Hollandia kiutasítana három afgán nőt

A holland bevándorlási hivatal (IND) fenntartja döntését három afgán nő Afganisztánba történő kitoloncolásáról, noha széles körű bírálatok érik a tálib uralom alatt álló ország súlyos nőjogi helyzete miatt - írta a Dutchnews hírportál pénteken.

A beszámoló szerint az IND álláspontja az, hogy a nők képesek lesznek alkalmazkodni a tálibok által előírt életvitelhez, mivel nem integrálódtak a holland társadalomba.

A hivatal indoklása szerint "az, hogy valaki Hollandiában utcára mer menni, dolgozni és önállóvá válni, nem jelenti azt, hogy ne tudna megfelelni a tálib előírásoknak".

A nőket jelenleg nem lehet Afganisztánba visszaküldeni, mivel Hollandia nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot az országgal. David van Weel ügyvivő igazságügyi miniszter azonban ezen változtatna, és több európai tárcavezetővel együtt arra kérte az Európai Bizottságot, hogy tegye lehetővé a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek kitoloncolását.

A kitoloncolási határozat ellentétes lenne a holland kormány tavalyi álláspontjával, akkor Casper Veldkamp külügyminiszter Kanada, Németország és Ausztrália mellett közösen indított pert Afganisztán ellen az ENSZ nőjogi egyezményének megsértése miatt.

A három afgán nő attól tart, hogy visszatérésük esetén életveszélybe kerülnének.

Frans Willem Verbaas ügyvéd, aki két nő jogi képviseletét látja el, "felháborítónak" nevezte Van Weel döntését. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bíróság 2024 októberében kimondta, Afganisztán nők elleni rendszerszintű bánásmódja önmagában üldöztetésnek minősül.

Jogi szakértők szerint a döntés értelmében egyetlen uniós tagállam sem küldhet vissza nőket Afganisztánba, és minden afgán nő jogosult lehet tartózkodási engedélyre neme és származása alapján.

Az IND és a menedékügyi tárca azonban vitatja ezt az értelmezést, mondván: Hollandia "megadhatja" ugyan az oltalmat az afgán nőknek a diszkrimináció alapján, "de nem kötelező" így eljárnia.

A hivatal szerint "elképzelhetőek olyan helyzetek, amelyekben a nők számára nem jelent problémát alkalmazkodni a tálibok szabályaihoz".

Az egyik 79 éves nő ügyét februárban tárgyalja a bíróság. Verbaas egy másik esetet a legfelső közigazgatási bíróság szerepét ellátó Államtanács elé vitte, amely szintén jövőre hoz döntést az ügyben.

A holland határrendészet legalább 2026. június 8-ig folytatja a határellenőrzést a Németországgal és Belgiummal közös átkelőhelyeken - jelentette be David van Weel, az ügyvivő holland kormány migrációs minisztere a Dutch News című, angol nyelvű holland hírportál keddi beszámolója szerint.

Hollandia egyike azon tíz uniós tagállamnak, melyek ideiglenesen határellenőrzést végeznek a schengeni övezeten belül. Hága a határellenőrzést 2024 decemberében állította vissza, a rendelkezés a jövő hónap végén járt volna le.

A beszámoló szerint David van Weel a holland parlament képviselőinek adott tájékoztatóján elmondta, hogy az ellenőrzések összhangban vannak a schengeni szabályozással, amely lehetővé teszi az intézkedés fenntartását "a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető súlyos veszély" esetén. A határellenőrzésről szóló rendelkezés továbbra is érvényben marad - jelentette be a tárcavezető.

Kiemelte: az illegális migráció, az embercsempészet és az EU dublini rendszerének korlátozott hatékonysága továbbra is fokozott éberséget indokol. A határellenőrzések "legalább az uniós migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásáig" érvényben maradnak - tájékoztatott.

Van Weel ismertette a Brüsszelnek küldött, a holland határellenőrzés fenntartásának szükségességéről szóló hivatalos értesítés egyes részleteit, amely szerint 2024. december 9. és 2025. szeptember 8. között 470 ember belépését tagadták meg a Németországgal és Belgiummal közös szárazföldi határokon, és további 123 320 ember okmányait ellenőrizték. Ugyanebben az időszakban 230 embert állítottak elő belső határellenőrzés során okmányhamisítással, emberkereskedelemmel, közlekedési szabálysértéssel, vagy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekkel összefüggésben.

"Az általános helyzet továbbra is komoly problémákat okoz az illegális migráció, az embercsempészet, a menedékjog és az olyan alapvető szolgáltatások tekintetben, mint a befogadás és a lakhatás, valamint a közbiztonság területén is" - áll a dokumentumban.

A menedékjog iránt benyújtott kérelmek száma 2025 első nyolc hónapjában 38 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakában feljegyzett adatokhoz képest, a meredek csökkenés ellenére azonban továbbra is nagy a nyomás a holland menekültügyi rendszeren. A helyi önkormányzatok emellett továbbra is közel 90 ezer ukrajnai menekült ellátását biztosítják, ezért kevés a szabad kapacitás - írták.

Fenyegetéseket kapott a közép-hollandiai Emmeloord településen működő Yunus Emre mecset az elmúlt héten - közölte a Hollandiai Iszlám Alapítvány (ISN) hétfőn.

Az NlTimes hírportál tudósítása szerint az imámot ismeretlen telefonáló fenyegette meg, a mecset bejáratánál pedig darabokra tépett Koránokat, iszlámellenes üzeneteket és egy madártetemet találtak.

A fenyegető hívás múlt hétfőn érkezett, a telefonáló a többi között azt mondta: "rátok döntjük a mecseteket, miközben bent lesztek", valamint "ki a muszlimokkal az országból". A fenyegetéseket az imám gyerekei is hallották.

Pénteken egy madártetemet, vasárnap pedig darabokra tépett Koránokat és gyűlölködő üzeneteket találtak a bejáratnál.

A szervezet közölte: nem kívánja "túlreagálni" a történteket, de rendőrségi feljelentést tett. Az ISN szóvivője elmondta, hogy a mecsetnek jó kapcsolata van az önkormányzattal és a környék lakóival, és ez az első alkalom, hogy ilyen támadások érték az intézményt.

"A vezetőség megdöbbent és szomorú. Fájdalmas, hogy egy békés helyen is ilyen zaklatások történhetnek" - fogalmazott a szóvivő, aki arra kérte a politikusokat, hogy vegyék komolyan a muszlim közösséget érő fenyegetéseket, mérsékeljék a társadalmi feszültségeket, és védjék meg a mecseteket.