Hat frontszakaszon törtek előre az oroszok

Elfoglalta az orosz hadsereg a Harkiv megyei Dvoricsenszke, a Dnyipropetrovszk megyei Haj és a donyecki régióban lévő Platonivka települést az elmúlt nap folyamán az ukrajnai háborúban – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

A Donyeck régióbeli Pokrovszk visszafoglalásával Moszkva szerint az ukrán hadsereg öt alkalommal próbálkozott, és ebben a körzetben mintegy 290 katonát, valamint egyebek mellett három páncélozott harcjárművet veszített. A tárca által kiadott tájékoztatás szerint az ukrán fél két sikertelen kísérletet tett a Harkiv megyei Kupjanszk visszavételére is, és ennek a városnak térségében mintegy félszáz katonát és egyebek között két páncélozott harcjárművet veszített.

Pokrovszkot és Kupjanszkot az orosz vezérkari főnök október 26-án bekerítettnek nyilvánította.

A hétfői hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők mind a hat ukrajnai frontszakaszon előre tudtak törni, a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1400 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A tárca az eltalált és megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel az ukrán hadiipart ellátó üzemanyag-tároló, energiaipari és vasúti infrastrukturális létesítményeket, nagy hatótávolságú pilóta nélküli repülőgépeket tároló, valamint lőszer- és anyagi-műszaki raktárakat, egy harckocsit és 14 egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá 104 repülőgép típusú drónt.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Rosszija 24 hírtelevízióban azt mondta, hogy Pokrovszk környékén, egyebek között Hrisine irányában terjed az orosz ellenőrzés alatt álló zóna, és az orosz erőknek Sziverszk városban vívott utcai harcokban több irányban sikerült előretörniük.

Igor Kimakovszkij a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy ukrán alakulatok „tűzzsákba” kerültek a Zaporizzsja megyei Huljajpole városban, amelyet az orosz erők helyenként másfél kilométerre megközelítettek. Kimakovszkij szerint az ukrán 114. dandár katonái kis csoportokban szökni próbálnak Huljajpoléból.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek hétfő ukrán tüzérségi és dróntámadást. Az éjszaka folyamán a „Donyecki Népköztársaság” félmillió fogyasztójának áramellátása szakadt meg, ezt délutánra 360 ezer ember esetében helyreállították.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség a védelmi minisztérium adatait összesítve azt írta, hogy november 10. és 16. között az orosz légvédelem 848 ukrán repülőgép típusú drónt lőtt le az ország légterében. A támadások a központi, a déli, az Észak-Kaukázusi és a Volga menti szövetségi körzetet érintették.

Az Európai Bizottság jelenleg azzal számol, hogy az ukrajnai háború 2026 végére lezárulhat, és erre alapozza Ukrajna 2026-2027-es pénzügyi támogatási tervét - a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál ismertetése szerint ez derül ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által az uniós vezetőknek küldött hétfői levélből.

Von der Leyen a levélben figyelmeztetett: Ukrajna még akkor is jelentős finanszírozási hiánnyal szembesül majd, ha a harcok az említett időpontig lezárulnak, és az EU, valamint nemzetközi partnerei teljesítik korábbi támogatási vállalásaikat.

"Ukrajna finanszírozási hiánya jelentős. Az IMF előrejelzései szerint - feltéve, hogy a háború 2026 végén véget ér, és figyelembe véve az EU, a tagállamok és a nemzetközi partnerek által ígért támogatásokat - Ukrajna továbbra is hatalmas hiánnyal fog szembesülni, amelyet új finanszírozás nélkül nem lehet áthidalni"

- írta von der Leyen.

Az Európai Bizottság elnöke rámutatott, hogy az új támogatási konstrukciónak négy alapfeltételnek kell megfelelnie: a forrásoknak legkésőbb 2026 második negyedének elején rendelkezésre kell állniuk; a finanszírozás nem járhat újabb költségvetési teherrel Ukrajna számára; a csomagnak elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazkodjon az ország változó gazdasági és védelmi szükségleteihez; valamint biztosítani kell a támogatás terheinek méltányos megosztását a nemzetközi partnerek között.

Az Európai Bizottság becslése szerint Ukrajnának 2026-ban több mint 71 milliárd euró külső forrásra lesz szüksége, ebből több mint 51 milliárd eurót katonai célokra fordítanának. A levél kitér arra is, hogy a zárolt orosz állami vagyonok felhasználása továbbra is lehetséges opció Kijev támogatására, ám az erről szóló végleges döntést 2025 decemberében hozhatják meg az uniós vezetők.

Moszkva érdekelt abban, hogy ez minél hamarabb megtörténjen Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozója, amelyet alaposan elő kell készíteni - jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn újságíróknak.

"Amint ez a felkészülés befejeződik és létrejönnek a csúcstalálkozó feltételei, reméljük, hogy meg is fog valósulni" - mondta.

"Jelenleg aligha lehet megjósolni, hogy mikor alakulnak ki ezek a feltételek. Bár természetesen mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy ezek a feltételek minél hamarabb létrejöjjenek"

- tette hozzá.

A Kreml szóvivője szerint Moszkva és Washington egyaránt tisztában van vele, hogy a két vezető találkozójának eredményessége érdekében alapos előkészületekre van szükség. Mint fogalmazott, minél hamarabb létrejön a csúcs, annál jobb.

Peszkov szerint "militarista és háborúpárti retorika" mind gyakrabban hallható Európában. Azt hangoztatta, hogy Oroszországban nincsenek támogatói a NATO-val való konfrontációnak. "De kénytelenek vagyunk intézkedéseket hozni érdekeink védelme érdekében" - nyilatkozott.

Az ukrajnai háborúra kitérve azt mondta, hogy Oroszország "rendszeresen válaszol az infrastruktúrát, beleértve az energetikai infrastruktúrát érő ukrán támadásokra". Közölte, hogy az orosz fél "rendelkezik a szükséges potenciállal" ezen csapások hatásának felszámolásához és az olajexport újraindításához.

Beszámolója értelmében Moszkva és Kijev szakértői csoportok szintjén együttműködik a fogolycsere kérdésében.

"A tárgyalások folytatódnak, de konkrétumokat most nem fogok közölni" - nyilatkozott.

Kilátásba helyezte, hogy Moszkva "rendkívül negatívan" fog hozzáállni, ha az Egyesült Államok elfogadja az Oroszországgal együttműködő országokkal szemben bevezetendő szankciókról szóló törvényjavaslatot.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a RIA Novosztyi hírügynökségnek kommentálta Boris Pistorius német védelmi miniszter kijelentését, miszerint a NATO és Oroszország közötti háború 2029 előtt kezdődhet.

"Most már nincs kétség afelől, hogy ki az agresszor" - mondta a szóvivő.

Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnök általuk "történelminek" nevezett szándéknyilatkozatot írt alá hétfőn Párizsban arról, hogy Ukrajna száz Rafale típusú francia szuperszonikus vadászrepülőgépet vásárol.

A francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint a megállapodás "tízéves időtávra" szól, s a jövőben lehetséges szerződéseket irányoz elő ukrán fegyverzetbeszerzésre új francia védelmi felszerelésekből: "körülbelül száz Rafale-t, a hozzájuk tartozó fegyverzettel együtt", valamint más fegyverekből, köztük a fejlesztés alatt álló, új generációs SAMP-T légvédelmi rendszerből, radarrendszerekből és drónokból.

Ez a megállapodás "egy új időtávban helyezkedik el a Kijev nyugati szövetségesei által eddig elrendelt fegyverzetátadásokhoz képest, amelyek célja az ukrán erők segítése volt a 2022 februárjában indult orosz invázió visszaszorításában" - mondta a francia elnök ukrán kollégájával közös sajtótájékoztatóján a francia elnöki hivatalban. Ez az idősáv "az ukrán hadsereg jövőbeli újjáépítésének" ideje, hogy "képes legyen elrettenteni minden újabb behatolást", amint megszületik a béke vagy a tűzszünet

- tette hozzá.

"Ez egy történelmi megállapodás, és nagyra értékeljük Franciaország támogatását" - fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

A drónokkal és irányított bombákkal kapcsolatban Macron "az év végéig és az elkövetkező három évben történő gyártási kötelezettségekről" beszélt. A Rafale-ok esetében hosszabb határidők várhatók a szerződések tárgyalási idejéből, a gyártásból és a pilóták képzéséből adódóan.

A finanszírozás egyelőre nem tisztázott, Franciaország saját költségvetési hozzájárulását és az európai mechanizmusokat is igénybe kívánja venni. A francia elnök egyébként újra felvetette a "közös adósság" lehetőségét, vagyis azt, hogy az Európai Unió "előre látható és stabil pénzügyi támogatást tudjon nyújtani Ukrajnának hosszú távon".

"Minden készen áll a békéhez. Csak Oroszország nem hajlandó rá" - mondta Macron, elítélve "az energetikai infrastruktúra elleni támadások fokozódását", ami "további bizonyítéka ennek az agresszivitásnak és cinizmusnak".

Az ukrán korrupciós botrányra utalva Macron "bizalmát" fejezte ki, hogy Zelenszkij végrehajtja az ukrán EU-csatlakozáshoz szükséges "mélyreható reformokat", "különösen a jogállamiság, az átláthatóság, a kormányzás és a korrupció elleni küzdelem terén".

A francia elnök délelőtt a Párizstól délnyugatra található villacoublay-i katonai bázison fogadta ukrán kollégáját, ahol a gyártók bemutatták a francia hadsereg eszközeit a 2022 óta Oroszországgal háborúban álló ország vezetőjének.

Macron ezt követően munkaebéden hivatalában látta vendégül az ukrán elnököt, de még ez előtt közös sajtótájékoztatójukon bejelentették a szándéknyilatkozat aláírását a francia védelmi felszerelések Ukrajna általi beszerzésével kapcsolatos együttműködésről.

Az ukrán elnök már a múlt hónapban aláírt egy szándéknyilatkozatot 100-150 svéd Gripen vadászrepülőgép megvásárlásáról.

Franciaország már szállított Mirage vadászgépeket Kijevnek, de mindeddig nem volt szó arról, hogy Ukrajna a Rafale-t is, a francia harci vadászbombázók zászlóshajóját is megvásárolja.

Az ukrán elnöknek is bemutatott újgenerációs SAMP-T légvédelmi rendszert 2027-től kapja meg Franciaország, és a hagyományos SAMP-T-hez képest, amelynek egy példánya már telepítve van Ukrajnában is, kiterjedtebb rakétabefogó képességekkel rendelkezik.

A villacoublay-i látogatás után Macron és Zelenszkij a Párizstól nyugatra fekvő Valérien-hegyre látogatott az "ukrajnai multinacionális erő" vezérkarához, amelyet Párizs és London azért készít elő, hogy a tűzszüneti megállapodás és Kijevnek nyújtandó "biztonsági garanciák" keretében bevethető legyen.

Az Ukrajna megsegítése érdekében cselekvésre kész országok koalíciója által létrehozott, a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint 35 országot, köztük Ukrajnát is magában foglaló vezérkar már működőképes és a tűzszünet másnapján képes erőt bevetni.

Az Ukrajnának szánt biztonsági garanciák, amelyeket a koalíció hónapok óta dolgoz ki, magukban foglalják a kijevi hadsereg támogatását, valamint szárazföldi, tengeri és légi komponenseket. De megvalósításuk továbbra is egy esetleges tűzszünettől függ.

Délután az Elysée-palotában a két vezető részt vesz egy "francia-ukrán drónfórumon".

Kijev idén több mint 4,5 milliót tervez bevetni a drónokból, amelyek a fronton az ellenséges felszerelés megsemmisítésének hetven százalékáért felelősek.

Ez az ukrán vezető kilencedik látogatása Franciaországban az Oroszországgal folytatott háború 2022. februári kezdete óta, s éppen akkor történik, amikor országa számára a fronton a helyzet egyre nehezebb, a tél küszöbén.