumentumon, amelyet az amerikai fél készített. Ez egy olyan terv kell legyen, amely valódi és méltó békét biztosít"

- írta a Telegramon Emmanuel Macron francia elnökkel, Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Friedrich Merz német kancellárral folytatott megbeszélése után. "Szorosan koordináljuk lépéseinket, hogy alapvető álláspontunkat figyelembe vegyék. Egyeztettük a következő lépéseket, és megállapodtunk abban, hogy a megfelelő szintű delegációink együttműködnek" - tette hozzá.

Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Telegramon pénteken nyilvánosságra hozta, hogy részt vett a tárgyalásokon az amerikai delegációval Daniel Driscoll-lal, a Pentagonnak a szárazföldi hadsereg ügyeiben illetékes vezetőjével az élén.

Elmondása szerint ugyancsak részt vett a találkozón Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke. helyettese Vadim Szkibickij, valamint Oleh Ivascsenko, az ukrán külső hírszerzés vezetője és Andrij Hnatov vezérkari főnök is.

"A igazságos béke helyreállításának megközelítéseiről, a következő lépések rendjéről és a további párbeszéd reális formátumairól beszéltünk. Ukrajna nagy figyelemmel vizsgál meg minden partneri javaslatot, és világosan megfogalmazza saját álláspontját. Nem léteznek és nem is létezhetnek olyan döntések, amelyek kívül esnek a szuverenitás, az emberek biztonsága és a mi határvonalainkon" - hangsúlyozta a védelmi tanács titkára.