Varsóban ellenzéki tüntetést tartottak

Varsóban a fő lengyel ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) kezdeményezésére tüntetést tartottak az uniós migrációs és menekültügyi paktum és a Mercosur-megállapodás ellen, Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a beszédében "idegen érdekek megvalósításával" vádolta a kormányt.

Az esős időjárásban a varsói vár előtti téren több ezer tüntető gyűlt össze, akik lengyel nemzeti zászlókat lobogtattak. Beszédet mondott mások mellett Jaroslaw Kaczynski és Mateusz Morawiecki, az Európai Konzervatívok és Reformerek európai pártcsalád elnöke, volt lengyel kormányfő.

Morawiecki beszédében felidézte: a PiS-vezette kormányok idején (2015-2023) Lengyelország koalíciót épített Magyarországgal és Csehországgal a migránsok uniós szétosztása ellen. "Végig akadályoztuk az illegális bevándorlást" - jelentette ki Morawiecki, emlékeztetve arra, hogy az új uniós migrációs csomag elfogadására a lengyelországi kormányváltás után, 2023 decemberében került sor.

Morawiecki azzal vádolta Donald Tusk jelenlegi kormányfőt, hogy támogatja Németországot a "bevándorlók (lengyelországi) exportjában".

Felidézte: Karol Nawrocki, az ellenzéki jelöltként megválasztott lengyel elnök október 7-én az Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett levélben aláhúzta: Lengyelország nem egyezik bele az illegális bevándorlók áttelepítésébe. "Néhány nap elmúltával az Európai Unió kapitulál Karol (Nawrocki) előtt" - utalt Morawiecki az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió értesüléseire, miszerint Lengyelországnak nem kell részt vennie a migránsok uniós szétosztásában a jövő júniusban érvénybe lépő uniós migrációs és menekültügyi paktum keretében.

Az RMF FM információira reagálva szombaton Donald Tusk az X-en azt írta: korábbi ígértének megfelelően Lengyelországban "nem lesz migránsok áttelepítése". "Valóban nem lesz! El van intézve" - tette hozzá a kormányfő.

Az Európai Bizottság bejelentések szerint szerdáig ismerteti a migrációs paktumból eredő tagállami kötelezettségeket.

Jaroslaw Kaczynski a tüntetésen felszólította a lengyeleket, hogy a migráció témájában "ne dőljenek be" Tusk szavainak, mivel a miniszterelnök e téren a jelenlegi kormány újraválasztását célzó, "az unió támogatását élvező régi játszmát" folytatja.

A Mercosur-megállapodásról szólva, a PiS elnöke "tragédiának, teljes hanyatlásnak" nevezte a lengyel gazdák helyzetét és azt, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai jelenleg alacsonyabbak a termelési költségeknél.

Kaczynski "idegen érdekek és német tervek megvalósításával" vádolta meg a kormányt. "Harcolnunk kell (…) le kell váltanunk Tuskot és kormányát" - jelentette ki Kaczynski.

Európának az okozott problémát, hogy egyáltalán megépült az Északi Áramlat balti-tengeri német–orosz gázvezeték, nem pedig az, hogy felrobbantották, ezért Lengyelországnak nem érdeke kiadni Németországnak azt az ukrán férfit, Volodimir Z.-t, akit a szabotázsakcióban való részvétellel gyanúsítanak – jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő kedden Varsóban.

A lengyel miniszterelnök a Varsóba látogató új litván kormányfővel, Inga Ruginienével közös sajtóértekezletén beszélt arról, hogy

nem akarják kiadni a múlt héten Lengyelországban elfogott és letartóztatott Volodimir Z. ukrán állampolgárt, akit Németország azzal gyanúsít, hogy 2022-ben búvárként részt vett az Északi Áramlat felrobbantásában.

„A mi szempontunkból az Északi Áramlat 2 kapcsán csak azoknak kellene szégyenkezniük és hallgatniuk, akik a gázvezeték megépítése mellett döntöttek” – jelentette ki Tusk. Véleménye szerint Európának, ezen belül Ukrajnának, Litvániának és Lengyelországnak „nem az a gondja, hogy az Északi Áramlat 2-t felrobbantották, hanem az, hogy megépítették”. A gázvezetéket Oroszország egyes európai országok, illetve német és holland cégek pénzéből létesítette, nemcsak Litvánia és Lengyelország, hanem egész Európa létfontosságú érdekeit sértve ezzel – fogalmazott.

Emlékeztetett arra is, hogy Lengyelország mindig határozottan ellenezte az Északi Áramlat 2 megépítését. Majd hozzátette: az európai elfogatóparancs alapján körözött Volodimir Z. ügyében lengyel bíróság fog dönteni, de az ügyben változatlan a lengyel kormány álláspontja: Lengyelországnak „nem érdeke kiadni őt egy idegen államnak, és az nem is lenne tisztességes” – jelentette ki Tusk.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a lengyel kormányfő elmondta: osztja litván kolléganője és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „mérsékelt optimizmusát, miszerint a dolgok mind a fronton, mind az amerikai szerepvállalás tekintetében valószínűleg valamivel jobb irányba haladnak”, mint ahogy ez néhány héttel ezelőtt tűnt.

Feltétlenül szükségesnek nevezte Tusk a Lengyelország és Litvánia közötti, valamint a NATO-n belüli koordinációt a jelenlegi és lehetséges jövőbeli orosz provokációk tekintetében. „Mi vagyunk azok az országok, amelyek a leginkább ki vannak téve az orosz irányból érkező közvetlen provokációknak” – jegyezte meg.

Inga Ruginiene mindeközben közölte: varsói látogatására Ukrajnából érkezett. Litvánia és Lengyelország kormányának „mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Ukrajna saját feltételei szerint győzzön” a háborúban – jellentette ki a litván kormányfő.

Ezzel gyanúsítják Volodimir Z.-t

A német hatóságok szerint egy csoport 2022 szeptemberében a németországi Rostockból a dániai Bornholm-sziget közelébe hajózott, távolról irányítható robbanószerkezeteket helyezett el a tenger mélyén futó vezetékpárokon, majd működésbe hozták őket. A négy szál közül három megrongálódott a robbanásoktól.

Ennek a csoport lehetett a tagja Volodimir Z. is, noha az ukrán férfi azt állítja, hogy nem vett részt az akcióban, a robbantás idején Ukrajnában volt. Egy lengyel bíróság a múlt héten a gyanúsított hétnapos előzetes letartóztatásáról döntött, az intézkedést hétfőn további 40 nappal meghosszabbították.

A 2022-es ügy egy másik gyanúsítottjával kapcsolatban nemrég az a döntés született, hogy őt kiadják a németeknek.