Amerika felkészül egy Nigéria elleni katonai csapásra

Az amerikai hadügyminisztérium előkészületeket tesz katonai beavatkozásra Nigériában az afrikai ország keresztény közösségének védelmében - erősítette meg Pete Hegseth hadügyminiszter washingtoni idő szerint a szombat esti órákban reagálva Donald Trump elnök utasítására.

A miniszter közösségi médiában megjelent bejegyzésében azt írta, hogy "a nigériai kormány vagy megvédi a keresztényeket, vagy mi fogjuk megölni az iszlamista terroristákat, akik ezeket a szörnyűséges atrocitásokat elkövetik".

Donald Trump elnök szombaton saját közösségi oldalán jelezte, hogy utasítást adott a Pentagonnak, hogy készüljön fel egy lehetséges katonai műveletre Nigériában, amelyet egy mostanra "kegyvesztett országnak" nevezett.

Az elnök egyben kilátásba helyezte, hogy amennyiben a nyugat-afrikai ország kormánya nem tesz intézkedéseket a keresztények elleni erőszak megfékezésére, akkor "az Egyesült Államok azonnal leállít minden segélyt és egyéb segítségnyújtást Nigéria számára".

A nigériai kormány tagadja, hogy az országban előforduló erőszakos cselekmények kizárólag a keresztény közösséget céloznák.

Donald Trump még pénteken "különös aggodalomra okot adó országnak" minősítette Nigériát a muszlim többségű országban a keresztényeket fenyegető erőszak miatt.

Az elnök szintén Truth Social közösségi oldalán jelentette be döntését, amely lehetővé teszi szankciók kiszabását a nyugat-afrikai országgal szemben.

"A kereszténységet egzisztenciális fenyegetés éri Nigériában. Keresztények ezreit gyilkolják meg, Radikális iszlamisták a felelősek ezért a tömegmészárlásért" - írta Donald Trump, és azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok más országokban sem engedi meg a keresztények elleni atrocitásokat.

"Készen állunk, hajlandóak és képesek vagyunk megóvni a nagyszerű keresztény népességet világszerte" - fogalmazott Donald Trump.

Az elnök ugyanakkor egy pénteki nyilatkozatában tagadta, hogy Venezuela ellen az Egyesült Államok katonai beavatkozásra készülne az országba irányuló kábítószer-csempészet megállítása érdekében.

Az amerikai haderő az elmúlt két hónapban rendszeresen hajt végre tengeri csapásokat nemzetközi vizeken, feltételezett kábítószercsempész hajók ellen, amelyek többsége Venezuelából fut ki. Összesen már 15 ilyen katonai műveletet hajtottak végre, a legutóbbit szombaton. Az amerikai kormány azt is közölte, hogy a csapásokban mintegy 65 feltételezett kábítószer-kereskedővel végzett.

Donald Trump amerikai elnök "különös aggodalomra okot adó országnak" minősítette a muzulmán többségű Nigériát a keresztényeket fenyegető erőszak miatt pénteken.

Az elnök a Truth Social közösségi oldalon jelentette be döntését, ami lehetővé teszi szankciók kiszabását a nyugat-afrikai országgal szemben, ami akár a humanitárius segélyek leállítását is jelentheti.

"A kereszténységet egzisztenciális fenyegetés éri Nigériában. Keresztények ezreit gyilkolják meg. Radikális iszlamisták a felelősek ezért a tömegmészárlásért"

– írta Donald Trump, és azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok más országokban sem engedheti meg a keresztények elleni atrocitásokat.

"Készen állunk, hajlandóak és képesek vagyunk megóvni a nagyszerű keresztény népességet világszerte" – fogalmazott Donald Trump.

Az elnök által alkalmazott különös aggodalomra okot adó ország megjelölést az Egyesült Államok kormánya hozta létre a Nemzetközi vallásszabadság törvény alapján olyan államok kezelésére, ahol a vallásszabadság különösen mértékben sérül.

A nigériai kormány visszautasította szombaton Donald Trump amerikai elnök azon állítását, miszerint az afrikai országban „radikális iszlamisták ezrével gyilkolják a keresztényeket”.

A nigériai külügyminisztérium közleménye szerint Trump állításai nem tükrözik a nigériai valóságot, noha az ország számos közbiztonsági problémával küszködik.

„Miközben Nigéria elismeri, hogy az egész világon aggódni kell az emberi jogok és a vallásszabadság érvényesüléséért, ezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak. A különböző vallású nigériaiak régóta békében élnek, dolgoznak és gyakorolják vallásukat egymás mellett” – olvasható a közleményben, amelyben azt is hozzátették:

„Nigéria istenhívő ország, ahol a nemzetközi joggal összhangban tiszteljük a hitet, a toleranciát, a többszínűséget és a beilleszkedést.”

A közlemény szerint a nigériai kormány továbbra is elkötelezett a terrorizmus elleni küzdelem és a vallások közötti összhang erősítése mellett, és védelmezi az ország minden lakosának jogait. A tárca hozzátette: Nigéria ezután is építő módon fog hozzáállni a mindenkori amerikai kormánnyal fennálló viszonyához, hogy minél mélyebb legyen az egyetértés a regionális kérdésekben és abban, hogy Nigéria törekszik a békére és a biztonságra.

Donald Trump pénteken saját közösségi oldalán, a Truth Socialön bejelentette, hogy felvette Nigériát „a különleges aggodalomra okot adó országok” listájára a keresztényeket fenyegető erőszak miatt, ugyanis szerinte ott „radikális iszlamisták ezrével gyilkolják a keresztényeket”. A listán a vallásszabadságot megsértő országok szerepelnek, közöttük Kína, Mianmar, Észak-Korea, Oroszország és Pakisztán.

A listán Nigéria Trump első mandátuma idején már szerepelt, de utódja, Joe Biden 2021-ben törölte onnan a nyugat-afrikai országot.

Trump döntése újra lehetővé teszi szankciók kiszabását Nigériával szemben, ami humanitárius segélyek leállítását is jelentheti.

Afrika legnépesebb és kőolajban gazdag országában több mint kétszáz etnikum gyakorolja a keresztény, az iszlám és a törzsi vallásokat. A népcsoportok között azonban már hosszú ideje erőszak dúl, és ebben a vallási különbségeket gyakran felülmúlja az etnikumok közötti megosztottság, illetve a megélhetésért folyó küzdelem, vagyis például az állattartók és a földművesek közötti harc a földekért és vízforrásokért. A helyzetet súlyosbítja, hogy a szélsőséges iszlamista Boko Haram fegyveres szervezet már mintegy 15 éve terrorizálja Északkelet-Nigéria lakosságát, tízezrek – de elsősorban muszlimok – halálát okozva.

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Ügyészi Hivatala mély aggodalmát fejezte ki hétfőn a szudáni El-Fasherből, Észak-Darfúr tartomány fővárosából érkező hírek miatt, amelyek - mint írták - egyebek mellett a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) fegyvereseinek támadásai során állítólag elkövetett tömeggyilkosságokról, nemi erőszakokról és egyéb bűncselekményekről szólónak.

A hágai közlemény szerint a szudáni fegyveresek által elkövezett atrocitások egy szélesebb körű erőszakhullám részét képezik, amely már 2023 áprilisa óta sújtja a darfúri régiót.

Az ilyen cselekmények, ha az állítások megalapozottak, a büntetőbíróság működését biztosító Római Statútum értelmében háborús bűncselekménynek és emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhetnek - jelentették ki.

Az ICC Ügyészi Hivatala emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatának értelmében a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósággal rendelkezik a darfúri konfliktus során elkövetett bűncselekmények felett. Közölték: a több mint két éve kitört ellenségeskedés kezdete óta vizsgálják a Darfúrban állítólagosan elkövetett bűncselekményeket.
A folyamatban lévő nyomozások keretében a ICC Ügyészi Hivatala azonnali lépéseket tesz az El-Fasherben állítólagosan elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, hogy megőrizze és összegyűjtse a vonatkozó bizonyítékokat a jövőbeni büntetőeljárásokhoz - közölték.

Emlékeztettek, a Nemzetközi Büntetőbíróság Törvényszéke október elején 27 rendbeli háborús és emberiesség elleni bűncselekmény elkövetésével bűnösnek találta Ali Kusajb, valódi nevén Ali Muhammad Ali Abd al-Rahmán dárfúri hadurat, a szudáni Dzsandzsavíd milícia állítólagos egykori parancsnokát. A büntetőbíróság bíráinak döntése figyelmeztetést jelent a darfúri konfliktusban részt vevő összes fél számára arra vonatkozóan, hogy az elkövetett bűncselekményekért felelősségre fogják vonni őket - jelentették ki.

Az ICC Ügyészi Hivatala végezetül felszólított minden érintettet és valamennyi olyan szervezetet, amelyek az igazságszolgáltatás területén, vagy az elszámoltathatóság érdekében tevékenykednek, hogy juttassanak el minden információt vagy bizonyítékot a Nemzetközi Büntetőbírósághoz az El-Fasherben történt eseményekről.

Szudánban 2023 áprilisában, azt követően robbant ki polgárháború a kormányt 2021 óta irányító Abdel Fattáh al-Burháni tábornok és a Mohamed Hamdan Dagalo tábornok vezette RSF között, hogy nem tudtak megegyezni a félkatonai erőknek a hadseregbe való integrálásáról. A Dárfúrra is kiterjedő harcokban azóta több tízezren haltak meg és legkevesebb hétmillió ember kényszerült otthona elhagyására, akik közül mintegy 1,5 millió Egyiptomba menekült.