Bakondi György: Nyugat-Európa megoldást keres az illegális migrációra

Nyugat-Európában a 2015-ös migrációs válság óta sokat romlott a lakosság biztonságérzete, ezért több tagállamban változik az illegális migrációhoz való viszony - mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.

Közölte, a no-go zónák közbiztonsági szempontból tarthatatlanok, gyakoriak a terrorcselekmények, a nők elleni erőszak.

A közelmúltban Angliában 10 embert sebesítettek meg késsel egy a vonaton, Franciaországban pedig autóval az emberek közé hajtottak. Belgiumban mindennaposak a géppisztolyos merényletek. A közeledő karácsonyi időszak az ilyen cselekmények miatt nagy kihívás a rendvédelmi szervek számára Nyugat-Európában - sorolta Bakondi György.

Rámutatott:

egyre többen mondják, hogy talán mégiscsak a magyarok hoztak jó döntést 2015-ben, hiszen Magyarországon most is élhetőek, biztonságosak a hétköznapok, ezt a példát kellene követni. Az EU azonban még mindig a "migránspaktumban" rögzített kvótákat erőlteti

- tette hozzá a belbiztonsági főtanácsadó.

A magyar kormány az emberek túlnyomó többségének támogatásával helyes döntést hozott 2015-ben, és ehhez tartja magát - hangsúlyozta.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kiemelte: Nyugat-Európában a "közbiztonsági feszültség" miatt elégedetlen a lakosság, ami az ottani választásokra, politikára is hatással van.

Egyes tagállamok bevezették az ellenőrzést a schengeni határaikon, megpróbálják kiutasítani az illegális migránsokat, szigorítják a családegyesítéseket. Ez a több helyen a magyar példát követő tagállami gyakorlat idővel talán elvezethet oda, hogy Brüsszel is megfelelően rendezi majd az unió migrációs politikáját - értékelt Bakondi György.

Az Európai Bizottság a migrációs paktumot erőlteti, de Magyarország nem változtat a politikáján - mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a TV2 Mokka című műsorában szerdán reggel.

Brüsszelből "erősen próbálkoznak" bírságolással, politikai támadásokkal, de Magyarország továbbra sem enged a paktumban szereplő migránskvótáknak - jelentette ki Bakondi György, hozzátéve: Magyarország nem engedi, hogy ide is küldjenek az EU-ba érkező illegális migránsokból. Jelezte, harmincezer fős befogadóközpontot kellene építeni, mert akár ennyi embert is küldhetnének Magyaraországra a migránsok paktum szerinti szétosztása nyomán.

A főtanácsadó kifejtette,

a nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a 2015-ös migránshullám óta az illegális bevándorlók egyre nagyobb arányú ottani jelenléte súlyos közbiztonsági fenyegetést jelent: terrorcselekmények, nők elleni erőszak, no-go zónák. Angliában a napokban 10 embert késeltek meg egy vonaton, Németországban pedig egy szír férfi öngyilkos robbantásos merényletre készült

- idézte fel.

Ha a német kancellár azt mondja, hogy nőknek és gyerekeknek éjszaka nem tanácsos az utcára menni, azt komolyan kell venni - jegyezte meg Bakondi György.

Rámutatott, hogy

a szociális rendszereket is megterhelik a migránsok: Nyugat-Európában előfordul, hogy több pénzt kap egy illegális bevándorló, mint aki egy élet munkája után nyugdíjba megy.

Magyarországon fenn kell tartani, ami most van, és el kell utasítani az illegális migránsok beengedését, a migránskvótákat. Ez Magyarország nemzeti érdeke - hangsúlyozta Bakondi György.

Megjegyezte: lassan a többi uniós tagállamban is változik a migrációs politika. A kezdeti megengedő hozzáállás után több ország is lezárta schengeni határát, megpróbálja kiutasítani az illegális migránsokat, és már előfordul, hogy több tagállam összefog például a határvédelem terén. Bízni lehet abban, hogy idővel talán az unió migrációs politikája is jó irányba változik - mondta Bakondi György.

Magyarország továbbra sem tervezi, hogy Brüsszel nyomásának engedve, változtat eddigi, következetesen gyakorolt migrációs politikáján - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója korábban az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.

Bakondi György úgy fogalmazott: a magunk részéről ragaszkodunk elképzeléseinkhez, függetlenül attól, hogy ezért bírságolnak bennünket, és továbbra sem tervezzük, hogy végrehajtjuk azt a magyar emberek számára hátrányos brüsszeli döntést, amely azzal járna, hogy Magyarországnak évente harmincezer migránst kellene befogadnia.

"Ez ellentétes a magyar nemzeti érdekkel, és a magyar kormány a magyar emberek érdekéből indul ki" hangoztatta.

Bakondi György közölte: azoknak a tapasztalatoknak az alapján, amelyeket az illegális migrációval kapcsolatban az elmúlt tíz évben szereztünk, egyértelműen kijelenthető, hogy Európa 2015-ös helyzetmegítélése a migrációról és annak hatásairól alapvetően téves volt.

"Az unió humanitárius kérdésként tekintett az érkező óriási létszámú illegális bevándorlóra, akik többségében fiatal, ismeretlen személyazonosságú muszlim férfiak voltak" - idézte fel.

Hozzáfűzte: a kérdés biztonsági aspektusai annak idején fel sem merülhettek, vagy aki mégis felvetette, azt megszólták, kritizálták, támadták.

"Azt láttuk már akkor is, hogy a tömeges illegális beáramlás olyan negatív következményekkel járhat a belső biztonságra, a szuverenitásra, a magyar emberek napi életének a biztonságára, amelyet egy felelős kormányzat nem vállalhat, ezért született meg a lakosság megkérdezése után az a döntés, hogy a határt lezárjuk" - emlékeztetett.

Európa számos országban ezután terrorcselekmények következtek, "no go zónák" alakultak ki, sajnos mindennapossá vált a nők elleni erőszak, és a szociális ellátórendszerben is súlyos feszültség alakult ki a keletkező forráshiány miatt, amihez vallási türelmetlenség, az antiszemitizmus újra megjelenése is társult. Mindez nemzetállami szinten arra késztette a lakosságot, hogy megpróbáljon nyomást gyakorolni a politikusokra, hogy változtassanak - idézte fel a belbiztonsági főtanácsadó.

A schengeni térség számos országának a belső határán visszaállították a határellenőrzést, gyorsították a kitoloncolásokat, csökkentették a szociális ellátórendszer működésére fordított költségeket, és így tovább korlátozták a családegyesítést.

Megkezdődött a tagállamok között egy összefogás, Olaszország, Szlovénia és Horvátország például erőteljesen és eredményesen összehangolta a határellenőrzését, Magyarország, Ausztriai és Románia pedig Bulgária schengeni csatlakozása után rendőri erőket vezényelt a bolgár török határa, annak megelőzése érdekében, hogy az illegális migránsok a mi határunkra érkezzenek - mondta.

Hangsúlyozta: egyedül az Európai Unió nem változtatott a migrációs politikáján, az általa elfogadott legutóbbi migrációs paktumnak jelenleg is az a legfontosabb eleme, hogy a nagy számban érkezőket Brüsszel szétosztja azt a tagállamok között.

Hozzátette: ma már egyre erőteljesebb az európai nemzetállamok fellépése annak érdekében, hogy az unió is változtasson a politikáján, a magyar példa gyakorlati eredményessége miatt pedig egyre több figyelmet kap, ezért van erre esély arra, hogy az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők tanácsában, a nemzetállamok első számú vezetői megfelelő megfontolás után megváltoztassák az illegális migrációval kapcsolatban képviselt téves álláspontot.

Bakondi György arra a felvetésre, hogy a tavalyihoz képest ismét növekszik a migrációs nyomás Magyarország déli határszakaszán, azt válaszolta: tavaly, az év hasonló időszakában, 9 ezer határsértőt fogtunk el, idén pedig már 11 ezer 400-at, aminek az az oka, hogy a korábban a magyar és a szerb rendőri erők összehangolt akciójának köszönhetően kiszorították a határtérségből az elsősorban afgán nemzetiségű embercsempész csoportokat, amik azonban a szerb határőrizet intenzitásának csökkenése miatt elkezdtek visszatelepülni.

"Az, hogy mi a prognózisa ennek, nagyon sokban függ attól, hogy az európai uniós migrációs politikában milyen lépések következnek"- figyelmeztetett.

Hozzátette: jó lenne ha az unió meg tudna állapodni a tipikus útba indító országokkal a visszafogadásról, vagy a határőrizetük megerősítéséről, ha Líbiából, Tunéziából, Marokkóból, Mauritániából nem tudnának útba indulni.