Orosz elnöki különmegbízott utazott Amerikába

A kétoldalú kapcsolatokról és az ukrajnai rendezésről tárgyalni érkezett pénteken az Egyesült Államokba Kirill Dmitrijev, az orosz elnök befektetésügyi és gazdasági együttműködési különmegbízottja, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója.

"Amerikai kollégáinkkal tudatni fogjuk, hogy Ukrajna, sajnos, megszakítja a szükséges párbeszédet, és ezt a britek és az európaiak kérésére teszi, akik a konfliktus folytatódását szeretnék" - mondta Dmitrijev orosz újságíróknak New Yorkban.

"Nagyon sok kísérletet látunk emellett európai kollégáink, Nagy-Britannia részéről arra, hogy megakadályozzák az Oroszország és az Egyesült Államok közötti közvetlen párbeszédet, a Putyin elnök és Trump elnök közötti közvetlen párbeszédet" - tette hozzá Dmitrijev.

A különmegbízott közölte, hogy a tervezett több találkozója közül csak egy lesz nyilvános, de erről sem árult el részleteket. Az Axios amerikai hírportál azt írta, hogy Dmitrijev szombaton Steven Witkoffal, az amerikai elnök különmegbízottjával találkozik majd Miamiban.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy pénteki moszkvai fórumon azt hangoztatta, hogy információs kampány indult Nyugaton a budapesti orosz-amerikai csúcs meghiúsítására.

"Az elmúlt néhány napban információs támadásnak lehettünk tanúi, amelyben minden szerepet kapott: a mesterséges intelligencia, a hagyományos média és a tudósítók is a Budapesten megrendezendő tárgyalásokkal kapcsolatban. Nézzék, mi volt a helyzet: az országok megegyeztek és a találkozóra készültek, de elindult egy olyan információs kampány, amely az emberekben világszerte azt a benyomást keltette, hogy úgy tűnik, a tárgyalások lemondásra kerülnek... Az embereknek magukban el kellett volna fogadniuk, hogy ezek a tárgyalások feleslegesek, nem fognak megtörténni, hogy valami történni fog velük" - mondta.

A szóvivő szerint a nyugati országok, miközben a dezinformáció elleni küzdelemről beszélnek, valójában maguk generálják ezt ipari méretekben.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint megállapodás született az Ukrajna megsegítése érdekében cselekvésre kész országok koalíciójának pénteki londoni csúcstalálkozóján arról, hogy az országcsoport közös fellépéssel "eltávolítja a világpiacról" az orosz földgáz- és nyersolajexportot.

Starmer szerint a tanácskozáson egyetértés volt arról is, hogy haladást kell elérni a zárolt orosz állami vagyoneszközök felhasználásában Ukrajna védelmi igényeinek finanszírozására.

A londoni találkozón személyesen jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Mette Frederiksen, az Európai Unió Tanácsának féléves elnökségét betöltő Dánia miniszterelnöke, Dick Schoof ügyvezető holland kormányfő és Mark Rutte NATO-főtitkár.

Húsz további vezető - köztük Emmanuel Macron francia elnök és Takaicsi Szanae újonnan megválasztott japán kormányfő - videokapcsolaton keresztül vett részt a tanácskozáson.

Szanae személyében most először csatlakozott japán miniszterelnök az Ukrajna megsegítése érdekében cselekvésre kész országok koalíciójának - Coalition of the Willing - tanácskozásához.

Keir Starmer, a vendéglátó munkáspárti brit kormányfő a pénteki londoni csúcstalálkozót követő esti sajtótájékoztatón a zárolt orosz vagyoneszközök felhasználásáról szólva úgy fogalmazott: az Oroszország által Ukrajnában végzett pusztítás helyreállításának számláját Oroszországnak kell állnia.

Starmer szerint ebben a kérdésben a cselekvésre kész országok koalíciója gyors ütemű előrehaladást szeretne elérni.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök ugyanerről az ügyről szólva kijelentette: az egyetlen előrevezető út az, hogy Oroszország kifizeti az általa Ukrajnának okozott károkat.

Frederiksen szerint ugyanakkor ennek még számos részletét ki kell dolgozni. Hozzátette: "több európai kolléga nehéznek tartja" ezt az ügyet, de az alternatívát az jelentené, hogy Oroszország helyett az európai országoknak kellene állniuk az ukrajnai helyreállítás költségeit.

A dán kormányfő szerint éppen ezért meg kell oldani ennek a tervnek a technikai problémáit, és ő reménykedik abban, hogy karácsonyig döntés születik a kérdésben.

A zárolt orosz vagyoneszközök felhasználását London is régóta szorgalmazza. Nagy-Britannia az általa befagyasztott orosz pénzügyi eszközök hozamából már összeállított egy 2,26 milliárd font (1013 milliárd forint) értékű hitelkeretet Ukrajnának hadianyagok beszerzésére, és ebből eddig két, egyenként 752 millió fontos részletet folyósított.

Ez a konstrukció azonban csak a zárolt orosz vagyontömeg hozamát és kamatait használja fel, a vagyoneszközök tőkerészéhez a nyugati hatalmak eddig nem nyúltak hozzá.

Mark Rutte NATO-főtitkár a pénteki londoni sajtótájékoztatón azt mondta: számos olyan harcászati eszköz van, amelyeket csak az Egyesült Államok tud szállítani, de a szövetség folyamatosan dolgozik azon, hogy fenn lehessen tartani az Ukrajnába áramló, havi egymilliárd dollár vagy ezt valamivel meghaladó értékű fegyverszállításokat.

A nagy hatótávolságú Tomahawk amerikai manőverező robotrepülőgépek ukrajnai szállításának ügyéről szólva Rutte úgy fogalmazott: erről személyesen beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, aki "vizsgálja a kérdést". A NATO-főtitkár hozzátette, hogy erről kizárólag Trump dönthet.

Keir Starmer ugyanakkor kijelentette a sajtótájékoztatón, hogy erősíteni kell az ukrán haderő nagy hatótávolságú csapásmérő képességeit.

A brit kormányfő mindemellett közölte: Nagy-Britannia felgyorsította rakétagyártási programját annak érdekében, hogy több mint ötezer könnyű, több feladatra használható rakétát (Lightweight Multirole Missile, LMM) szállíthasson Ukrajnának.

Hozzátette: a szövetségesek folytatják az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozását célzó munkát, beleértve egy olyan többnemzetiségű katonai alakulat összeállítását, amelynek feladata az igazságos és tartós béke fenntartása lesz az ellenségeskedések befejeződése után.

Az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban elfoglalta Prominy és Dronivka községet a donyecki régióban, valamint a Harkiv megyei Bolohivka és a Dnyipropetrovszk megyei Mozolevszke (korábban: Persotravnevoje) települést az utóbbi egy napban - közölte pénteken a moszkvai védelmi tárca.

A tárca szerint az orosz haderő egy tömeges és hat csoportos csapást mért az elmúlt hét folyamán hadiipari vállalatokra, az ukrán fegyveres erőket kiszolgáló közlekedési és energetikai infrastruktúra létesítményeire, a nagy hatótávolságú drónok összeszerelésének, gyártásának, tárolásának és indításának helyszíneire, valamint ukrán fegyveres alakulatok és külföldi "zsoldosok" ideiglenes állomáshelyeire - közölre pénteken az orosz védelmi minisztérium. A minisztérium szerint a támadásokat oroszországi polgári célpontok elleni "terrortámadásokra" válaszul indították.

A hadijelentés értelmében az orosz fegyveres erők az október 18. és 24. közötti időszakban a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak törni, és összesen tíz települést foglaltak el. A "különleges hadművelet" övezetében a jelentés szerint mintegy 9500 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A tárca a megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egy Szu-27-es repülőgépet, 16 harckocsit és 85 egyéb páncélozott harcjárművet, egy amerikai HIMARS sorozatvető-indítóállást, 18 irányított légibombát, négy manőverező robotrepülőgépet, 18 HIMARS-rakétát, továbbá 1441 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) terrorcselekmény címén büntetőeljárást indított a belgorodi régiót és a Moszkva melletti Krasznogorszkot az elmúlt két napban ért dróncsapások miatt. Az első helyszínen 21, a másodikon öt civil sebesült meg.

Luhanszkban a kórházban belehalt sérüléseibe egy férfi, aki csütörtökön a feleségével együtt bombarobbanásban megsebesült. A történteket az SZK terrorcselekménynek minősítette.