POLITIK
Az oroszok új nukleáris fegyvereket tesztelnek
Putyin utasítására.
Utasítást adott a nukleáris fegyverek tesztelésének előkészítésére vonatkozó javaslatok kidolgozására az orosz elnök a külügy- és a védelmi minisztériumnak, valamint a biztonsági szolgálatoknak és a polgári hatóságoknak.
Vlagyimir Putyin ugyanakkor kiemelte, hogy Oroszország nem szándékozik kilépni a nukleáris kísérletek általános tilalmáról szóló atomcsendegyezményből (CTBT).
„Még a Szövetségi Gyűlésben 2023-ban elmondott beszédemben felhívtam a figyelmet arra, hogy ha az Egyesült Államok vagy más, a szerződésben részes államok ilyen kísérleteket végeznek, akkor Oroszországnak megfelelő módon kell reagálnia erre” – hangoztatta az elnök.
Andrej Belouszov védelmi miniszter az orosz biztonsági tanács ülésén azt javasolta az elnöknek, hogy haladéktalanul kezdjék meg a nukleáris kísérletek előkészítését.
A tárcavezető szerint ez válasz lenne az Egyesült Államok lépéseire. Belouszov közölte, hogy az amerikai fél egy új nukleáris interkontinentális rakétán dolgozik, amely 13 ezer kilométert képes megtenni.
Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a tanácskozáson arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok újraindíthatja nukleáris kísérleteit. Aggasztónak nevezte, hogy az amerikai fél részéről nem voltak hivatalos kommentárok Donald Trump elnök idevágó nyilatkozataira.
Az Egyesült Államok szerdán tesztelte Minuteman III nevű interkontinentális ballisztikus rakétáját.
Ez egy héttel azután történt, hogy Trump bejelentette a nukleáris kísérletek újraindításának tervét. Az amerikai elnök gyakorlatilag azt állította, hogy Oroszország és Kína titokban nukleáris kísérleteket végez, és az Egyesült Államoknak nem szabad lemaradnia mögöttük.
Az Egyesült Államok által bejelentett atomfegyver-tesztek nem járnak majd nukleáris robbanásokkal – jelentette be Chris Wright energiaügyi miniszter a Fox News-nak adott nyilatkozatában.
A miniszter szerint a tervezett ellenőrzések „rendszertesztek” vagy — ahogy ő fogalmazott — „nem-kritikus robbanások”,
amelyekben a fegyver egyéb részeit vizsgálják, nem pedig magát a nukleáris láncreakciót.
Wright hozzátette, hogy a próbák célja annak ellenőrzése, hogy a fegyverek egyéb berendezései a megfelelő előfeltételeket biztosítják-e a nukleáris robbanás előidézéséhez.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a nukleáris arzenál modernizálása „kritikus prioritás”:
sok fegyver elavult, ezért azokat korszerűsíteni kell a katonai fölény és a szerinte ezáltal elérendő „békéhez és jóléthez”.
Trump néhány nappal korábban maga jelentette be az atomfegyver-tesztek azonnali újraindítását, amelyet azzal indokolt, hogy más országok is végeznek hasonló teszteket.
Trump utasítása értelmében a hadügyminisztériumnak azonnali hatállyal meg kell kezdenie a teszteket. A bejelentésre közvetlenül Hszi Csin-ping kínai elnökkel, a dél-koreai Kjongdzsuban tartott találkozója előtt került sor.
Az Egyesült Államok a nevadai kísérleti telepen 1992 szeptemberében végrehajtott föld alatti robbantás óta nem végzett atomfegyvertesztet.
Ugyanabban az évben George H. W. Bush elnök moratóriumot hirdetett az atomtesztekre. Az Egyesült Államok elnöke azonban bizonyos feltételek mellett jogosult új atomtesztek engedélyezésére.
Az elnöki bejelentést követően Dina Titus nevadai demokrata képviselő törvénytervezet készítését jelentette be az új tesztek megakadályozására.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég jelentette be a Burevesztnyik nukleáris meghajtású és atomfegyverrel felszerelhető manőverező robotrepülőgép sikeres tesztjét a múlt hétvégén, majd szerdán Poszeidon nevű nukleáris meghajtású (és ugyancsak atomtöltet hordozására képes) „szupertorpedó” tesztjét közölte.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által 1996-ban elfogadott atomfegyverteszt-stop szerződést az Egyesült Államok nem ratifikálta, Oroszország pedig 2023 végén visszavonta ratifikációját. A kilencvenes évek óta egyikük sem hajtott végre tesztrobbantást.
Az Egyesült Államok és Oroszország között kötött New START nukleáris leszerelési megállapodás érvényessége 2026 februárjában lejár, és jelenleg nincs érdemi tárgyalás a meghosszabbításáról.
A Kreml legutóbbi nyilatkozata szerint a megállapodás újbóli megkötése nem reális.
Az atomfegyverek számát tekintve az International Campaign to Abolish Nuclear Weapons (ICAN) adatai szerint Oroszország birtokolja a legtöbb nukleáris robbanófejet (több mint 5500-at), míg az Egyesült Államok 5044-et. A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) szerint kilenc állam rendelkezik atomfegyverrel: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság, Franciaország, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael.
Vlagyimir Putyin orosz elnök helyi idő szerint vasárnap kora reggel bejelentette, hogy Oroszország sikeresen végrehajtotta a Burevesztnyik nevű nukleáris meghajtású interkontinentális cirkálórakéta tesztjét.
Az orosz elnök katonai egyenruhába öltözve tartott egy kormányülést vasárnap reggel, amiről több videót is publikáltak az orosz állami sajtóban.
Valerij Geraszimov vezérkari főnök az ülésen elmondta Putyinnak, hogy a teszt még kedden történt,
és a rakéta körülbelül 15 óra alatt 14 000 kilométert (8700 mérföldet) repült.
„Ez valóban egy egyedülálló fegyver, amelynek nincs párja a világon” – mondta Putyin a The Moscow Times szerint a fegyverről.
Azt egyébként, hogy Oroszország a fegyver tesztjére készül, jó előre lehetett sejteni, mivel még műholdas felvételeken is láthatóak voltak az előkészületek – korábban itt írtunk erről.
Ezen kívül mag a Putyin is beszélt arról egy október 10-i külföldi látogatáson, hogy Oroszország hamarosan bejelentheti egy új fegyver megjelenését, amelynek tesztjei sikeresen zajlanak. Az orosz atomfegyverekről beszélve azt mondta: „Tökéletesítjük őket, és úgy gondolom, a közeljövőben lehetőségünk lesz beszámolni egy új fegyverről, amelyet már korábban is említettünk.”
A Burevesztnyik, amelyet amelyet a NATO SSC-X-9 Skyfall néven jelöl meg, először 2019-ben került a címlapokra, miután egy sikertelen teszt egy nehéz mentőakcióhoz vezetett az Északi-sarkvidéken.
Oroszország védelmi minisztere, Andrej Belouszov szerint az ország „azonnal meg kell kezdje a felkészülést a teljes körű nukleáris fegyverkísérletekre” – jelentette be november 5-én a Vlagyimir Putyin elnök vezetésével tartott biztonsági tanácsi ülésen. Ezzel Moszkva és Washington között ismét fokozódik a feszültség a nukleáris fegyverkezés terén, alig néhány nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette: az Egyesült Államok 1992 óta először újraindítaná a nukleáris teszteket.
Belouszov az ülésen azt mondta, hogy az Egyesült Államok „felgyorsította stratégiai támadófegyvereinek modernizálását”, ezért Oroszországnak „célszerű lenne azonnal megkezdenie a felkészülést” a kísérletek újraindítására. A védelmi miniszter szavai azt sugallják, hogy
a Kreml a nukleáris erőegyensúly helyreállítását tartja elsődleges célnak
– mindezt egy olyan geopolitikai helyzetben, ahol a diplomáciai kapcsolatok mélypontra süllyedtek.
Oroszország 2023-ban visszavonta a nukleáris kísérleteket tiltó átfogó nemzetközi egyezmény, a CTBT ratifikációját, de akkor még azt ígérte, csak „tükrözni fogja” az Egyesült Államok lépéseit. Most úgy tűnik, Moszkva a Washingtonból érkező jelzéseket valóban komolyan veszi: Trump október végén közölte, utasította a védelmi minisztériumot a tesztprogram újraindítására, mondván, az Egyesült Államoknak „újra készen kell állnia” nukleáris elrettentő képességének demonstrálására.
Az amerikai elnök egyúttal figyelmeztetett:
Moszkva pontosan tudja, hogy az Egyesült Államok egyik nukleáris meghajtású tengeralattjárója az orosz partok közelében tartózkodik
– ami nyílt jelzés volt a katonai nyomásgyakorlásra.
Elemzők szerint Belouszov kijelentése egy új nukleáris korszak kezdetét is jelezheti, amelyben mindkét nagyhatalom ismét nyíltan versenyez a stratégiai fegyverkezésben. Bár a tényleges tesztek megkezdéséről egyelőre nincs döntés, az orosz nyilatkozat erős üzenet: Moszkva készen áll arra, hogy Washington lépéseire hasonlóan válaszoljon.
A hidegháború óta nem volt példa arra, hogy Oroszország és az Egyesült Államok ennyire közel kerüljön a nukleáris fegyverkezési spirál újraindításához. A mostani nyilatkozatok alapján azonban mindkét fél inkább erőt mutat, mint kompromisszumkészséget – és ezzel a világ biztonságpolitikája újra az atomhatalmak akaratától függ.
Ripost hírek
