Erről tárgyal a Fehér Házban a jövő héten Orbán Viktor és Trump

Az orosz-ukrán háború ügye, illetőleg a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti valamennyi gazdasági, hadiipari, energetikai együttműködéssel kapcsolatos kérdés is napirendre kerül, így az orosz energiahordozók felhasználásának kérdése is ott lesz az asztalon – közölte a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök közelgő washingtoni találkozójáról szólva.

Orbán Balázs kifejtette: az Amerikai Egyesült Államok semleges külső szereplőként jár el az orosz-ukrán konfliktusban, és azon dolgozik, hogy azt le tudják zárni. Az amerikaiak „egy nagyon bonyolult és összetett diplomáciai manőversort hajtanak végre”, amelynek egyik lehetséges eleme a Budapestre tervezett békecsúcs, és az is, hogy mindkét harcoló félre nyomást gyakorolnak.

„Az orosz energia felhasználása számunkra nem egy ideológiai kérdés, hanem egy realitás”, mert Magyarországnak nincs tengeri kijárata, a tengeri kijárat felől érkező vezetékek kapacitása pedig nem elegendő. Az amerikaiak pontosan ismerik a magyar helyzetet, ezért kiváló az időzítés, hogy november 7-én a két ország vezetője közvetlenül Washingtonban ezt meg tudja beszélni

– jegyezte meg.

Hozzátette: abban reménykedünk, hogy „egy nagyon sikeres tárgyalássorozatot tudunk lezárni, és gazdasági, hadiipari, egyéb technológia és energiaügyi együttműködések területén is jó hírekről tudunk beszámolni”.

A politikus felidézte, hogy a Biden-adminisztráció – mivel Magyarország nem támogatta az ő háborús erőfeszítéseiket -, mindent megtett annak érdekében, hogy „politikai aknamezőt rakjanak a magyar-amerikai együttműködés kellős közepébe”, de Trump hivatalba lépése után elkezdték ezt az aknamezőt felszámolni. Ilyen ügy a kettős adóztatási egyezmény is, amit felmondtak velünk, de „mi abban reménykedünk, hogy az aknazárnak, amit a liberálisok telepítettek az együttműködés korlátozására, annak ezt az elemét is fel fogjuk tudni szedni”.

Orbán Balázs arról is beszélt, hogy Magyarország nagyon örülne annak, ha az Amerikai Egyesült Államok aktívabban megjelenne befektetőként, mivel az ország a világ nagy, fontos hatalmi központjaival stratégiai együttműködésre törekszik.

„Várjuk a nagy befektetőket ezekből az országokból, akik technológiát hoznak, akik munkahelyeket teremtenek, akik hozzájárulnak a termelékenység és a bérszínvonal emelkedéséhez az országban”.

Az orosz-amerikai békecsúcs tervével kapcsolatban kifejtette: a két nagyhatalom vezetője egy nagyon összetett megállapodáson dolgozik, ami nemcsak az orosz-ukrán háború lezárását és az ezzel összefüggő geopolitikai kérdéseket jelenti, hanem a Föld energiaellátásáról, a világgazdaság működtetéséről, a ritkaföldfémekhez való hozzáférésről, orosz-amerikai üzleti együttműködésekről is szól. „Ha van arra nyitottság, hogy Magyarország segítsen bármiben is, akkor mi ezt megtesszük”, és ha a tárgyalások egy olyan szintet érnek el, hogy már a két vezetőnek érdemes újra találkoznia, akkor Budapest tárt karokkal várja őket – jegyezte meg Orbán Balázs.

Emlékeztetett arra, hogy Donald Trump a héten találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és úgy döntöttek, hogy nem a kereskedelmi háború, hanem az együttműködés irányába tesznek nagyon komoly lépéseket. Magyarország minden nagyhatalommal jó és korrekt viszonyt ápol, és igyekszik rábírni az Európai Uniót vagy legalábbis egyes nagy európai országokat is, hogy jelenjenek meg a nagy világpolitikai kérdések tárgyalásakor.

„Ha az Európai Unió egyrészt bezárkózik, másrészt morális kioktatást alkalmaz, harmadrészt kereskedelmi háborúba keveredik mindenkivel, aki szembejön, akkor kérdezem én, hogyan lesz itt növekedés, hogyan lesz megerősödő középosztály, hogyan lesz béremelkedés, hogyan lesz a munkahelyek száma megtartva, tehát akkor nagyon komoly európai strukturális gazdasági problémákkal nézünk szembe”

– összegezte Orbán Balázs.

Nagyon szoros a kapcsolat az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök között, ami több mint politikai szövetség vagy ideológiai közösség, ez egy bizalmi kapcsolat – emelte ki a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója az M1 aktuális csatorna  miniszterelnököt.

Boros Bánk Levente elmondta, hogy ez egy fontos gesztus volt a magyar belpolitika és a külpolitika irányába is, különösen a magyar kormánnyal szemben ellenérdekelt politikai aktorok, legyen ez az Európai Bizottság, Ursula von der Leyen vagy Manfred Weber, akik folyamatosan próbálnak éket verni Magyarország és a szövetségesei közé.

Hozzátette: az, hogy a fő beszédében Donald Trump külön kiemeli a magyar miniszterelnököt, támogatásáról biztosítja, gratulál neki és felmagasztalja, ez egy olyan üzenet volt a Magyarországgal ellenérdekelt felek irányába, ami megerősíti Orbán Viktornak nemcsak a belpolitikai, hanem a külpolitikai pozícióját is.

A brüsszeli háborúpárti retorika a hétfői békecsúcs fényében mindenképpen változásra van ítélve Európa – emelte ki Boros Bánk Levente. A politikai elemző meglátása szerint minden bizonnyal egyre többen lesznek békepártiak.

Kiemelte: a békemegállapodás nemcsak ígérete Donald Trumpnak, hogy a világ számos konfliktusát be akarja fejezni, hanem egy olyan kézzelfogható bizonyíték, ami előremutató akár az orosz ukrán konfliktusban is.

Hangsúlyozta, hogy Donald Trump szándékai nem megkérdőjelezhetők, Orbán Viktor és a magyar kormány béketörekvései nem megkérdőjelezhetők, amivel már nem lehet kikerülni Európában a magyar kormányfőt.

Boros Bánk Levente szerint az amerikai elnök a nyilvánosság előtt nyomást gyakorolt más politikusokra, például a francia elnökre, akivel komoly politikai konfliktusai voltak.

Az elemző úgy vélte:

azt bizonyította be az amerikai elnök, hogy továbbra is szövetségeseként tekint Magyarországra és Orbán Viktorra, emellett minden olyan konfliktusban, ami az Európai Unió és az Egyesült Államok között kialakulhat, azt sugallja, hogy adott esetben Orbán Viktor lehet az a mediátor Európa és az Egyesült Államok elnöke között, aki az elmúlt hónapokban hiányzott az európai felsővezetésből.

A belpolitikát tekintve pedig az Egyesült Államok elnökének támogatása fontos üzenet mindenki számára, hiszen az ellenzék megpróbálja felépíteni azt a narratívát, hogy Orbán Viktor elszigetelődik a nemzetközi kapcsolatokban. Ugyanakkor csupán néhány európai állam- és kormányfőt hívtak meg a békecsúcsra, köztük a magyar miniszterelnököt, ami egy fontos gesztus volt – fogalmazott.

Az, hogy külön kiemelte az Egyesült Államok elnöke Orbán Viktort, egy határozott üzenet abba az irányba, hogy Orbán Viktor nem elszigetelődött, hanem egy meghatározó tényezője a nemzetközi politikának nemcsak Európában, hanem a világpolitikában is – mondta a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója.

Az amerikai elnök hozzátette, hogy a kormányfő remek vezető.

Donald Trump megjegyezte továbbá, hogy támogatta Orbán Viktort az előző választáson, és biztos abban, hogy a következőn is kiválóan fog teljesíteni. A kormányfő közösségi média oldalán reagált a békecsúcs sikerére.

Donald Trump amerikai elnök pénteken megerősítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kivételt kért az orosz kőolajimportra kivetett szankció hatálya alól.

Donald Trump erről újságírói kérdésre beszélt az elnöki repülőgép fedélzetén, és hozzátette, hogy ilyen kivételt egyelőre nem adott Magyarország számára.

Az amerikai elnök válaszában barátjának nevezte a magyar kormányfőt. Orbán Viktor egy hét múlva Washingtonban, a Fehér Házban tárgyal Donald Trumppal.

Donald Trump a repülőgépen adott nyilatkozatában értékelte hatnapos ázsiai útját is, amelynek legfontosabb találkozóiként a kínai elnökkel, a japán miniszterelnökkel és a dél-koreai államfővel tartott megbeszéléseket emelte ki.

Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott tárgyalását ismét sikeresnek mondta, és szándékát fejezte ki arra, hogy az Egyesült Államok eltörölje a fentanil csempészete miatt az év elején kiszabott vám fennmaradó részét is. A Dél-Koreában létrejött amerikai-kínai csúcstalálkozón Peking ígéretet tett a kábítószerként is feldolgozható fentanil illegális kereskedelme elleni határozott fellépésre, és ennek nyomán Donald Trump bejelentette, hogy a február óta hatályos 20 százalékos büntetővám mértékét 10 százalékra mérséklik.