POLITIK
...és a garantált bérminimum
Megszületett a megállapodás 2026-os minimálbérről és garantált bérminimumról – értesült a Világgazdaság. Úgy tudjuk, hogy a munkaadók és a szakszervezetek csütörtök délután 4-kor találkoztak a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárnál, Czomba Sándornál, ahol hivatalosan is elfogadták a napokban már körvonalazódó kompromisszumos javaslatot. A megállapodás értelmében a minimálbér 2026. január elsejével a jelenlegi 290 800 forintról 11 százalékkal, bruttó 322 800 forintra, a szakmunkás-bérminimum pedig az idei 348 800 forintról 7 százalékkal, bruttó 373 200 ezer forintra emelkedik.
Minimálbér 2026: már szerdán megszületett az alku
Szerda délután került sor a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumára (VKF), ahol nagyon közel kerültek az álláspontok a szociális partnerek között, ám két szervezet még vonakodott:
- míg a munkáltatói oldalon a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége sokallta a 11 százalékos minimálbér-emelést, helyette 10 százalékot adott volna meg,
- addig a munkavállalói oldalon Magyar Szakszervezeti Szövetség szerette volna feljebb tornázni a garantált bérminimum 7 százalékos emelését 8 százalékra.
A VKF szerdai ülését követően a Liga Szakszervezetek vezetője, Mészáros Melinda kifejezetten bizakodó volt. „Abban bízok, hogy mindenki részéről pozitív fogadtatásra talál és a jövő héten körvonalazódhat a konkrét szövegezés” – mondta a szakszervezeti vezető a Világgazdaságnak. A vállalkozók oldaláról Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára nyilatkozott optimistán, azt is megjegyezte, „elmentünk a falig, mi még talán tovább is”.
Majd Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtök délelőtt a parlament gazdasági bizottságában jelezte, hogy nagyon közel van a megállapodás a felek között.
Órákra vagyunk a megállapodástól
– fogalmazott sokat sejtetően a miniszter.
A szochocsökkentés elmaradása kavarta meg a lapokat
Hogy az utolsó pillanatban is nyitott maradt a 2026-os minimálbér sorsa, az annak tudható be, hogy a héten derült ki, hogy hiába várják a vállalkozók a szociális hozzájárulási adó (szocho) 1 százalékpontos csökkentését. A kormány nyár óta lebegtette az adócsökkentést, és lényegében a vállalkozói oldal is ettől tette függővé az első megállapodásban foglalt emelési tételeket.
Csakhogy a kormány a múlt héten jelentette be azt a 11 pontból álló, kisvállalatokat támogató adócsomagot, amely 80-90 milliárd forintos kieséssel kalkulál a jövő évi költségvetésből. Azóta már tudjuk, hogy az első megállapodás a minimálbér esetében 11,1 százalékos, a szakmunkás-minimálbér esetében 8,1 százalékos emelést takart. Ezt a megállapodást kellett a VKF szerdai ülésén az új helyzethez igazítani, amiben a vállalkozói oldal is elfogadta azt a javaslatot, hogy a minimálbér két számjegyű mértékben emelkedjen. A garantált bérminimum esetében már kevésbé voltak hajlandók engedni, miután az sokkal jobban függ a piaci folyamatoktól, ráadásul a többség 750-800 ezer munkavállaló ezt kapja.
A vártnál rosszabb GDP-adatok miatt kellett újranyitni a hároméves bérmegállapodást
Szeptember eleje óta folynak az egyeztetések a két oldal között. A november eleji VKF-ülés előtt azt lehetett tudni a két oldal álláspontjáról, hogy míg a munkaadói oldal 6-8 százalék körüli, addig a munkavállalói oldal 10-12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodott. Czomba Sándor október 22-én úgy nyilatkozott, hogy „a kollektív bölcsesség, mint ahogy eddig is minden évben, most is működni fog”, ám elismerte:
Kormányzati beavatkozás nélkül nagyon valószínű, hogy nem tudnak olyan számadathoz közelíteni, amely mindkét félnek megfelel.
A szocho csökkentése azóta napirenden volt, hogy kiderült, idén a gazdasági növekedés jóval alacsonyabb lesz a vártnál. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szeptember végén lapunknak azt mondta, nem állnak fenn a hároméves bérmegállapodásban rögzített feltételek, ezért ha minden feltétel lejjebb zuhan, nem lehet reálisan azt várni, hogy jövőre 13 százalékkal emelkedjen a minimálbér, ahogy azt a tavalyi hároméves bérmegállapodás rögzítette.
A minimálbér újratárgyalására azért van szükség, mert hiába kötöttek tavaly hároméves bérmegállapodást a munkaadók és a szakszervezetek, már tavasszal világossá vált, hogy a megállapodás fenntarthatatlan.
A vártnál gyengébb gazdasági növekedés és magasabb infláció miatt ugyanis a makropálya is gyökeresen megváltozott, emiatt a vállalkozók is kényelmetlen helyzetbe kerültek.
Emellett a tavalyi béralku is tartalmazott egy korrekciós mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben újratárgyalják a megállapodást. Ha az egyes gazdasági mutatók (GDP, bruttó átlagkereset, infláció) összesített mértéke eltér a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban 1 százalékkal, akkor a VKF tagjainak újra kell tárgyalniuk a minimálbért. Márpedig ez a helyzet áll fenn: az eltérés nagyjából 1,5 százalékos lehet.
A hároméves bérmegállapodás ugyanis 3,4 százalékos GDP-növekedésre és 3,2 százalékos inflációra épül, ehhez képest az idén a kormány számításai szerint az infláció 4,7 százalékos a GDP-bővülés pedig 0,5 százalékos lehet.
A vállalkozói oldal ebben a helyzetben nem látta indokoltnak a bérmegállapodás fenntartását, sőt, maga Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismerte el, hogy „egy két számjegyű minimálbér-emelkedés nagyon nagy emelkedést jelent egy olyan környezetben, ahol a növekedésünk 1 százalék körül van”. Azt is mondta, hogy a tervezett 13 százalékos emelésnek „kicsi a lehetősége”, és reálisabban 10-11 százalékos emelés jöhet.
Ugyanakkor van hosszabb távú hatása is a vártnál kisebb emelésnek. Mivel a 2027-es emelés is várhatóan kisebb lesz, mint 14 százalék, amit a tavalyi megállapodás tartalmazott, így benne van a pakliban, hogy csúszhat az ezereurós minimálbér és egymillió forintos átlagkereset 2028-as elérése. Ugyanakkor Nagy Márton a parlament gazdasági bizottságában csütörtök délelőtt arról beszélt, hogy szerinte ettől függetlenül is teljesíthetők ezek a kormányzati célok.
Ripost hírek
