POLITIK
Jó hír!
Újra kell aktiválni a visegrádi csoportot, és térségünkben olyan együttműködési formákra van szükség, amelyek révén Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország is érvényesítheti álláspontját a nemzetközi színtéren - jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken egy vidéki gyűlésen.
A lengyel államfő a főváros melletti Minsk Mazowiecki városban találkozott a helyi lakosokkal, összefoglalta nekik elnöksége első száz napját, ezen belül beszámolt eddigi külföldi látogatásairól.
Elmondta:
útjai során "a visegrádi csoport újraaktiválására törekszik". "Nyugat-Európa az utóbbi időben túl sok hibát követett el ahhoz, hogy közömbösek maradhassunk ezekkel szemben"
- jelentette ki. Hozzátette: ezért olyan együttműködési formákra van szükség, amelyek lehetővé teszik a visegrádiak, valamint a skandináv és a balti országok számára is, hogy megismertessék egymással nézeteiket.
Aláhúzta: Lengyelország "büszke tagja" az Európai Uniónak (EU). "Az EU tagjai akarunk lenni, de nem akarunk Lengyelországban illegális bevándorlást" - fogalmazott, és megígérte: ennek a felfogásnak az érvényesítésére továbbra is törekedni fog.
Bejelentette továbbá:
elnökként nem írja alá "a klímakérdésekre vonatkozó túlszabályozást", valamint "semmiféle zöld megállapodást és mindazokat a dolgokat sem, amelyekből gyakran nyugat-európai ideológiai őrület lesz".
Lengyelországnak csak azokat az uniós megoldásokat kell foganatosítania, amelyek "jók számára", hátrányos előírásokat viszont nem lenne szabad beiktatni a jogrendbe - húzta alá Nawrocki.
A lengyel államfői hivatal pénteken közzé tett egy összefoglalót Karol Nawrocki eddigi munkájáról. Egyebek mellett közölték: hivatali időszaka első száz napján Nawrocki 11 külföldi látogatást tett, ezen belül kétszer járt az Egyesült Államokban. A parlamentben 11 elnöki törvénytervezetet nyújtott be, 13 jogszabályt megvétózott, 70-et pedig aláírt.
A lengyel politikusok egy része kész feladni az ország szuverenitását az európai uniós intézmények javára, de Lengyelország szabad, és nem gyarmat többé - jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök kedden Varsóban, a lengyel állami ünnep, a függetlenség napja alkalmából megtartott hivatalos megemlékezésen.
November 11-e, a függetlenség napja a legnagyobb nemzeti ünnep Lengyelországban. Annak emlékére tartják, hogy Lengyelország az első világháború végén, 1918 novemberében, 123 évi felosztottság után visszaszerezte önálló államiságát.
A varsói Pilsudski téren rendezett központi ünnepségen Karol Nawrocki felidézte: a lengyel politikai élet az első és a második világháború közötti időszakban is "erősen megosztott volt", de "soha nem adta fel azt, amire az egész nemzeti közösségnek szüksége van": gazdasági ambícióit, a nagy beruházások terveit, a lengyel zlotyt, amely "a szuverenitás jelképe".
Utalva a jelenlegi kormány által az oktatásügyben végrehajtott, a hittanoktatást és az erkölcstant érintő változásokra, az államfő feltette a kérdést: hova tűntek "a Lengyelország alapjait jelentő keresztény értékek", miért kell szembesülni azzal, hogy az iskolákban "idegen ideológiákkal" helyettesítik őket.
"Ez nem a miénk, ez nem lengyel", megengedhetetlen, hogy Lengyelország ismét "a népek közt papagáj s páva" legyen, és meggondolatlanul utánozza a Nyugatot - idézte Nawrocki a lengyel romantikus költőt, Juliusz Slowackit.
Hangsúlyozta: mindezt a lengyel uniós tagság híveként mondja, mindazonáltal a fő elve úgy hangzik, hogy "a legfontosabb Lengyelország és a lengyelek".
A lengyel politikusok egy része "kész arra, hogy lépésről lépésre átadja az ország szabadságát, függetlenségét és szuverenitását idegen intézményeknek, törvényszékeknek, az Európai Unió idegen szerveinek". Mintha arra törekednének, hogy a lengyelek ma "ne értsék, hogy Lengyelország szabad, független, és nem gyarmat többé" - fogalmazott Nawrocki.
Biztonsági témák kapcsán jó hírnek nevezte Donald Trump amerikai elnök korábbi ígéretét, hogy Lengyelországban maradnak az oda telepített amerikai katonák.
Nawrocki kijelentette továbbá: az amerikai partnerek hozzájárulásával Lengyelország kész "energetikai és gázcsomóponttá válni egész Közép- és Kelet-Európa számára".
Az ünnepnap alkalmából Nawrocki a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, a Fehér Sas rendet adományozta több személyiségnek, köztük - a kitüntetett távollétében - a Fehéroroszországban bebörtönzött Andrzej Poczobut lengyel újságírónak és nemzetiségi aktivistának.
Donald Tusk kormányfő kedden a Gdanskban rendezett ünnepségeken kijelentette: a lengyelek "különböznek, vitatkoznak egymással", de ez a sokszínűség "a jövőben erejük forrása lehet", a viták pedig "nem szülhetnek gyűlöletet". "Senkinek sincs monopóliuma a hazafiságra, egy közösség vagyunk" - fogalmazott Tusk. A lengyelek büszkék lehetnek országuk gazdasági teljesítményére, arra, hogy "az EU legerősebb hadseregét építik, és a térség megkérdőjelezhetetlen vezetőjévé váltak" - jelentette ki a kormányfő a balti kikötővárosban .
Lengyelország nem egyezik bele az illegális bevándorlók áttelepítésébe, az Európai Bizottság vegye figyelembe ezt a tényt - írta Karol Nawrocki lengyel elnök az Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett korábbi levelében.
A hivatal honlapján elérhető, október 7-én írt levélben Nawrocki emlékeztetett arra, hogy Lengyelország keleti határán több mint négy éve folyamatosan észlelik "a moszkvai rezsim által a fehérorosz állam és annak szolgálatai közreműködésével irányított" migrációs nyomást.
Az elnök rámutatott arra is, hogy
Lengyelországban jelenleg továbbra is közel egymillió ukrán menekült él, és az ukrajnai háború kitörése után Lengyelország több millió menekültnek nyújtott segítséget. "Lengyelország szolidárisan viselkedett annak ellenére, hogy nem kötelezte a szolidaritás"
- áll a levélben.
Az illegális bevándorlás ügyében "nem a migránsok közép- és kelet-európai országokba történő kényszerű átirányítása jelenti a megoldást" - hangsúlyozta Nawrocki. Fontosnak nevezte a migrációt kiváltó okok kezelését, és az európai országok közös feladatául jelölte meg a határok védelmét és az embercsempészek elleni harcot.
Az elnök aláhúzta:
politikai nézeteiktől függetlenül a lengyelek túlnyomó többsége ellenzi a migránsok kötelező áthelyezését. Felidézte: a megválasztását megelőző kampányban megígérte, hogy nem egyezik bele az uniós migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásába Lengyelországban.
Nawrocki egyúttal készségét fejezte ki a határvédelem, az információcsere terén folytatott európai együttműködésre, valamint arra is, hogy Varsó "technikailag támogassa" a migrációs nyomásnak leginkább kitett uniós tagállamokat.
Az EB a közeljövőben "fontos döntések előtt áll"- szögezte le, hozzátéve: ezért tájékoztatni szeretné a bizottságot, hogy Lengyelország nem egyezik bele az európai intézményeknek "egyetlen olyan lépésébe sem, amely az illegális migránsok Lengyelországba történő áttelepítését célozná". "Számítok arra, hogy ezt a tényt figyelembe veszik majd intézkedéseik során"
- zárta levelét a lengyel elnök.
Marcin Przydacz, a varsói elnöki hivatal vezetője csütörtöki sajtóértekezletén elmondta: az államfő azért írta a levelet, mert az EB-nek október közepéig kellene bemutatni a migráció kezelésével kapcsolatos terveit.
"Jelenlegi formájában az úgynevezett migrációs paktum nem valósul meg Lengyelországban" - hangsúlyozta Przydacz. Hozzátette: a lengyel kormány korábban hasonló értelemben nyilatkozott, "bár talán már megváltoztatta álláspontját, és úgy dönt, hogy mégis végrehajtja a paktumot".
Az uniós migrációs és menekültügyi paktum a tervek szerint jövő júniusban lép érvénybe.
Lengyelország a folytatódó migrációs nyomás miatt további hat hónappal meghosszabbítja az ideiglenes ellenőrzéseket a német és a litván határon - jelentette be szerdán a lengyel belügyi tárca.
A július 7-én érvénybe lépett, már egyszer meghosszabbított intézkedés a jelen intézkedés értelmében 2026 április 4-ig lesz érvényben.
A belügyminisztériumi közleményben Marcin Kierwinski tárcavezetőt idézték, aki azzal indokolta a döntést, hogy ellenőrzés alatt kell tartani a balti országokból Lengyelországon át a Nyugat-Európába irányuló migrációs útvonalat.
A lengyel-fehérorosz határon továbbra is tapasztalható migrációs nyomás hatással van a lengyel-litván és a lengyel-német határon fennálló helyzetre - írták. Közölték: az év elejétől augusztus 31-ig a fehérorosz határon 24 411 határsértési kísérletet regisztráltak, ami hasonló adat az előző év azonos időszakához képest.
A lengyel-német határ vonalán 50 ponton, a lengyel-litván határon pedig 13 ponton végeznek ellenőrzést. Lengyelország a határellenőrzés ideiglenes visszaállításával arra is reagált, hogy Németország már 2023 októbere óta szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez a lengyel határon.
Ripost hírek
