Újabb légitámadás érte Ukrajnát

Október 22-én éjjel újabb nagyszabású orosz légitámadás érte Ukrajnát. Robbanások hallatszottak Kijevben és több más városban is, miközben a légvédelem egész éjszaka próbálta visszaverni a támadást. A csapások alig néhány órával azután következtek, hogy Ukrajna Storm Shadow rakétákat indított orosz célpontok ellen.

Éjszaka, helyi idő szerint egy óra után nem sokkal, több robbanás is megrázta Kijevet Forrás: AFP

Éjszaka, helyi idő szerint valamivel egy óra után több erőteljes robbanás rázta meg az ukrán fővárost – írja a Kyiv Independent forrásaira hivatkozva az Origo. A beszámolók szerint a légierő nem sokkal korábban ballisztikus rakéták miatt rendelt el riadót, majd mintegy fél órával később újabb robbanások hallatszottak Kijev különböző kerületeiben.

Robbanásokról Dnyipróból, Zaporizzsjából és a Duna menti Izmail kikötővárosából is érkeztek jelentések, ami arra utal, hogy az orosz támadás ezúttal is Ukrajna több régióját érintette.

A kijevi légvédelmi egységek egész éjjel dolgoztak a rakéták és drónok megsemmisítésén

A támadások következtében több helyen tűz ütött ki, járművek gyulladtak ki, és számos lakóépület megrongálódott, ablakai betörtek. A mentőalakulatok azonnal a helyszínre vonultak.

– tájékoztatott Timur Tkacsenko, a kijevi katonai adminisztráció vezetője. Később megerősítette, hogy a támadás két ember életét követelte. Klicsko szerint a tüzet sikerült megfékezni, és a mentőszolgálatok tíz embert kimenekítettek a lángoló épületből. A Darnyickij kerületben is hasonló eset történt: egy hatalmas hangár gyulladt ki, a tűzoltók hajnalig dolgoztak a lángok eloltásán.

Zaporizzsjában több lakóház megrongálódott, és legalább tizenhárom civil megsérült. Az Ogyesszai régióban, Izmail kikötővárosában a csapások áramkimaradást idéztek elő, így több ezer háztartás maradt ellátás nélkül. 

A mostani orosz légitámadás illeszkedik abba az utóbbi hónapokban tapasztalható tendenciába, hogy Moszkva a tél közeledtével egyre gyakrabban veszi célba Ukrajna energetikai infrastruktúráját. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már október 21-én figyelmeztetett: Moszkva a következő hetekben fokozni fogja az energiarendszert érő támadásokat. Zelenszkij szerint a nemzetközi nyomás enyhülése, valamint az Amerikai Egyesült Államok által ígért Tomahawk rakéták szállításának elmaradása újabb lendületet adhatott az orosz hadseregnek, ami tovább erősítheti a nyomást az ukrán infrastruktúrára.

Ellentmondanak az alaszkai amerikai–orosz csúcstalálkozón elért megállapodásoknak azok a felhívások, amelyek azonnali fegyverszünetet sürgetnek Ukrajnában a konfliktus kiváltó okainak megszüntetése nélkül – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak kedden Moszkvában.

„Azok, akik most arról próbálják meg győzködni amerikai kollégáinkat, hogy változtassák meg álláspontjukat, és ne törekedjenek hosszú távú, tartós rendezésre, hanem egyszerűen álljon le minden, és hadd döntsön a történelem… Tudjuk, kik foglalkoznak ezzel. Ezzel (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) európai pártfogói és gazdái foglalkoznak. De ez a megközelítés teljesen ellentétes azzal, amiben Trump és Putyin elnök Anchorage-ben megállapodott, amikor úgy döntöttek, hogy a kiváltó okokra fognak összpontosítani” – mondta az orosz diplomácia vezetője az etióp hivatali partnerével közösen megtartott sajtótájékoztatón.

Hangsúlyozta: Moszkva kész arra, hogy tovább haladjon az alaszkai csúcstalálkozón meghatározott irányba.

„A tűzszünet most csak egy dolgot jelentene: azt, hogy Ukrajna hatalmas része egy náci rezsim irányítása alatt maradna, és hogy Ukrajnának ez a része az egyetlen hely lenne a Földön, ahol egy egész nyelvet törvényileg betiltanának, nem is beszélve arról, hogy ez az ENSZ hivatalos nyelve és a lakosság többsége által beszélt nyelv” – nyilatkozott.

Emlékeztetett Emmanuel Macron francia elnök korábbi kijelentésére, miszerint az előfeltétel nélküli tűzszünet alatt senki sem korlátozhatja a fegyverszállításokat Kijevnek.

„A fegyvernyugvás nem csak azt jelenti, hogy fegyverekkel lehet majd telepumpálni a kijevi rezsimet, hanem terrorcselekményekre is lehet ösztönözni, a polgári infrastruktúra és a polgári személyek elleni támadásokra az Oroszországi Föderáció területén, az Északi Áramlatok felrobbantása formájában” – mondta.

Lavrov tisztességtelennek minősítette az amerikai CNN hírtelevízió közlését, amely szerint elhalasztották az orosz-amerikai külügyminiszteri találkozót, amelynek célja Vlagyimir Putyin és Donald Trump budapesti csúcstalálkozójának előkészítése lett volna.

„Ma meglepetéssel olvastam, hogy a CNN szerint a Putyin és Trump találkozója későbbre halasztható Marco Rubióval folytatott tegnapi beszélgetésünk után. A nyugati média sok szereplőjének tisztességtelensége jól ismert, a CNN is erről nevezetes, ezek általában nem komoly elemző munkára hajlamosak, hanem olyan egyszerű szlogenekre, amelyeket bedobnak és belevernek az információ befogadójának fejébe” – mondta Lavrov.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettese hétfőn újságíróknak elmondta, hogy a felek még nem állapodtak meg a találkozó időpontjáról és helyszínéről, így azt nem lehetett elhalasztani. Ezt az érvelést Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megismételte.

Rjabkov hozzátette, hogy a fontos esemény előkészítést igényel és a két külügyminiszter hétfőn lezajlott telefonbeszélgetése ennek része volt.

„Megbeszéltük Marco Rubióval a jelenlegi helyzetet, és azt, hogy hogyan tudjuk előkészíteni az Oroszország és az Egyesült Államok elnöke között elvben egyeztetett változatot a következő találkozóra, amelyet az amerikai elnök Budapesten javasolt megtartani. Nyilvánvaló, hogy nem a helyszínről van szó, noha a helyszín is fontos ebben a helyzetben. Azt figyelembe véve, hogy milyen hullámokat kavartak ezzel kapcsolatban azok, akik az Európai Uniót nem szuverén államok szövetségeként szeretnék látni, hanem minden kérdést a brüsszeli bürokrácia keretein belül szeretnének megoldani” – nyilatkozott Lavrov.

„A legfontosabb azonban nem a helyszín és az időpont, hanem az, hogy hogyan fogunk haladni azoknak a feladatoknak a megvalósításában, amelyekről megállapodtunk és amelyekről széles körű megegyezés született Anchoradge-ben” – tette hozzá, kifejezve Oroszország készségét, hogy tovább haladjon ezen az úton.

Lavrov közölte, hogy megállapodott tárgylópartnerével a telefonos kapcsolattartás folytatásában.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszternek arra a kijelentésére reagálva, miszerint Varsó nem garantálhatja, hogy egy bíróság nem rendeli el az orosz elnöki gép feltartóztatását, amennyiben a lengyel légtéren át tartana Budapestre, Lavrov kijelentette: „a lengyelek most már maguk is készek terrorcselekményeket elkövetni”. „Hallottam, hogy Sikorski úr azzal fenyegetőzött, hogy Putyin elnök repülőgépének biztonsága Lengyelország légterében nem lesz biztosítva, ha az Budapestre tart a javasolt, valószínűsíthető csúcstalálkozóra Trumppal” – mondta.

Rámutatott, hogy Lengyelország bíróságon keresztül igazolta az Északi Áramlatok elleni terrortámadást – megtagadva egy ukrán gyanúsított Németországnak való kiadását –, és most pedig a lengyel külügyminiszter bíróságra hivatkozva beszélt arról, hogy Varsó megakadályozhatja az orosz vezető repülőgépének szabad mozgását.

Peszkov arra az újságírói kérdésre is válaszolt, hogy vannak-e Moszkvának új javaslatai a közelgő csúcstalálkozó előtt kijelentette, hogy „ennek elég diszkrét folyamatnak kell lennie, magának a folyamatnak és annak eredményességének érdekében”. A Kreml szóvivője „fantasztikus verzióként” értékelte azt a sajtóban megjelent felvetést, hogy a két elnök esetleg egy géppel érkezhet Budapestre. Úgy vélekedett, hogy korai még EU-országoknak az orosz–amerikai csúcstalálkozón való részvételéről beszélni.