Tavasz előtt aligha várható tűzszünet az ukrajnai háborúban, az európai államoknak pedig az ukrán vezetés köreiben kirobbant korrupciós botrányok ellenére sem szabad felhagyniuk Ukrajna támogatásával – jelentette ki Alexander Stubb finn elnök az AP hírügynökségnek adott, vasárnap közzétett interjújában.

Stubb – akinek országa több mint 1300 kilométer közös határral rendelkezik Oroszországgal – hangsúlyozta: kitartásra és eltökéltségre van szükség a téli hónapok átvészeléséhez, mert Oroszország folytatja az információs és a hibrid háborút Európa-szerte, így „a háború és a béke közötti határok elmosódtak”.

„Oroszország pánik és zűrzavar keltésével igyekszik Európát destabilizálni, és ehhez felhasználja például a propagandát, illetve vandalizmust és gyújtogatást is” – figyelmeztetett.

Hozzátette: ezekkel a fenyegetésekkel „finn módra” lehet szembenézni, „más szóval nyugodtsággal, higgadtsággal”. Emlékeztetett arra, hogy Finnország a múlt században két háborút is vívott Oroszországgal, amelyben elvesztette területének 10 százalékát és beleegyezett a katonai semlegességbe, amelyet csak az ukrajnai háború 2022-es kitörése nyomán adott fel, csatlakozva a NATO-hoz.

Az elnök – aki egy Helsinkitől északra lévő támaszponton találkozott újságírókkal – Donald Trump amerikai elnökre kitérve elmondta: el tudja magyarázni Trumpnak, Finnország miken ment keresztül, hogyan látja a helyzetet a csatatéren, vagy hogyan kell szerinte kezelni Vlagyimir Putyin orosz államfőt. „Ha tíz ötletből akár csak egyet is elfogad, már az is remek” – tette hozzá.

Az Ukrajnában nemrég kirobbant korrupciós botránnyal kapcsolatban Stubb úgy vélte,

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek mihamarabb orvosolnia kell a helyzetet, mert ezek a hírek Oroszország kezére játszanak. Mindazonáltal felszólította az európai vezetőket, gyorsítsák fel a katonai és pénzügyi támogatást Ukrajnának, amelynek hadserege az utóbbi időben több vereséget is elszenvedett az orosz erőktől.

„Nem vagyok túl derűlátó egy esetleges tűzszünettel vagy a béketárgyalások megkezdésével kapcsolatban, legalábbis nem idén; jó lenne azért, ha márciusra sikerülne valamit elérni” – jelentette ki ezután. Mint mondta, a tűzszünethez Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége, valamint meg kell erősíteni az ukrán gazdaságot és igyekezni kell közös nevezőre jutni a területi követelésekkel összefüggésben is.

Hangsúlyozta: ahhoz, hogy béke lehessen, Trumpnak és az európai vezetőknek fokozni kell az Oroszországra gyakorolt nyomást.

„Putyin voltaképpen tagadja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és a területi egységét” – szögezte le. Méltatta továbbá Washington szankcióit, amelyeket a Lukoil és a Rosznyeft orosz óriásvállalatra vetett ki októberben, „remek munkának” minősítve a Fehér Ház rendeleteit. Azonban úgy vélte, több támogatást kell nyújtani Ukrajnának ahhoz, hogy célba vehesse az orosz energetikai és hadi szektort.

„Ukrajna még mindig tárgyal az Egyesült Államokkal a fegyverekről” – emlékeztetett ezen kívül. Trump és Zelenszkij kapcsolatát Stubb viharosnak nevezte, azonban hangsúlyozta, hogy ő és más európai politikusok közvetítenek a két vezető között.

„Lefordítjuk Trump elnöknek Zelenszkij elnököt és fordítva” – fogalmazott, kitérve arra, hogy közte és Trump között egyébként a golf iránti szeretet alapozta meg a jó viszonyt.

„Azonban ha Putyinról van szó, csak egyetlen embernek lehet vele közvetlenül és nyilvánosan tárgyalnia, és az Trump”

– szögezte le a finn elnök.

Ukrajna hosszú ideje a legnagyobb korrupciós botránnyal kénytelen szembenézni Volodimir Zelenszkij elnök mandátuma alatt – erről írt az Index.

A Nemzeti Antikorrupciós Hivatal (NABU) ezen a héten mutatta be azokat a felvételeket, amelyeken azt látható, hogy aranyvécére és sporttáskába csomagolt készpénzkötegekre bukkantak a Zelenszkijhez köthető oligarcha, Timur Mindics lakásán.

„Óriási csapás ez, de a legrosszabb az, hogy nem vagyok biztos abban, hogy már a végén járunk, lehet, hogy még csak most bontakozik ki. Amit most a legjobban javasolnék az elnöknek, hogy tegyen komoly lépéseket, és szabaduljon meg sok embertől a környezetében” – idézett az Index egy, a The Kyiv Independentnek név nélkül nyilatkozó ukrán tisztviselőt.

A botrány kirobbanása óta a kijevi kormányzat a maradék legitimitásáért és nyugati támogatóival szembeni komolyan vehetőségéért küzd, mivel az ukrajnai korrupció

nemcsak a fegyveres-pénzügyi támogatás visszatartását, de akár az uniós csatlakozás megvalósulását is ellehetetlenítheti.

Bár vannak, akik a botrány ellenére is bizakodnak abban, hogy helyreállhat az intézmények integritása, egyre többen teszik felelőssé Zelenszkijt és a kijevi hatalom mögött álló háborús maffiát az ország reménytelen háborús és általános helyzete miatt.

Prostituáltak, drága autók, százmilliók luxusvillákra – feltört a harag az ukrajnai társadalomból a Zelenszkij-kartell urizálása miatt

Miközben a nemzetközi sajtóban világszenzációvá váltak a Volodimir Zelenszkij elnök üzlettársának, Timur Mindics fényűző lakásáról készült felvételek, azzal párhuzamosan a kényszersorozást, az egyre gyakoribb áramszüneteket elszenvedő, valamint az áram-, gáz-, fűtés- és vízellátás megszűnése szélén tántorgó Ukrajna egy emberként háborodott fel az országot a háború folytatására hivatkozva foglyul ejtő Zelenszkij-kartell urizálásán.

Az Index ezzel kapcsolatban szemlézett egy, az Ukrajinszka Pravdában megjelent véleménycikket,

amelynek szerzője a szovjet időkkel vont párhuzamot a korrupciós botrány fejleményeivel kapcsolatban.

„Ez a gondolkodásmód a Szovjetunióból származik. Azok, akik hatalmon vannak, mindig a saját hasznukat keresik, és mindig próbálnak ellopni valamit. Ez a háború el fogja vinni a legtöbb aktív, őszinte és tisztességes embert. Fáj hinni abban, hogy közben az elnök barátai a k*rváikra, drága autóikra költik a pénzünket, és százmilliókat pazarolnak új villákra” – írta Marija Berlinszka katonai önkéntes az Ukrajinszka Pravdában.

Az, hogy egyáltalán létezik antikorrupciós hivatali vizsgálat, nagyrészt a nyári tömegtüntetéseknek köszönhető, amelyek a törvény aláírása után kezdődtek, ami lényegében megsemmisítette volna Ukrajna két kulcsfontosságú antikorrupciós testületét – írja az Index a NABU és a SzAPO elleni nyári eljárás miatt, amelyről a hirado.hu felületén is beszámoltunk.

Zelenszkij még a nyáron írta alá azt a törvénytervezetet, amellyel a korrupcióellenes hatóságokat – a NABU-t és a SzAPO-t – megfosztotta volna függetlenségüktől, a javaslat elfogadása után azonban a 2014-es forradalom óta nem látott tüntetések kezdődtek Ukrajnában, az elnök ezért – valamint a nemzetközi tiltakozás hatására – egy új törvényjavaslattal kívánta semlegesíteni a korábban elfogadott rendelkezést.

A portál ezzel kapcsolatban idézte az ukrán fegyveres erők egyik 32 éves drónoperátorát, aki a The Kyiv Independentnek arról beszélt: „Fájdalmas folyamaton megyünk keresztül, hogy megértsük saját államunk értékét a személyes túléléstől a felismerésig, hogy a hatalom forrása azokban az emberekben rejlik, akik kartontáblákkal tüntetnek.”

„Őszintén remélem, hogy a következő lépés megmutatja, hogy az intézmények működnek az államunkban, és a bizonyíték erre az lesz, hogy minden korrupt gazembert a törvény büntet, nem pedig haragos, fegyveres emberek”

– tette hozzá a fronton harcoló katona.

A finn elnök a korrupciós botrány ellenére is küldene pénzt Ukrajnába