Magyarország története és a kereszténység fénysugara nem két külön szál, hanem "egyazon szövet fonalai" - jelentette ki a miniszterelnök vasárnap Veszprémben, a Szent Mihály Főszékesegyház újraszentelése alkalmából rendezett ünnepségen.

Újraszentelték a felújított veszprémi székesegyházat

Veszprém, 2025. október 5. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnököt (j2) fogadják Veszprémben, a Szent Mihály Főszékesegyház újraszentelése alkalmából rendezett ünnepség előtt 2025. október 5-én. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Orbán Viktor kiemelte:

Veszprémben nem pusztán egy épületet szentelnek újjá, "hanem saját múltunk, történelmünk alapkövéhez térünk vissza".

A Szent Mihály Főszékesegyház falaiban a mai napig ott vannak a Boldog Gizella alapította székesegyház építőkövei - mutatott rá a kormányfő.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Szent Istvántól a kereszténység választása nemcsak vallási irányváltás volt, hanem történelmi elhatározás és személyes döntés.

Idézett egy Gizella királyné szülőföldjén ma is használt mondást "hagyd a templomot a falu közepén". Ez valami olyasmit jelent, hogy ne essünk túlzásokba, de eredeti értelme az lehet, hogy ne engedjük át senki másnak azt a felelősséget, amelyet "az isteni törvények a faluba épített templomra ruháztak" - jelezte.

Azaz "az iránytűt, amelyet kétezer éve a kereszténység tart kezében, ne engedjük elvenni tőle" - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor felidézte, hogy számos ártó és sok, talán csak naiv törekvés irányul ma Európában arra, hogy "leváltsuk azt, ami régi, hogy mi magunk találjuk ki, és határozzuk meg az életelveket és erkölcsi rendet, amelyben élni szeretnénk, és az elődeink életrendjét képviselőket és társulásaikat szorítsuk ki a falu, azaz életünk közeléből".

Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben ennek épp az ellenkezőjét tették - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy megerősítették azokat a közösségeket, amelyek értékrendje és életrendje a történelemben újra és újra megtartotta és megőrizte a magyarságot.

Veszprém, 2025. október 5. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház újraszentelése alkalmából rendezett ünnepségen az Érseki Palota Dísztermében 2025. október 5-én. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

A kormányfő úgy fogalmazott, jó tudni és látni, hogy az egyház ezer év óta szünet nélkül végzi közöttünk szolgálatát. Ez a szolgálat helyezte a veszprémi főszékesegyházat is a város közepére, "és emelte a város fölé".

A veszprémi főszékesegyházról szólva azt mondta:

ezek a falak, tornyok és kövek látták a dicsőséget, amikor a hit ereje a nemzetet megvédeni képes seregeket toborzott, és látták a pusztítást, amikor idegen hatalmak dúlták fel őket. Látták, amikor a hit ereje éltette a magyarságot, és azt is, amikor a "világ zajában feloldódott az örömhír üzenete".

Látták, hogy az 50-es években a veszprémi egyházmegye harminc papja szenvedett börtönfogságot és internálást, sőt a főpásztort is internálták, azt is, amikor feloszlatták a szerzetesrendeket és államosították az egyházi szociális intézményeket, vagy amikor 1951-ben bezárták a szemináriumot is.

Látták továbbá, amikor a püspöki aulába kinevezett állami egyházügyi hivatal megbízottjai, "a rosszemlékű bajszos püspökök" politikai felügyelet alá helyezték az egyházat - mondta.

A nemzet elnyomása kéz a kézben jár az egyház nyomorgatásával, ezt sohasem szabad elfelejteni

- emelte ki Orbán Viktor.

Az egyház- és keresztényellenes erőket nem szabad félvállról venni - fogalmazott a miniszterelnök rámutatva, hogy "az egyházaink ellen agitáló félbolondok, a mai erőszakos Lenin-fiúk, a papokkal üvöltöző felheccelt bolsevik szabadcsapatok" ismét feltünedeztek a magyar politikában.

Időben ki kell állnunk ellenük, és magunk mellett - tette hozzá.

A kormányfő hangsúlyozta:

nem adnak egy négyzetcentiméternyi teret sem a keresztény közösségek zaklatásának és üldözésének Magyarországon, helyette folytatják a templom- és nemzetépítő munkát.

Elmondta, hogy az elmúlt évtizedben csaknem négyezer templom újult meg szerte a Kárpát-medencében, és több mint kétszáz új keresztény templomot építettek. Erről az útról nem is fogunk letérni - jegyezte meg.

Hozzátette, az egykor keresztény Európában ma más szelek fújnak, a kontinens, amely egykor templomépítő kultúra volt, mára "templomrombolók civilizációjává" vált.

Németországban 25 év alatt 550 templom ürült ki, ezek közül 160-at le is bontottak, és csak 50 új épült helyettük. Franciaországban tavaly 1700 templom volt egész évben zárva, és mintegy ötezer épületet fenyeget a bontás vagy eladás. Hasonló a helyzet a "hollandusoknál és angolhonban is" - sorolta a miniszterelnök.

Közép-Európa még kitart, újra és újra talpra áll, mert itt még tudják, "ha elvész a kereszténység, oda a haza is".

Vannak dolgok, amelyekkel nem szabad viccelődni, amelyeket nem szabad kockáztatni, amelyekkel nem lehet kísérletezni: migráció, gyermeknevelés, családok, nemzeti szuverenitás - foglalta össze a kormányfő.

A szombati cseh választási eredményekből Orbán Viktor azt olvasta ki, hogy a csehek "észnél vannak".

Hozzátette, emlékszünk Szent Adalbertre, Hunyadi János cseh harcosaira, és arra is, hogy Mohács mezején ötszáz éve cseh katonák is védték Magyarországot és Európát a hódító seregektől.

A miniszterelnök örömét fejezte ki a cseh patrióták elsöprő választási győzelme miatt is.

"Megkönnyebbülve látjuk, hogy egy újabb bajtársra számíthatunk a brüsszeli ütközetekben" - mondta.

Orbán Viktor beszéde végén köszönetet mondott a veszprémieknek, és felajánlotta a kormány szövetségét jövendőbeli nagy és komoly vállalkozásaikhoz, úgy fogalmazva: "a veszprémiek sikereivel eddig Magyarország is mindig jól járt".

Korábban megérkezett a veszprémi várnegyedbe a Szent Mihály Főszékesegyház megújult, háromszáz éves, Szentháromság-harangja, amelyet Európa legrégebbi harangöntödéjében restauráltak az elmúlt hónapokban. Az "Öreg Mihályként" emlegetett nagyharangot, valamint a főszékesegyház öt új harangját március 2-án szentelte fel Udvardy György veszprémi érsek - áll a veszprémi érsekség által kiadott közleményben.

A harangokat speciális technikával helyezték vissza a tornyokba

A harangok az innsbrucki Grassmayr műhelyből érkeztek, ahol a nagyharangot speciális eljárással restaurálták. Az "Öreg Mihályként" is ismert, 1725-ben Franz Ulrich Scheichel bécsi műhelyében öntött harang restaurálására a leromlott állapota miatt volt szükség.

A szakemberek a monumentális harangnak az eredetihez hű, új bronzkoronát készítettek, amelyet speciális eljárással rögzítettek. Az Öreg Mihályt két-három hétig egy hatalmas hőpajzs alatt, 800 fokra fölhevítve tartották, így forrasztották hozzá az újonnan öntött koronát. A hő hatására a bronz az évszázados lerakódásoktól is megszabadult, ez pedig a hangzását is jelentősen javította - közölték.

A Grassmayr műhelyben készült öt új harangnak köszönhetően helyreállították az eredeti hangsort, így összecsengő, a fülnek kellemes hangzást adnak majd. A főszékesegyház harangcsoportja korábban nem felelt meg ennek a követelménynek, mivel eggyel kevesebb harang volt a tornyokban, és akadt köztük olyan, amelynek a mérete vagy a minősége nem volt megfelelő.

A veszprémi várnegyedbe látogatók és a hívek az egyházi főünnepeken hallhatják a Szent Mihály Főszékesegyház harangjainak összjátékát. A megújult nagyharangot és az öt új harangot március elején helyezték be a főtemplom tornyaiba, először húsvétkor volt hallható a hat harang összjátéka.

Orbán Viktor: "Ha elvész a kereszténység, oda a haza is".